A vagyonadó bevezetése szinte biztosra vehető, de hogy kit érint, milyen értékhatár felett és hogyan számítják ki, egyelőre nyitott kérdés.
Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója a radiocafén a Millásreggeliben részletezte, mi tudható eddig a tervezett adónemről, és miért tartja az 1 milliárd forintos értékhatárt túl alacsonynak.
Mi az a vagyonadó, és mit tudunk eddig a magyar tervezetről?
A vagyonadó nem a jövedelmet, hanem a magánszemélyek nettó vagyonát terheli – jellemzően évente. A nettó vagyont kiszámolhatjuk az összes eszköz piaci értékéből levonva a tartozásokat és kötelezettségeket. Lehet teljes körű – ekkor ingatlant, értékpapírt, cégrészesedést, műtárgyat egyaránt figyelembe kell venni – vagy részleges, amely csak egyes vagyonelemekre, például ingatlanokra terjed ki.
Az új pénzügyminiszter székfoglalójából kiderült: a kormány széles körű, nettó vagyonadó bevezetésének lehetőségét vizsgálja. Az eddig nyilvánosságra kerültek szerint az 1 milliárd forintos értékhatár felett 1 százalékos adókulcsot terveznek, azzal, hogy az 1 milliárdos határig a vagyon adómentes marad, és csak a felette lévő rész adózna. A pénzügyminiszternek június 5-ig kell benyújtania az ezzel kapcsolatos koncepciót.
Alacsonynak tűnő értékhatár
Dr. Magyar Csaba szerint az 1 milliárd forintos küszöb túl széles kört érintene. Egy több évtizede épített kis- vagy középvállalkozás értéke – különösen ha a tulajdonos nem vett ki osztalékot, hanem visszaforgatta a nyereséget – könnyen elérheti ezt az összeget anélkül, hogy a tulajdonos életmódja vagy pénzügyi mozgástere alapján szupergazdagnak számítana. Az eredeti elképzelésben egyébként 5 milliárd forint szerepelt értékhatárként; ezt vitték le 1 milliárdra. A szakértő ezt feljebb emelné.
Az alacsony határnak van egy másik hátránya is: rengeteg embert késztet kalkulálásra, akiket esetleg nem is kellene érintenie az adónak – és ez adótanácsadói iparágat generál, bonyolult szabályozással és állásfoglalás-kérelmekkel.
Hogyan számítják ki a vagyont – és ki dönti el, mennyit ér?
Ez az egyik legkritikusabb pont. Az értékelés módszertana egyelőre nem ismert: egy cég, egy üzletrész vagy egy ingatlan értékét számos módszerrel lehet meghatározni, és a különböző módszerek más-más eredményt adhatnak. Az is lehetséges, hogy az értékelést az adózókra telepítik, vagyis mindenki maga állapítja majd meg, mennyit ér a vagyona.
Ezzel szemben egy 2010-es alkotmánybírósági határozat kimondta: ha az állam az értékelési bizonytalanságot az adózóra hárítja anélkül, hogy egyértelmű módszert adna, nem helyes szankciót alkalmazni a téves önbevallásnál. Felmerült az is, hogy a NAV előre elkészítheti az adózó vagyonadó-tervezetét a rendelkezésre álló adatok alapján – hasonlóan a személyi jövedelemadó-bevalláshoz –, de Magyar szerint ez egyelőre inkább jövőkép, mint valóság.
Megkerülhetőnek látszik
A nemzetközi tapasztalatok alapján a vagyonadóval szembeni leggyakoribb stratégiák közé tartozik a külföldi adóilletékesség megszerzése. Egyes érintett személyek kedvezőbb adózású országba költöznek, vagy valamely családtagjuk teszi ezt meg.
Szintén elterjedt megoldás a vagyon megosztása a családtagok között, hogy mindenki a mentességi küszöb alatt maradjon. Ahol az adósság csökkenti a nettó vagyont, mesterséges hitelkonstrukciók segítségével növelik a kötelezettségeket. Külföldi holdingstruktúrák, bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítványok esetén nehéz megállapítani, hogy az adott magánszemély valóban tulajdonosnak minősül-e.
Dr. Magyar Csaba szerint egy esetleg rosszul megtervezett vagyonadó főként a látható vagyonosokat éri el, az ultragazdag réteget kevésbé.
Hozhat-e kevesebb bevételt az adó a vártnál?
A szakember erre a kérdésre nemzetközi tapasztalatok alapján igent mond. Európában egykor 11 országban volt teljes körű vagyonadó, ma már csak háromban létezik ilyen formában. Franciaországban például bevezették, majd felvizezték, végül csak ingatlanos változatban tartották meg. A tervezettnél alacsonyabb adóbevétel szinte minden esetben jellemző volt.
Az adóhatósági ellenőrzés is rendkívül erőforrásigényes: egy cégcsoport értékének meghatározásához szakértőket kell bevonni, az adózó pedig szintén saját szakértői csapattal érkezhet. A jogviták hosszú évekig elhúzódhatnak.
A szakértő szerint a vagyonadó bevezetésének elsődleges funkciója inkább a társadalmi igazságérzet erősítése, semmint a költségvetési bevételek növelése. Alternatív ötletként felmerült, hogy az adózók az összeg egy részének kedvezményezettjét – az szja 1 százalékos felajánlásához hasonlóan – maguk jelölhetnék meg. Átalányadós forma is lehetséges, ezen a módon kikerülve az értékelési vitákat.
Dr. Magyar Csaba az Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnökeként részt vesz a szakmai egyeztetésekben; a pénzügyi kormányzat jelezte, hogy a szakmai szervezetek véleményét is meg kívánják hallgatni. A bevezetésről nincs kétség – a részletekkel kapcsolatban viszont még sok minden lehetséges.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Magyar Csaba: Okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke.
- Vagyonadó: Olyan adónem, amely nem a jövedelmet, hanem a magánszemély nettó vagyonát terheli évente; a nettó vagyon az összes eszköz piaci értéke mínusz a tartozások.
- NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal): A magyar állam adóhatósága, amely az adók beszedéséért felelős.
- Bizalmi vagyonkezelés: Jogi konstrukció, amelyben a vagyon kezelését egy megbízott végzi a kedvezményezett javára.
- Önadózás: Az az adózási rendszer, amelyben az adózó maga állapítja meg és vallja be az adóalapját és adóját.
