A 100 leggazdagabb magyar jubileumi kiadása szerint lassult a vagyonok növekedése, de a lista továbbra is beszédes.
Huszonötödik alkalommal jelent meg A 100 leggazdagabb magyar, és a jubileumi szám nemcsak a vagyonok méretéről szól, hanem arról is, hogyan változik a magyar gazdaság, mit tekintünk sikernek, és mi látszik egyáltalán a leggazdagabbak világából. A szerkesztők, Szakonyi Péter és Kolozsi Gábor a radiocafén, a Millásreggeliben úgy vélekedtek, hogy az idei lista egy átmeneti pillanatot rögzít: a növekedés lassult, új nevek bukkantak fel, és a következő év lehet az igazi fordulópont.
Jubileumi lista, változó korszak
A kiadvány 2002-ben indult, az idei pedig a 25. szám. Ez önmagában is figyelemre méltó teljesítmény egy olyan sajtópiacon, ahol két és fél évtized alatt sok lap és kiadó eltűnt vagy átalakult. A szerkesztők szerint a lista hosszú életének egyik titka, hogy nem puszta rangsor, hanem egyfajta gazdasági tükör is: megmutatja, kik tudtak tartósan vagy épp látványosan meggazdagodni Magyarországon.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a listán szereplők többsége ma már elismerésként tekint a bekerülésre. Miközben a gazdagságot Magyarországon továbbra is gyanakvás övezi, a kiadvány készítői szerint sok érintett sikeres vállalkozói történetként látja saját pályáját. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden vagyon története ugyanolyan könnyen értelmezhető vagy ugyanúgy elfogadott társadalmilag.
Lassabb a gyarapodás
A toplista egyik legfontosabb idei tanulsága, hogy a vagyonnövekedés üteme visszafogottabb lett. Szakonyi Péter szerint a tavalyi évben a top 100 összvagyona egyetlen év alatt 2000 milliárd forinttal nőtt, ami rendkívül erős ugrás volt, különösen ahhoz képest, hogy a magyar gazdaság közben lényegében egy helyben topogott.
Ehhez képest a 2024-es év már jóval „földközelibb” képet mutat: a vagyonnövekedés 12–13 százalék körül alakult. Ez még mindig komoly bővülés, de már jobban illeszkedik a tágabb gazdasági környezethez. Magyarán: a leggazdagabbak tovább gazdagodtak, csak kevésbé látványos tempóban.
A bekerülési küszöb idén 20 milliárd forint volt. Ez jól mutatja, mennyit emelkedett a léc az indulás óta. 2002-ben még 2,5 milliárd forinttal is fel lehetett kerülni a listára, ma ennek a sokszorosára van szükség.
A dobogó és a nagy ugrások logikája
A lista élén továbbra is Mészáros Lőrinc áll, a beszélgetésben elhangzott adatok szerint 1559 milliárd forintos becsült vagyonnal. A második helyen Csányi Sándor szerepel, akinek vagyona már az 1000 milliárd forint felé közelít.
Önmagában az is sokat mond, hogy a 2002-es első lista első helyezettje még 40 milliárd forintos vagyonnal vezetett. A mostani első hely ehhez képest nagyjából hússzoros szintet jelent. A leggazdagabbak vagyona tehát nem egyszerűen nőtt, hanem egészen más léptékbe került.
A szerkesztők ugyanakkor többször hangsúlyozták, hogy a vagyonbecslés mindig becslés marad. Egy működő cég értéke más kategória, mint a már realizált, készpénzzé tett vagyon. A kettőt nem lehet teljesen ugyanúgy kezelni.
Az idei egyik legizgalmasabb név
Az idei lista egyik legnagyobb sztorija Pavelka Tiboré. A beszélgetés szerint az ő esetében nem pusztán becslésről van szó: amerikai leányvállalatát 440 millió dollárért adta el, ami több mint 150 milliárd forintnak felel meg. Ezzel rögtön a lista tizedik helyére került.
Ez azért különösen érdekes, mert jól látszik belőle a listák egyik alapvető nehézsége. Egy vállalkozó lehet hosszú ideje nagyon vagyonos úgy is, hogy a nyilvánosság keveset lát belőle. A nagy ugrás sokszor akkor válik kézzelfoghatóvá, amikor történik egy jól dokumentálható tranzakció, például egy cégeladás.
Szakonyi Péter szerint Pavelka Tibor ráadásul a félvezetőipar globális beszállítói között számít komoly szereplőnek. Ez a mostani mesterségesintelligencia-hullám közepén különösen figyelemre méltó háttér: a vagyon mögött itt egy nemzetközileg is erős, technológiai iparágban épített cég áll.
Kik jönnek még a listára?
A szerkesztők szerint a lista egész évben készül, folyamatos háttérmunkával: iparági szereplőkkel, tanácsadókkal, érintettekkel beszélnek, és figyelik a tranzakciókat. Még így sem lehet minden vagyont pontosan látni, különösen akkor, ha a vállalkozások részben külföldön működnek.
Az idei mozgások között szóba került Wolf László is, aki az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A beszélgetés szerint több mint félmillió OTP-részvénye van, és ezek piaci értéke az elmúlt másfél évben nagyot nőtt. Ez azért fontos példa, mert itt egy kifejezetten likvid vagyonról beszélünk: olyan eszközről, amelynek értéke napi szinten látható a piacon.
Ugyancsak szóba kerültek a HELL Energy mögött álló Barabás testvérek, akik korábban már szerepeltek a listán, majd kiestek, most pedig ismét visszatértek. Az ilyen visszatérések jól mutatják, hogy a rangsor nemcsak az új belépőkről szól, hanem arról is, mennyire változó a vagyonok értéke és megítélése.
Gazdagság, gyanakvás, láthatóság
A beszélgetés egyik legérdekesebb része nem is a konkrét számokról, hanem a gazdagság társadalmi jelentéséről szólt. A szerkesztők szerint a listaszereplők egyszerre szeretnének rajta lenni a listán és eltűnni róla. Büszkék az eredményeikre, de nem mindig örülnek a túl erős nyilvánosságnak.
Ez a kettősség különösen élesen jelent meg a vagyonadó körüli felvetéseknél. Elhangzott: többen attól tartanak, hogy ha egy nyilvános lista konkrét számokat rendel hozzájuk, az később referenciaponttá válhat bármilyen hatósági vagy politikai vitában. Vagyis a presztízs mellett a lista kockázatot is jelenthet.
A szerkesztők ehhez kapcsolódva arról is beszéltek, hogy volt olyan szereplő, aki először lekerülni szeretett volna, majd amikor kiderült, hogy erre nincs mód, inkább papírokkal próbálta pontosítani a saját vagyonát. Ez jól mutatja: a leggazdagabbak listája egyszerre nyilvános tükör és alkudozási felület.
Miért lesz különösen fontos a következő év?
Szakonyi Péter szerint a mostani kiadvány egy korszakhatár lehet, és a következő év hozhatja el az „igazság pillanatát”. Ezt a műsorban a NER-korszak lehetséges lezárásával kapcsolatban említette. A beszélgetésből az érződött, hogy a szerkesztők már most kiemelt figyelemmel készülnek a következő listára, mert az átrendeződések, a politikai-gazdasági mozgások és az esetleges vagyonátrendezések különösen nehézzé tehetik majd a becslést.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szakonyi Péter: Újságíró, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője.
- Kolozsi Gábor: Újságíró, a 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerkesztője.
- Mészáros Lőrinc: Vállalkozó, az idei lista első helyezettje 1559 milliárd forintra becsült vagyonnal. Az elmúlt évtizedben a hazai és részben a nemzetközi üzleti életben is meghatározó szerepre tett szert, elsősorban az építőipar, az energiaszektor, a média és a mezőgazdaság területén.
- Csányi Sándor: Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, az idei lista második helyezettje, vagyona az 1000 milliárd forint felé közelít. Magyarország egyik legbefolyásosabb bankára és üzletembere, neve évtizedek óta folyamatosan szerepel a leggazdagabbak között.
- Pavelka Tibor: Fizikus, vállalkozó, az idei lista tizedik helyezettje. A félvezetőipar globális beszállítói között számít komoly szereplőnek.
- Wolf László: Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az idei lista egyik új szereplője.
- Barabás testvérek: A HELL Energy energiaital-gyártó cég mögött álló vállalkozók, akik korábban már szerepeltek a listán, majd kiestek, és az idei kiadásban ismét visszatértek.
- HELL Energy: Magyar alapítású energiaital-márka, amely mára jelentős nemzetközi piaci jelenléttel rendelkezik.
- NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere): A 2010 és 2026 között kialakult magyar gazdasági-politikai berendezkedésre utaló fogalom.
- A 100 leggazdagabb magyar: 2002 óta évente megjelenő kiadvány, amely a magyarországi legvagyonosabb magánszemélyeket rangsorolja becsült nettó vagyonuk alapján. Az idei szám a 25. jubileumi kiadás.
