Nem csak az égbolt, hanem annak kutatása is más a csillagász szemével, beleértve a különböző űr- és ismeretterjesztő programokat, de még a személyes- és intézményi brandépítést is.
Dr. Kiss László, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Krízisek és pofonok vendége volt a radiocafén. A Tudós Laci néven is ismert szakember Bőhm Kornél műsorában a csillagászat népszerűségéről, a kommunikáció jelentőségéről, exobolygókról, újkori Hold-expedíciókról és reality-szerepléséről mesélt.
Tévhit és trendek
Rögtön a műsor elején Kiss cáfolta azt a hiedelmet, hogy a csillagászat elefántcsonttoronyban zajló tudományi ág lenne. A szakember szerint a csillagvizsgálók mindig is várták látogatóikat, a csillagászok pedig mindig is szerettek kommunikálni tudományukról, saját maguk és kollégáik elért eredményeiről. Kiss úgy véli, kétféle ember van: akit érdekel a csillagászat, és aki még nem tudja, hogy érdekli a csillagászat. A Google Trends kimutatásai szerint az országokra, illetve témákra történő szűrés alapján rendszeresen a csillagászat bizonyul a legnépszerűbb tudományterületnek. Ez részben lelki okokon alapul – legyen szó csillaghullásról, meteorokról vagy pusztán egy kellemes sétáról egy holdfényes éjszakán.
Csillagászat az őskor és az ókor óta
Már az ősemberek barlangrajzai is csillagképeket ábrázoltak. Az éves periodicitást, tehát a tavasz, nyár, ősz, tél szezonális váltakozását is természetes óraként használta az ember a mezőgazdaságban a csillagok állása alapján. A hetes számrendszer, a hét napjai is onnan erednek, hogy az ókorban hét égitestet különböztettek meg: a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, a Holdat és a Napot. Indoeurópai kultúrákban a napok neveiben felismerhetjük a bolygók és a hozzájuk társított istenek nevét.
Exobolygók: a Star Wars-tól az űrtávcsövekig
A tudós szakterülete az exobolygók kutatása: korábban a közönség a Star Wars- és Star Trek-féle sci-fikből ismerhette ezen égitesteket, a tudomány sokáig csupán elméletként kezelte őket. Ez az állapot 1995 novemberéig tartott, amikor két, később fizikai Nobel-díjjal kitüntetett svájci tudós, Michel Mayor és Didier Queloz felfedezte az első Naphoz hasonló csillag körüli értelmes bolygótömegű kísérőt, az 51 Pegasi b-t.
Kiss azzal járult hozzá a csillagászat legdinamikusabban fejlődő, top prioritású területéhez, hogy 2012-ben bevitte a magyar kutatói közösséget az Európai Űrügynökség CHEOPS űrtávcső programjába: az Admatis Kft.-vel alkatrészt gyártottak egy 56 kilós műhold számára. Kiss utódai pedig jelenleg olyan európai űrügynökségi exobolygós űrtávcsöveken dolgoznak, mint a 2027-re tervezett PLATO és a 2031-re ütemezett ARIEL, amelyek a Földtől másfél millió kilométerre, az L2 Lagrange-pont környékén fognak működni, miután kilövik őket oda.
Florida, a turistaparadicsom
Már két éve, hogy a tudós a Morton’s utazási irodával együttműködve turistacsoportokat visz a floridai Kennedy Űrközpontba, ahol az egy hetes turnusok során, amennyiben lehetséges, megnéznek egy élő rakéta-indítást. Az Europa Clipper Jupiter-szonda és két Starlink indítását sikerült elkapni. Az Artemis II kilövését végül két hónappal elhalasztották. Szerencsére azonban az űrhajót sikerült olyan közelről megszemlélnie a turistacsapatnak, hogy – Kiss bevallottan profán megfogalmazása szerint – amennyiben a levegőbe köpnek, egy DNS-darabkájuk a rakétára tapadva eljut a Hold közelébe.
Újra ember a Holdon
Az Artemis-program vonzereje abban rejlik, hogy 54 éve nem járt ember a Hold környékén. Emellett a kínaiak és a pakisztániak is megcélozták a Holdat. Egyértelmű, hogy a Trump-adminisztráció belemegy egy „kinek vastagabb a pénztárcája” típusú versengésbe. Hosszú távon akkor lesz fenntartható tevékenység az emberes holdutazás, ha olyan gazdasági hasznot fog termelni, mint a Föld körüli, közeli űrben tett utak. Itt ugyanis 2024-ben 400 milliárd dollár termelődött, és ez a szám több ipari elemző szerint a korai 2030-as években át fogja lépni az évi 1000 milliárdot.
Csillagászati brandépítés
Az év ismeretterjesztő tudósa díjjal jutalmazott Kiss a Csillagászati Intézet igazgatójaként 2016 és 2019 között kialakította a Svábhegyi Csillagvizsgáló látogatóközpontot a Normafán. Egy PR-cég 2021-es prezentációja kimutatta, hogy Kiss László csillagász mint brand, ismertsége miatt nem alkalmas a csillagvizsgáló felfuttatására: egyik brand „agyonnyomta” volna a másikat. Kiss ekkor előrehozta fiatal kollégáit mint reklámarcokat, ő maga pedig inkább a saját csillagász brandjét építette komoly Facebook- és YouTube-jelenléttel. Azóta tudatosan figyel rá, mikor, milyen titulussal szólaljon meg, melyik műsorban mit írjanak ki a neve alá.
Bőhm Kornél szerint sokan nem feltétlenül brandépítő szakemberre, inkább „szürkezakós tudósra” gondolnak, amikor elképzelik egy csillagászati intézmény vezetőjét. Kiss azonban 25-30 ezer embernek mutatta meg a csillagos égbolt szépségeit, így tudja, mi működik és mi nem. Szegedi, majd Sydney-i munkája után 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia hazacsábította őt a Lendület Program támogatásával. Érezte, hogy ez a program egy sikerkommunikáció része kíván lenni. Kiss szerint a modern társadalmi folyamatok többsége a kommunikációs térben zajlik: aki ott nincs, az nincs. Ott kell kezdeni, és ott is kell az eredményeket elmondani.
Megingott bizalom és egy új remény
Már megváltozhatott az a korábbi elitista hozzáállás, miszerint a tudósok számára ellenszenves egy nagyon sokat kommunikáló kolléga. Inkább a tudomány egész rendszerében rokkant meg a bizalom a Covid-korszakban, amikor a döntéshozók rákényszerítették a tudomány művelőit, hogy mondjanak azonnali, konkrét válaszokat olyan kérdésekre, amelyekre nem lehet tudni az azonnali és konkrét választ.
Kiss úgy látja, fontos, hogy az utánpótlás is kivegye a részét a tudománykommunikációból. Doktoranduszoknak szokta mondani: ha négy évet eltölt egy témával, akkor nem igaz, hogy nem talál benne valami érdekeset, amit a külvilág számára is érthetően tud kommunikálni. Az utánpótlás biztosítása egyébként is prioritás számára, hiszen a tudás és az életkor véges. Ezért is jött létre a Csillagászati Intézet demonstrátor programja, valamint a Galaxis Atlétika.
Életre szóló valóságshow és az ausztrál csillagvizsgálat rejtelmei
Celebként, Tudós Laci minőségben szerepelt Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című valóságshow-ban, amelyet élete legnagyobb élményének tart. Ennek hatására két komoly változást is észrevett magán. Okosóra helyett klasszikus karórát hord, illetve búcsút intett negyvenéves rossz szokásának, az esti szotyizásnak. A műsort olyan pszichológiai és szociológiai kísérletként jellemezte, amelyben valóban nem történt semmilyen szerkesztői beavatkozás. Játékostársainak jelentős részével mindmáig szorosabb kapcsolatot tart fenn.
Ausztráliában pedig azért is szeretett kutatni, mert az északi helyett a déli ég látszik onnan. A tudós ezért a távoli kontinensen dolgozva alaposan megszemlélhette a Tejútrendszer két közeli kísérőgalaxisát. a Nagy Magellán-felhőt és a Kis Magellán-felhőt.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Kiss László: 1972-es születésű, Detre László-, Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász, az exobolygók szakértője.
- Krízisek és pofonok: Bőhm Kornél műsora a kommunikációról, manipulációról és rációról, minden hétfőn 14-15 óra között a radiocafén.
- Exobolygó: extraszoláris, tehát naprendszerünkön kívüli, más csillagok körül keringő bolygó.
- Lendület Program: 2009 óta létező, a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott program. Évente hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia.
- A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont demonstrátor programja: utánpótlás-nevelő program, amelynek kapcsán jelenleg 18 egyetemi hallgatót alkalmaznak kutatásokra.
- Galaxis Atlétika: a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia hazai előszűrő versenysorozata.
- Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban: taktikai-pszichológiai reality az RTL-en, a hollandiai De Verraders című műsor magyar változata.
