A nagyüzemi állattartás ára nem csak a kasszánál látszik: a kérdés az is, mit fizetünk meg környezetben, egészségben és állatjólétben.
Olcsó hús, olcsó tojás, megfizethető tejtermékek: hosszú ideig ez volt a modern élelmiszertermelés egyik fő ígérete. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Berezvay Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arról beszélt, hogy a nagyüzemi állattartás mögötti modell ugyan hatékony, de egyre több ponton látszanak a határai — és ezek a határok nemcsak az állatokat, hanem a fogyasztókat is érintik.
Nem biztos, hogy akkora az árkülönbség
A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg a kérdés, mintha az állatjólét és a megfizethetőség kizárná egymást. Berezvay Zombor szerint ez nem mindig ilyen egyszerű. A tojás jó példa erre: a boltokban ma is jól elkülöníthetők a különböző tartásmódból származó termékek, és a ketreces, a mélyalmos, a szabadtartású vagy az ökológiai tojások ára között
valóban van különbség, de nem feltétlenül drámai.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ketreces és egy szabadtartású tojás között akár csak néhány forintos eltérés lehet darabonként. Vagyis nem minden esetben igaz, hogy a jobb állattartási körülmények automatikusan megfizethetetlenné tennék az élelmiszert.
Az árakat nem csak a piac alakítja
A beszélgetés fontos pontja volt, hogy a hús-, tej- és tojástermelés árát jelentősen befolyásolják az állami és uniós támogatások is. Az Európai Unió közös agrárpolitikája és a nemzeti források ma is erősen formálják, mi mennyibe kerül a boltban.
Ez azért lényeges, mert ha a támogatási rendszer nagyobb súllyal jutalmazná a magasabb állatjóléti feltételeket teljesítő gazdaságokat, az mérsékelhetné a fogyasztói árak növekedését is. A műsorban elhangzott: már most is vannak olyan támogatások, amelyek segítik például a tojástermelőket abban, hogy ketreces rendszerről mélyalmos vagy szabadtartású tartásra váltsanak.
A nagyüzemi modell árnyoldalai ránk is visszaütnek
A vita nem pusztán erkölcsi kérdés. A nagy állománysűrűség komoly környezeti terhelést okoz: egy helyen koncentrálódik hatalmas mennyiségű trágya, amelynek kezelése sokszor nehezen megoldható. A hígtrágya szállítása korlátozott, így többnyire a környező területekre kerül, ami túlterhelheti a talajt és a vizeket. A beszélgetésben elhangzott, hogy ez a nitrát- és ammóniumterhelésen keresztül a vízminőséget is ronthatja.
Ehhez társul az antibiotikum-használat problémája. Berezvay Zombor szerint a világon felhasznált antibiotikumok jelentős része állatokhoz kerül. A fő gond nem feltétlenül az, hogy közvetlenül a húsban jelenik meg a maradvány, hanem az, hogy az anyag egy része a trágyán keresztül kijut a környezetbe. Ez hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia erősödéséhez, amely már nemcsak állat-, hanem humánegészségügyi kérdés is.
Több hely, erősebb állatok
A szakértő szerint az antibiotikum-használat egyik oka maga a rendszer: az azonos genetikájú, zsúfoltan tartott állatok között egy fertőzés könnyebben végigsöpör. Ha jobb körülményeket kapnak, több mozgástérrel és természetközelibb tartással, ellenállóbbak lehetnek, és kevesebb gyógyszerre lehet szükség.
A beszélgetésben szóba került, hogy Európában az állatjólét szabályozása sok területen szigorúbb, mint az Egyesült Államokban. Ez részben annak köszönhető, hogy a társadalmi elvárások idővel politikai nyomássá váltak.
Végső soron a kérdés nem csak az, hogyan termeljünk több állati élelmiszert, hanem az is, hogy valóban annyira sokra van-e szükségünk. A műsorban elhangzott érv szerint egy egészségesebb étrend kevesebb húsra, viszont több zöldségre, gyümölcsre, hüvelyesre és teljes kiőrlésű gabonára épülhetne. Ha kevesebb állati terméket fogyasztunk, könnyebb lehet jobb körülményeket biztosítani azoknak az állatoknak is, amelyeket mégis tartunk.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Berezvay Zombor: a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
- Budapesti Corvinus Egyetem: budapesti felsőoktatási intézmény, ahol gazdasági és társadalomtudományi képzések is futnak.
- Közös agrárpolitika: az Európai Unió támogatási rendszere, amely a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés finanszírozásának egyik fő kerete.
- Állatjólét: azoknak a tartási és bánásmódbeli feltételeknek az összessége, amelyek az állatok egészségét, komfortját és természetes viselkedését befolyásolják.
- Antibiotikum-rezisztencia: az a jelenség, amikor a kórokozók ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, így a kezelések kevésbé hatékonyak.
