A Covid csúnyán keresztbe tett a repülésnek. A pilóta „civil” vállalkozásában pedig hasznosul a sok megtanult technika.
Eladott egy 75 négyzetméteres lakást a XI. kerületben, és egy A5-ös méretű zöld papírrá alakította, azaz kereskedelmi pilótaengedéllyé. Aztán jött a Covid, és a repülés megállt. Szénási Márton a radiocafé Dzsungelharc című műsorában Rétalji Igornak mesélte el, hogyan vitte át a pilótafülkéből ismert checklist-szemléletet és vészhelyzetkezelést a vállalkozói életbe – és miért vett meg egy használhatatlan automatát félmillió forintért.
Egy hatéves gyerek és egy naplemente a pilótafülkében
Szénási Márton nem tipikus pilótajelölt volt. A repülés iránti vonzalom hatévesen kezdődött. Egy Malév-gépen Hamburgba repültek, és a személyzet beengedte a gyerekeket a pilótafülkébe. Naplemente, két pocakos bácsi, kapcsolgatott gombok – ez az egyetlen kézzelfogható emlék, amit a döntéssel össze tud kötni. Minden más pályaálom fokozatosan kiesett mellőle.
A tanulás vitorlázórepüléssel kezdődött Farkashegyen, a MÁV Repülőklubban, de a motoros képzéssel itthon már nem folytatta: a 2000-es évek hazai kisgépes repülési körülményeit kaotikusnak és kiszámíthatatlannak látta, és nem akart ebbe pénzt önteni. 30 éves volt, amikor nekivágott a kereskedelmi pilótaképzésnek, Vilniusban az elméleti, Spanyolországban a gyakorlati résznek. A tanfolyam 65 ezer euróba került, plusz két és fél éves lakhatási és a megélhetési lakhatási költségek. Egy eladott XI. kerületi lakás lett a vége.
Az számít, hogyan mondasz nemet
A közismert tévhittel ellentétben a felvételin nem a matematika a döntő. A kereskedelmi pilótaképzésben és a légitársaságok felvételeinél ma már az úgynevezett nem technikai készségek kerültek előtérbe: hogyan működik valaki csapatban, hogyan kezeli a konfliktust, milyen a személyisége.
A kétpilótás üzemhez kötelező MCC-tréning – Multi-Crew Cooperation – pontosan ezt tanítja: hogyan dolgozzon együtt két ember, akik esetleg soha nem találkoztak, egy kötött szabályrendszer alapján. A hierarchia megvan, a kapitányé a döntés és a felelősség. De az első tisztnek is van eszköze arra, hogy jelezzen, ha valami nem stimmel. Ez pedig nem feljelentés, hanem a repülésbiztonság szerves része.
A reporting kultúra a nyugati légiközlekedésben elfogadott és elvárt. Ha a kapitány belerepül a zivatarba, és az első tiszt szólt, de nem hallgatták meg, arról riport készül. A cégek monitorozzák a pilóták visszajelzéseit, tudják, ki a nehéz személyiség, és ha kell, eleve nem rakják össze ugyanazokat a párosokat. Szénási Márton tapasztalata szerint általában nem ő az első, aki ír – a cég rendszerint már régen tud a problémáról.
Az érzelmek kikapcsolása megtanulható
A drill – a kötött eljárás – nem csak elméleti fogalom. Szénási Márton meséli az első valódi megszakított felszállását: nagyjából 80–100 csomós sebességnél madárraj repült át a szélvédő előtt, puffanást hallott, és jött a parancs: „Stop!”. Az agya azonnal átkapcsolt, mintha a szimulátorban lett volna annak ellenére, hogy élőben még soha nem csinálta.
Ez az automatizmus átmegy a magánéletbe is. Otthon rendszeresen megkapja: „Miért mindig a legrosszabbra készülsz?”. A válasza: ha a legrosszabbra készülsz, és annál jobb történik, még mindig boldog vagy.
A Covid mint vállalkozásindító kényszer
A pandémia a repülést teljesen megállította. „Majd szólunk. Köszönjük.” – nagyjából ennyi volt az iparági kommunikáció. Szénási Márton ekkor szembesült azzal, hogy B-terv kell – a rádiózás sem biztos alternatíva, hiszen korábban egy rádió három évet pereskedett a frekvenciájáért.
Kezébe került egy kis cég, némi pénzzel – körülbelül 2 millió forint – a számlán. Befektetésre kevés, kivételre drága. YouTube-on talált rá a vending-üzletágra, az italautomaták üzemeltetésére. A helyszín adott volt: az a szimulátoros cég, ahol oktatott. Reggel 6-kor kezdtek, és ott még a pékség sem volt nyitva. A főnök reakciója egyszerű volt: „Marci, csináld!”
Félmillió forint az első hónapban
Az első automatát a Marketplace-en vette, Szentendréről, fél millió forintért. Fizikailag ott volt, de kiderült: olyan régi, hogy kártyaterminált nem lehet rá csatlakoztatni. Méhtelepen végezte. A tanulság: ha a nem kényszeríti magát bele a helyzetbe – nem ül be az autóba, nem veszi meg a gépet –, valószínűleg máig nem indult volna el a vállalkozás.
A második automata dupla áron, de megbízható forrásból jött. Fölvitték a harmadik emeletre lift nálkül, de kártyaterminállal működik, teljesen szabályosan és legálisan.
A Youtube és a bürokratikus valóság
Az automaták üzemeltetéséhez Magyarországon olyan telemetriai céggel kell szerződni, amely a NAV felé biztosítja az adatkapcsolatot – havi nem kevés pénzért, monopolhelyzetben. A kártyaterminál-support hétfőn 8-tól péntek 15 óráig elérhető. Ha szombat délután meghal a terminál, hétfőig nincs segítség – miközben a vending 0-24-es műszak.
Szénási Márton összegzése: az első automata beüzemelése komoly adminisztratív kihívás. A második, a harmadik már könnyebb – de az indulás Magyarországon messze nem olyan, mint egy amerikai YouTube-videóban.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szénási Márton: Kereskedelmi pilóta, pilótaoktató és vállalkozó.
- Kereskedelmi pilótaengedély (CPL/ATPL): Az a légügyi engedély, amely jogosít légitársaságnál fizetett pilótaként repülni. Megszerzése Európában jellemzően 60–80 ezer euró és két-három év képzés.
- MCC (Multi-Crew Cooperation): Kötelező tréning kétpilótás repülőgép üzemeltetéséhez. Megtanítja, hogyan kell egy pilótafülkében a feladatokat megosztani és együttműködni akár egy idegen kollégával is.
- CRM (Crew Resource Management): A repülésben a személyzet tagjainak kommunikációját, döntéshozatalát és együttműködését szabályozó elvek összessége. A nem technikai készségek fejlesztésének kerete.
- SOP (Standard Operational Procedures): Kötött, szabványosított eljárások, amelyek meghatározzák, ki mit csinál az egyes repülési fázisokban. Az ismeretlen kollégákkal való együttműködést ezek teszik lehetővé.
- Drill: Előre begyakorolt, automatizált vészhelyzeti eljárás, amelyet a pilóta szimulátortréningen annyiszor ismétel, hogy vészhelyzetben érzelmi terhelés nélkül hajtja végre.
- Vending (automata-üzemeltetés): Olyan üzletág, amelyben az üzemeltető snack- és italautomatákat helyez ki helyszínekre, és üzemelteti azokat.
