Hiába vannak távol hazánktól az űripar nagyhatalmai, a magyar kutatóknak és vállalkozásoknak is van lehetőségük bolygónk határain túl.
Hogyan válik az egyetemi kutatásból startupvállalkozás, majd milliárd dolláros cég? Megéri-e Magyarországnak pénzt költeni az űrkutatásra? Ezekről a kérdésekről beszélt a radiocafén, a Millásreggeliben Dr. Bacsárdi László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének tanszékvezetője, aki az amerikai ülügyminisztérium meghívására töltött el három hetet az Egyesült Államokban az IVLP-program keretében.
Mi az az IVLP, és miért hívtak meg egy magyar tudóst?
Az IVLP (International Visitor Leadership Program) az Amerikai Külügyminisztérium évtizedek óta futó csereprogramja, amelynek keretében különböző országokból hívnak meg szakembereket meghatározott témák köré szervezett látogatásokra. Dr. Bacsárdi László 2026 áprilisában vett részt az űrkutatási fókuszú programon tizenkilenc ország tizenkilenc résztvevőjével.
A látogatás során a különböző amerikai kormányzati szervekkel, magán-űripari cégekkel és egyetemekkel találkoztak. A program az Egyesült Államokban zajló úgynevezett New Space átalakulást, azaz az állami szerepvállalástól a magánvállalkozások felé tartó folyamatot mutatta be belülről.
Magyarország részvételét részben az indokolta, hogy az ország egyre hangsúlyosabban van jelen az Európai Űrügynökség programjaiban, és saját projektekkel – köztük a Puli Space Holdkutató Program munkájával – is látható a nemzetközi térképen.
Tíz unikornis egyetlen inkubátorból
Az egyik legszemléletesebb találkozó Coloradóban zajlott, a University of Colorado Boulder technológiatranszfer szervezeténél. Az intézmény ügyvezető igazgatója elmondta: évente 20-25 startupot inkubálnak, amelyek az egyetemen született kutatási eredményekre épülnek. Az elmúlt évek során ezek közül tíz vált unikornis vállalattá – azaz átlépte az egymilliárd dolláros becsült értéket.
Bacsárdi hozzátette, hogy ez az adat magyar szemmel nézve elképesztő. Coloradóban olyan számokkal dobálóztak könnyen és lazán, amelyek itthon csak elvétve hangzanak el.
Úri huncutság az űrkutatás?
A műsorvezetők – és sokak – közkeletű kérdésére, hogy egy gazdaságilag nem éllovas ország miért költ az űrkutatásra, Bacsárdi László határozott választ adott. Az űrtechnológia az egyik legnagyobb mérnöki és kutatói kihívás, és a belőle születő fejlesztések technológiatranszfer útján megjelennek a hétköznapi életben is – a navigációtól a telekommunikációig, az anyagtudományoktól az orvosi eszközökig.
Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) tagja, és tagdíját, valamint opcionális programokhoz való hozzájárulásait a hazai cégek és intézetek visszapályázhatják. Egyes programokban minden befizetett euróért 5-6 euró érkezik vissza a gazdaságba – vagyis az ESA-tagság nem kiadás, hanem befektetés.
Miben jók a magyarok?
Dr. Bacsárdi László több olyan területet is megnevezett, ahol a hazai szakemberek és cégek kiemelkednek. Ilyen a sugárzásdozimetria vagyis a világűrben jelenlévő sugárzás mérése. Ez közvetlenül meghatározza, hogy az űrhajósok mennyi időt tölthetnek el pályán. Az űrtávközlés és a kvantumkommunikáció szintén erős hazai területek, ahogy az anyagtechnológia is. Több hazai vállalkozás foglalkozik ilyen fejlesztésekkel, ahogy a műholdfejlesztés terén is egyre erősebbek a hazai szereplők.
H-Space 2026 – ingyenes konferencia a Műegyetemen
Dr. Bacsárdi László egyik legfontosabb üzenetként a H-Space 2026 konferenciát ajánlotta a rádióhallgatók figyelmébe. A BME-n 2015 óta megrendezett, jelenleg már kétévente tartott tanácskozás idén kilencedik alkalommal kerül megrendezésre. A részvétel ingyenes, a konferencián körülbelül 60 előadás hangzik el – részben szóbeli előadások, részben olyan poszter-bemutatók, ahol a kutatók személyesen is elérhetőek a kávészünetekben.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Bacsárdi László: Mérnök-informatikus, kvantuminformatikus, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének tanszékvezetője és docense. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia rendes tagja.
- IVLP (International Visitor Leadership Program): Az Amerikai Külügyminisztérium által finanszírozott szakmai látogatásprogram, amelynek keretében különböző országokból érkező szakemberek találkozhatnak vezető amerikai kormányzati, ipari és akadémiai szereplőkkel.
- New Space: Az a tendencia, amelynek során az évtizedekig állami monopóliumként működő űriparba egyre nagyobb arányban lép be a magántőke és a vállalkozói szektor. A SpaceX, a Blue Origin és az Arianespace kereskedelmi ága is ennek a változásnak a terméke.
- Technológiatranszfer: Az a folyamat, amelynek során az egyetemi és kutatóintézeti környezetben születő tudományos eredmények a piaci szféra számára hasznosítható termékekké, eljárásokká vagy startup vállalkozásokká válnak.
- Unikornis (startup): Olyan magánkézben lévő startup vállalkozás, amelynek becsült piaci értéke eléri vagy meghaladja az egymilliárd dollárt.
- ESA (Európai Űrügynökség): Az európai tagállamok közös, kormányközi szervezete, amely az európai összefogásban zajló űrkutatást, műholdas megfigyelést és kapcsolódó iparfejlesztést koordinálja.
- Puli Space Holdkutató Program: Magyar magánvállalkozás, amely a Hold felszínén vizet kereső robot fejlesztésével vált ismertté.
- H-Space: A BME által 2015 óta szervezett hazai és nemzetközi tudományos konferencia, amely az űrkutatás és az asztronautika legújabb eredményeit mutatja be.
