Kevin Warsh helyzete nem egyszerű: meg kéne felelnie Donald Trump igényeinek, de szem előtt kell tartania az USA gazdasági érdekeit is.
Kevin Warsh személye februári bejelentése óta a pénzügyi világ egyik legvitatottabb kérdése. Mit hoz az új Fed-elnök az amerikai – és közvetve a globális – monetáris politikának? Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő globális makroelemzési és stratégiai vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában foglalta össze, ki ez az ember, és miért nem olyan egyszerű a kép, mint amilyennek Donald Trump amerikai elnök szeretné láttatni.
Kicsoda Kevin Warsh, és miért nem hagyományos jegybankelnök?
Warsh nem az a típusú bankár, amilyenhez a piac eddig hozzászokott. Nem Bernanke-, sem Yellen típusú akadémikus profil: nem monetáris politikai publikációk sorával érkezett a pozícióba. Ügyvédnek tanult, gazdaságpolitikai végzettsége is van, és 2006 és 2011 között tagja volt a Fed Monetáris Bizottságának. Ez utóbbi komoly válságkezelési tapasztalatot jelent, amelynek a következő években esetleg ismét hasznát veheti.
Egyik hangsúlyos meggyőződése, hogy a Fed mostani döntési modelljei a megváltozott gazdasági környezetben már nem érvényesek. A modellekkel szembeni bizalmatlanság a hagyományos jegybanki gondolkodástól való markáns eltérés.
Héja vagy galamb? – A piac is tanácstalan
A bejelentés után a kötvényhozamok enyhén emelkedtek, a részvénypiacon néhány napig volatilitás volt tapasztalható – a piac nehezen tudta beskatulyázni az új elnököt. A korábban héjából lett galambként emlegetett Warsh ugyanis most egyszerre mutat galambos és héjás jegyeket.
Galambos oldala hajlandóbbnak tűnik kamatvágásra, mint elődje, és ezt részben a mesterséges intelligencia terjedésének inflációcsökkentő hatásával indokolja – ezt már a Fed kritizálásakor is hangoztatta.
Héjás oldala viszont korábban több alkalommal kiállt a Fed mérlegfőösszegének radikális csökkentése mellett, ami monetáris szigorításnak felel meg.
Miért akarja Trump mindenképpen a kamatvágást?
Trump és a korábbi Fed-elnök, Jerome Powell verbális háborúja közismert, de Warsh kijelölése előtt jogi támadás is indult a Fed-elnök és egy monetáris tanácsi tag ellen, ami szokatlan precedens.
A kamatvágási igény mögött több konkrét érdek húzódik meg. Az amerikai államadósság mintegy egyharmadát 2026-ban kell megújítani, és a jelenlegi, 4-4,5 százalék körüli kamatteher már politikailag is terhes. Emellett idén választás is várható, a jelzáloghitelek kamatszintje pedig számos szavazó számára közvetlenül érezhető kérdés.
Miért nem biztos, hogy lesz kamatvágás?
A helyzet közel sem egyértelmű. Sőt, a piac jelenleg inkább kamatemelést áraz. Ennek több oka is van.
A Fed döntése nem egyszemélyi. Warshnak meg kell győznie a Monetáris Bizottság többi tagját, márpedig ők a jelenlegi gazdasági adatok nem támogatják a lazítást. Az alapinfláció 2025 áprilisában már 3 százalék körül járt – jóval a Fed 2 százalékos célértéke felett –, az inflációs várakozások emelkedni kezdtek, a munkaerőpiac pedig egyelőre ellenállónak bizonyul.
A bizottság összetétele sem kedvez a gyors fordulatnak. Powell a legutóbbi ülésen jelezte, szívesen maradna a bizottság tagja – 1948 óta nem volt erre példa leköszönő elnök esetében. Emellett három regionális Fed-elnök is a szigorúbb kamatpolitika irányába tolná a döntéseket. Steven Mnuchin, aki minden ülésen kamatvágás mellett szavazott, kénytelen lesz megválni a helyétől, hogy Warsh elfoglalhassa azt.
Heinz Frigyes Ferdinánd szerint a „galambos” fordulat csak akkor képzelhető el, ha a munkaerőpiaci helyzet érdemben romlik, és recessziós kockázatok jelennek meg. Ebben az esetben Warsh valószínűleg gyorsabban és proaktívabban lépne, mint elődje tette volna.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kevin Warsh: Az Egyesült Államok Federal Reserve bankjának újonnan kinevezett elnöke.
- Heincz Frigyes Ferdinánd: Az OTP Alapkezelő globális makroelemzési és stratégiai vezetője.
- Fed (Federal Reserve): Az Egyesült Államok központi bankja, amely az ország monetáris politikájáért felelős; kamatdöntésein keresztül a globális pénzpiacokra is közvetlen hatást gyakorol.
- Monetáris Bizottság (FOMC): A Fed kamatdöntő testülete, amelynek tagjai szavazással hozzák meg a kamatpolitikai döntéseket – az elnök nem dönthet egyedül.
- Maginfláció: Az általános inflációs mutatóból az energiaár- és élelmiszerár-változásokat kiszűrő mutató; a jegybanki döntések egyik fő hivatkozási alapja.
- Mérlegfőösszeg-csökkentés: A jegybank által korábban felvásárolt eszközök fokozatos eladása vagy lejáratig való tartása, ami a pénzpiaci likviditás szűkítésével monetáris szigorítást jelent.
- Steven Mnuchin: Donald Trump által korábban kinevezett Fed-tag, aki minden ülésen a kamatvágás mellett szavazott; Warsh érkezésével távoznia kell a bizottságból.
- Jerome Powell: A Fed előző elnöke, aki a legutóbbi ülésen jelezte, szívesen maradna a Monetáris Bizottság tagja.
