Az Átjáró a fiatalokat viszi közelebb a színházi világhoz
A 15-25 éveseknek szóló ifjúsági színházi program hónapról hónapra más budapesti színházba visz, betekintést is ad és közösséget is épít.
Madách téri gyepszőnyegen indítja a szezont az Örkény Színház
Az Örkény Színház évadnyitó ÖrkényKertje és két októberi premierje azt mutatja: a társulat a jelen kérdéseire keres a közönséggel közös nyelvet.
A színház csapatjáték
Ráckevei Anna pályája kitűnően példázza, hogy hogyan lehet sikeres a színjátszás, a társulatvezetés és a családi kapcsolat ugyanazon a színpadon.
Egy karrier a gyerekszereplőtől a társulatvezető rendezőig
Egy gyerekszínész mögött is munka, alázat és önfegyelem áll, nem csak korai siker és ismertség – és ekkor indulhat egy teljes karrier is.
A Művészetek Völgye kapott egy szeletet Budapestből is
A budapesti kulturális hálózat egy szeletével, benne gyerekprogramokkal, irodalommal és színházzal bővült a Művészetek Völgye.
Rusznák András és a megfigyelő színészet
A mi kis falunk Bazsójaként is ismert Rusznák András a megfigyelésből, fegyelemből és csapatmunkából épít szerepet.
Színész a díszletek mögött
Mészáros András a Kettes számrendszerben beszélt pályakezdéséről, a bokszról és arról, mit visz haza a színész a próbáról.
Megfelelési kényszer helyett színészi önbizalom
Kisvárdai kezdetek, egy majdnem szétesett évfolyam büfében letett vizsgával, és a belső szabadság felfedezése a megfelelési kényszer helyett.
A színházi élet őszinteséget követel
A magyar színházi életben ma az őszinte, személyes történetek, az intimebb terek és a hiteles megszólalás számítanak igazán.
Az olvasás egy világok közötti átjáró
Kecskés Karina tudatosan választ könyvet, az olvasás számára nem csupán kikapcsolódás vagy irodalomszeretet, hanem alkotói módszer is.
A tánc a pillanat művészete
Ragaszkodik a kézzel fogható formátumhoz a táncszakma – véli Sóthy Virág, a Táncművészet című folyóirat főszerkesztője.
Lakatlan sziget, levetett maszkok – nárcizmus a színpadon
Kettesben egy lakatlan szigeten. Akár még jó is lehet, de a mindennapi rutinok elvesztése sok mindent a felszínre hozhat, a nárcizmust is.
Nincs politikailag jó és rossz színház, csak élő és halott
Béres Attila demokratikusan vezeti a Miskolci Nemzeti Színházat, a közönség pedig sajátjának tekinti az intézményt.
A változás reménye, traumakezelés és a Radnóti idei tervei
Kováts Adél reméli, hogy valódi és tartós változás kezdődik a színházak világában, de a kollegalitás helyreállításához idő kell.
