A jóga nem hajlékonysági verseny: testi panaszokra, stresszre és új rutinra is válasz lehet, akár egy hajnali közös gyakorlással is.
Sokan még mindig úgy gondolnak a jógára, mint valami távoli, különösen hajlékony embereknek való mozgásformára, pedig a valóság ennél jóval hétköznapibb. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Váczi Virág jógaoktató arról beszélt, miért érdemes belevágni akkor is, ha valaki kezdő, merev, bizonytalan, vagy egyszerűen csak fáj a háta, a nyaka vagy a dereka. Az apropót a június 21-i jóga világnapja adja, amelyhez egy különleges budapesti esemény is kapcsolódik: napfelkelte-napüdvözlet flashmob a Hősök terén.
Nem az a kérdés, ki elég ügyes hozzá
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a jógát nem egy ideális testalkatra vagy életkorra találták ki. Váczi Virág szerint a legtöbben egészen prózai okból jutnak el egy jógaórára: fáj itt, húzódik ott, merev a nyak, érzékeny a derék, és valaki azt mondja, próbáld ki, jót tehet.
Ez a belépési pont biztosan sokak számára ismerős. A jóga elsőre gyakran mozgásszervi segítségként jelenik meg, mert összekapcsolódik a nyújtással, az erősítéssel, a hát- és mélyizmok támogatásával. Aztán néhány hét alatt sokaknál kiderül, hogy a változás nem áll meg ott, hogy könnyebb lehajolni vagy bekötni a cipőt. A gyakorlás után mentálisan is rendezettebb, nyugodtabb állapot jöhet.
Ez azért fontos, mert a jógáról szóló közbeszéd sokszor két véglet között ingadozik: vagy csupán egy lassú nyújtásnak tekintik, vagy misztikus, nehezen megközelíthető rendszernek. Egyik leegyszerűsítés sem pontos.
A jóga egyszerre lehet testmunka és figyelemgyakorlat.
A jóga nem egyetlen stílus
Az is sokakat eltántoríthat, hogy első keresésre szinte beláthatatlan kínálat nyílik meg előttük. Hatha, Iyengar, yin, kezdő, haladó, flow, gerincjóga, kismamajóga, szeniorjóga: könnyű elveszni a lehetőségek között.
Váczi Virág szerint éppen ezért érdemes többféle órát, oktatót és stílust kipróbálni, mert erősen személyiségfüggő, kinek mi válik be. Vannak dinamikusabb irányok, amelyek már-már edzésélményt adnak, és vannak kifejezetten lassú, beleengedős formák, mint például a yinjóga, ahol a nyújtás és az elcsendesedés kerül előtérbe.
A lényeg kezdőként nem az, hogy valaki rögtön megtalálja az „igazi” irányzatot, hanem hogy olyan belépési pontot találjon, ami nem ijeszti el. Ezért lehet kifejezetten hasznos egy kezdőóra vagy egy alaptanfolyam választása. Az ilyen, néhány alkalmas bevezetők segíthetnek megérteni az alapfogalmakat és a gyakorlatok logikáját, így az első élmény nem a szorongásról szól, hanem a tájékozódásról.
Nem kell a lábat a nyakba tenni
A jóga egyik legmakacsabb tévhite, hogy csak hajlékony embereknek való. A beszélgetésben ez külön is szóba került, és Váczi Virág éppen ennek az ellenkezőjét hangsúlyozta:
a jóga azoknak is ajánlható, akik nem hajlékonyak.
Ez nem csupán biztató mondat, hanem egy gyakorlati szempont is. A mozgásformák jelentős részénél valóban előnyből indul, aki eleve ügyesebb, rugalmasabb vagy sportosabb. A jógában viszont az alapelv inkább az, hogy mindenki a saját testéből indul ki, és így végez annyit, amennyi kellemes, biztonságos és jóleső.
Ez nem puhányságot jelent. A fejlődéshez itt is kell némi határfeszegetés, de nem a fájdalomig. Ahogy ő fogalmazott: ez nem kiképzőtábor. Ez a hozzáállás különösen fontos lehet azoknak, akik korábban kellemetlen élményeket szereztek a testnevelésórákon, edzőtermekben vagy olyan közegekben, ahol a teljesítmény látványosabb volt, mint a test jelzéseinek figyelése.
Nemcsak ászanákból áll
A beszélgetés egy másik fontos pontja, hogy a jóga nem merül ki a fizikai pózokban. A köznyelv hajlamos a jógát az ászanákkal azonosítani, pedig a gyakorlat része lehet a légzés, a koncentráció és a relaxáció is.
Ez azért lényeges, mert sokan egészségügyi állapotuk, koruk vagy testsúlyuk miatt eleve kizárják magukat a lehetőségből. Pedig léteznek olyan formák is, amelyeket akár széken ülve is lehet végezni. A beszélgetésben elhangzott, hogy a jóga már a kismamajógától a szeniorórákig nagyon széles körben alkalmazkodik az élethelyzetekhez.
Aki tehát azt gondolja, hogy a jóga csak akkor opció, ha valaki fiatal, könnyű és mozgékony, az valójában egy szűk szeletét látja annak, amit ez a mozgásforma jelenthet. A testi egészséghez a lassabb, figyelemalapú gyakorlatok is hozzájárulhatnak, nem csak az intenzív terhelés.
Hajnali flashmob, ami több egyszerű programnál
A jóga világnapjához kapcsolódó budapesti esemény első hallásra inkább a korai kelés miatt tűnhet embert próbálónak: gyülekező vasárnap hajnali 4:45-kor, kezdés 5 órakor. Mégis van benne valami, ami túlmutat egy átlagos szabadtéri jógaórán.
A Váczi Virág által szervezett napfelkelte-napüdvözlet flashmob a Hősök terén nem zárt, beavatott közegnek szól. Ingyenes, és a szervező szerint akkor is élményt adhat, ha valaki még sosem jógázott. A látvány önmagában különleges: napfelkelte a tér szobrai mögött, több száz ember matracon, közös gyakorlás, zene, mantrák modern hangszerelésben.
A leírás alapján ez nem verseny és nem bemutató, ahol mindenki hibátlanul hajtja végre ugyanazt. Inkább közösségi tapasztalat, amelyben kezdők is találhatnak kapaszkodót. A bemelegítés például követhető lehet azoknak is, akik most ismerkednek az alapokkal, a napüdvözlet pedig bár kötött gyakorlatsor, nem elérhetetlenül bonyolult. Váczi Virág hangsúlyozta, hogy mindenki a saját módján, utánzással is kapcsolódhat hozzá. Ehhez mindössze egy jógamatrac vagy polifoam kell.
A jóga más sport mellé is jól illeszkedhet
A műsorvezető személyes megjegyzése is érdekes irányba vitte a beszélgetést: küzdősport mellett különösen jónak érezte a jógát, mert a kétféle terhelés jól kiegészítette egymást. Váczi Virág ezt megerősítette, mondván, futás, edzés, aerobik vagy más komolyabb fizikai sport mellé is kifejezetten hasznos lehet.
Ez a gondolat azért fontos, mert a jóga sokszor úgy jelenik meg, mintha a sport alternatívája lenne, pedig sokaknak inkább kiegészítő gyakorlás. Segíthet az izmok nyújtásában, a mobilitás javításában, a lecsendesedésben, és abban, hogy a test ne csak terhelhető, hanem fenntarthatóan működőképes is legyen.
Aki tehát nem tartja magát „jógás alkatnak”, de rendszeresen mozog, annak sem érdemes legyintenie rá. Nem ritka, hogy épp azok profitálnak belőle sokat, akik egyébként keményebb, feszesítő sportokat végeznek.
A legfontosabb az első bátor lépés
A jóga körüli bizonytalanság gyakran nem abból fakad, hogy valaki ne akarna tenni magáért, hanem abból, hogy fél kellemetlenül érezni magát. Nem elég hajlékony, nem tudja a neveket, nem érti a szabályokat, rossz helyre megy, lemarad, zavarban lesz. A beszélgetésben elhangzottak alapján éppen ezt a feszültséget érdemes először letenni.
A jóga nem ott kezdődik, hogy valaki tökéletesen kivitelez egy pózt,
hanem ott, hogy figyelni kezd a testére. Ha ehhez valakinek egy alaptanfolyam kell, az jó út. Ha egy csendes, lassú óra, az is. Ha pedig egy hajnali közös gyakorlás a Hősök terén, az is az lehet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Váczi Virág: jógaoktató.
- Jóga világnapja: a június 21-én tartott ENSZ által is elismert világnap, amely a jóga egészségre és jóllétre gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet.
- Napüdvözlet: több jógairányzatban ismert, egymásra épülő mozdulatokból álló gyakorlatsor.
- Hatha jóga: széles körben ismert jógairányzat, amelyben a testtartások, a légzés és a figyelem egyaránt fontos.
- Yinjóga: lassabb, kitartott pózokra építő gyakorlási forma, amely inkább a nyújtásra, az ellazulásra és a befelé figyelésre helyezi a hangsúlyt.
