Az egészségtudatosság is tanulható, de a száraz tanfolyamok nem feltétlenül segítenek. Kathy Zsolt humorral próbálkozik, eredményesen.
Mikor hívjunk mentőt? Miért nem szedjük a gyógyszereinket szabályosan? És hogyan lehet erről úgy beszélni, hogy az emberek ne sértve érezzék magukat, hanem nevessenek és tanuljanak? Fehér Mariann a radiocafén a Pontjókor! című műsorban Kathy Zsolttal, az Országos Mentőszolgálat TikTok-videóinak alkotójával és a „Hol van már az a rohadt mentő?” edukációs stand-up előadás szerzőjével beszélgetett.
Mentőből TikToker, TikTokerből előadóművész
Kathy Zsolt 25 éve dolgozik mentőápolóként, mindeközben történelemtanár végzettséggel rendelkezik, zenélt, DJ volt, és színházi munkát is végzett. Ez a sokféleség nem véletlen. Saját bevallása szerint a kiégés elleni legjobb védekezés az, ha az ember egyszerre több területen van jelen, és egyik sem tölti ki száz százalékban. Ma már a mentőtiszti hivatás az, amellyel – ahogy fogalmaz – nem tud betelni.
Két évvel ezelőtt kezdte el az OMSZ TikTok-csatornájának edukációs tartalmait készíteni. A videókból hamarosan előadás lett: a „Hol van már az a rohadt mentő?” stand-up show megtörtént eseteket, mentős kulisszatitkokat dolgoz fel humorral, de nem titkoltan edukatív céllal. Az évad záróelőadása 2026. május 15-én lesz a Dante Közösségi Alkotótérben.
Nem elég a komoly hang
Kathy Zsolt tapasztalata szerint a frontális, oktató hangnem – még ha van is benne humor – nem hatja meg azt, aki nem saját akaratból ül be egy elsősegély-tanfolyamra vagy egészséges életmódról szóló előadásra. Az emberek tudják, hogy mit kellene csinálni, de ezt a tudást nem kötik össze a saját helyzetükkel. Aki egészségügyi kockázatokról hall, azt gondolja: „Ez majd velem nem történik meg.”
A humor eszközként funkcionál. Ha egy élethelyzet komikus oldalát mutatja meg az előadó, elveszi az élét annak a kellemetlen érzésnek, hogy valaki sarokba van állítva. A néző nem védekezik, hanem nevet – és közben tanul. Ez az alapja annak is, hogy Kathy Zsolt az OMSZ TikTok-videóiban olykor kifiguráz tipikus helyzeteket: azt a bejelentőt, aki nem áll meg egy baleset helyszínén, vagy azt a beteget, aki nem tudja megmondani, mire szedi a gyógyszerét.
Így lett meg az egyensúly
Az első előadásokban Kathy Zsolt saját bevallása szerint túl sokat akart egyszerre: dalokat írt, jeleneteket improvizált, és az edukáció és a szórakoztatás között nehezen talált egyensúlyt. A közönség jól szórakozott, de sokan nem tudták, hogy szabad-e nevetni – különösen azokon a vidéki előadásokon, ahol nem ismerték a fellépőt.
A fordulatot egy dramaturg hozta el, aki megnézte az előadást, és megállapította: a közönség a nyolcadik percig sem érti pontosan, hogy ki áll előttük – tanár, mentős vagy DJ. Írt egy bevezető részt, amely soft humorral, de egyértelműen bemutatja az előadót. Azóta az előadás íve azonos minden este: száz perc, ami hatvannak érződik.
Mi a baj az egészségügyi edukációval Magyarországon?
Kathy Zsolt egyik leghatározottabb állítása: a lakossági egészségügyi edukációnak ma nincs gazdája Magyarországon. Nem intézmény, nem rendszer, nem szervezett program foglalkozik azzal, hogy a felnőtt lakosságot megtanítsák saját testük, betegségeik és az egészségügyi rendszer észszerű használatára.
A kivonuló mentős mindennapos tapasztalata, hogy az emberek nem tudják, mire szedik a gyógyszereiket, nem ismerik fel, mikor van szükség mentőre, és az egészség elvesztését valami rajtuk kívülálló dologként élik meg. A betegség nem „csak úgy jön”, hanem legtöbbször helytelen életvitel következménye. Ezt az összefüggést azonban sokan csak akkor ismerik fel, amikor már késő.
Fehér Mariann és Kathy Zsolt közösen hivatkozott egy riasztó adatra. Eszerint a betegek 90 százaléka nem érti azt, amit az orvos mond nekik a saját állapotukról. Ez nemcsak kommunikációs probléma: a rendszert terheli meg.
Az egészségügy közösségi ügy
Kathy Zsolt egyik legfontosabb üzenete: az egészségügy közösségi erőforrás. Minél több ember használja feleslegesen – indokolatlan mentőhívással, szükségtelen vizsgálatokkal –, annál kevesebb jut azoknak, akiknek valóban szükségük van rá. Ez nem szemrehányás, hanem felismerés: a rendszer csak akkor tartható fenn, ha a felhasználók is tudatosan viszonyulnak hozzá.
A megoldást nem a drónmentőkben vagy új CT-gépekben látja, hanem abban, hogy az emberek megismerjék a saját testüket, és merjenek felelősséget vállalni az egészségükért. Ehhez pedig – állítja – a legjobb eszköz a humor, a személyes hang és a hiteles megszólaló.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kathy Zsolt: 25 éve mentőápoló, hamarosan mentőtiszt lesz. Történelemtanári végzettséggel rendelkezik, korábban zenélt, DJ volt és színházi munkát is végzett. Az Országos Mentőszolgálat TikTok-csatornájának meghatározó alkotója, a „Hol van már az a rohadt mentő?” edukációs stand-up show szerzője és előadója.
- Országos Mentőszolgálat (OMSZ): Magyarország egységes állami mentőszolgálata, 1948 óta működik. Évente több mint 1,2 millió mentőfeladatot teljesít, 255 mentőállomáson, közel 8500 dolgozóval.
- Mentőtiszt: Az egészségügyi ellátórendszerben a mentőápolónál magasabb képesítésű mentős szakember, aki képes önállóan irányítani egy ALS mentőegységet, és kritikus állapotú betegeket is elláthat.
- ALS egység: Advanced Life Support – emelt szintű mentőegység, amelyen mentőtiszt vagy mentőorvos vezeti az ellátást, és a legkorszerűbb beavatkozásokra is lehetőség van.
- Dante Közösségi Alkotótér: Budapest II. kerületében (Török utca 1.) működő kulturális tér, amely független előadókat, közösségi programokat és alternatív színházi produkciókat fogad be.
- Egészségügyi edukáció: A betegek és a lakosság tájékoztatása és tudatosítása az egészséges életmódról, a betegségmegelőzésről és az egészségügyi rendszer észszerű használatáról.
