A vasúti árufuvarozás visszaesése nemcsak iparági ügy: a drágulás, a pályagondok és az áruszállítás közútra terelődése mindenkit érinthet.
A személyszállítási fejlesztések általában látványosabbak, mint a tehervonatok világa, pedig a gazdaság működéséhez legalább ennyire fontos, mi történik a megrakott szerelvényekkel. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója arról beszélt: a magyar vasúti árufuvarozás már nem egyszerű hullámvölgyben van, hanem olyan szerkezeti gondokkal küzd, amelyek gyors beavatkozást igényelnek.
Nagy a visszaesés
A lejtmenet mértéke önmagában is figyelemre méltó. Hódosi szerint 2023 óta a vasúti árufuvarozási volumen 22 százaléka tűnt el, a korábbi 52 millió tonnáról 40 millió tonna közelébe csúszott vissza a piac. Ez már nem egyszerűen a gyengébb konjunktúra jele, hanem annak üzenete, hogy a rendszer több ponton is feszül.
A háttérben persze ott van az általános gazdasági visszaesés. A vasút különösen érzékeny erre, mert főként olyan termékeket szállít, mint a vegyipari áruk, az építőanyagok és az energiahordozók — vagyis épp azokat, amelyeknél
a kereslet visszaesése különösen erősen érezhető.
Növekvő költségek minimális áremeléssel
Az interjú egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vasúti cégek költségei emelkednek, de ezt csak alig tudják továbbhárítani a megrendelőkre. Hódosi arról beszélt, hogy 2025-ben egy tonna áru egy kilométerre jutó szállítási költsége 11,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ehhez képest 2026 első negyedévében 8–10 százalékos fuvardíjemelés lett volna indokolt, de a vállalatok jó, ha 1–2 százalékot érvényesíteni tudtak.
A költségnyomás több forrásból jön egyszerre:
nő az energia ára, drágább a vontatás, és sokat ront az egyenlegen a pályahálózat állapota is.
A lassújelek, a felújítások miatti kerülőútvonalak, az állandó gyorsítás és lassítás mind pluszköltséget okoznak. Ráadásul a dízelvontatás még mindig jelentős. Hódosi szerint az áruforgalom 16 százaléka ma is így zajlik, miközben az üzemanyagárakkal kapcsolatos könnyítések nem terjedtek ki a vasútra.
Ugyanaz a pálya, ugyanaz a probléma
A vasúti árufuvarozás gondjai sokszor ugyanonnan erednek, mint az utasok bosszúságai: a közös infrastruktúrából. Ha egy pályaszakaszon kapacitásszűkülés, vágányzár vagy műszaki korlátozás van, azt nemcsak az személyvonatok érzik meg, hanem a tehervonatok is.
Hódosi ezért üdvözölte a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv bejelentését, ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a fejlesztések nem járhatnak azzal, hogy közben a teherszállítás megbénul. A vágányzárakat hazai és nemzetközi szinten is össze kell hangolni, és ha kerülni kell, annak költségeit is kezelni kell valahogyan.
Mi lehet a kiút?
A szakmai szervezet szerint az egyik legfontosabb lépés az lenne, hogy lejjebb kerüljön a vasút használatának belépési küszöbe. Ne csak annak érje meg vasútra rakodni az árut, akinek egyszerre sok kocsira való mennyisége van. Az úgynevezett egyeskocsi-fuvarozás támogatásának visszaállítása ebben sokat segíthetne.
A másik irány a közúti tranzit visszaszorítása és a konténeres vasúti szállítás ösztönzése. A logika egyszerű: minél korábban kerül sínre az áru, annál kevesebb kamion jelenik meg a hazai utakon.
Ez nemcsak közlekedési, hanem környezeti kérdés is.
A tét ráadásul már most látszik. Hódosi elmondta, hogy megszűnt már vasúti vállalat, a legnagyobb árufuvarozó cégnél pedig 20 százalékos létszámleépítést jelentettek be. Ha a szolgáltatás szűkül, az áru könnyen a közútra megy át — ezt pedig hosszabb távon aligha lehet jó üzletnek vagy jó klímapolitikának nevezni.
A vasút tehát nemcsak fejlesztési látványtervekben fontos, hanem a mindennapi gazdasági működésben is. Ha a teherszállítás háttérbe szorul, annak árát végül nemcsak az iparág, hanem az utak, a települések és az egész ország megfizeti.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület: a hazai vasúti szektor szakmai érdekképviseleti szervezete.
- Hódosi Lajos: a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója.
- Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: a kormány által bejelentett vasútfejlesztési program, amely az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését célozza.
- Egyeskocsi-fuvarozás: olyan vasúti áruszállítási forma, amelynél nem teljes szerelvényeket, hanem kisebb mennyiségű, akár egy-két vasúti kocsinyi árut is fel lehet adni.
- Lassújel: a vasúti közlekedésben alkalmazott sebességkorlátozás, amelyet jellemzően a pálya vagy a berendezések állapota indokol; a tehervonatoknál ez külön költségnövelő tényező lehet.
