A magyar kriptoszabályozás fordulóponthoz érhet: a Btk.-ból kivezethetik a vitatott passzusokat, és maradhat az uniós rend.
A hazai kriptopiac hónapok óta bizonytalan terepen mozog: miközben kriptót venni, birtokolni és a blokkláncot használni lehetett, az átváltás körül olyan jogi helyzet alakult ki, amely felhasználókat és szolgáltatókat egyaránt elbizonytalanított. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Vidákovics Attila, blokklánc- és kriptoszakértő, a Mosaic Galaxy alapítója.
Mi volt a probléma a magyar szabályozással?
A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem maga a kriptotartás vagy a befektetés került tiltólistára. A gond az átváltással volt: vagyis azzal, amikor valaki a kriptoeszközét hagyományos pénzre, például forintra váltaná.
Vidákovics Attila szerint a szabályozás úgy került be a Büntető Törvénykönyvbe, hogy sokáig nem volt világos, pontosan mire vonatkozik, és milyen helyzetekben büntethető. Ez azért különösen súlyos, mert itt már nem egyszerű adminisztratív vagy pénzügyi előírásokról, hanem büntetőjogi következményekről volt szó.
A műsorban elhangzott: a felhasználóknál az 5 és 50 millió forint közötti váltásnál két évig terjedő büntetés is szóba kerülhetett, a minősített esetek felső határa pedig akár nyolc év is lehetett. Külön szabály vonatkozott a felhasználókra és külön a szolgáltatókra.
Ez a helyzet nemcsak ijesztő, hanem a mindennapi gyakorlatban is nehezen értelmezhető volt. A laikus számára különösen abszurdnak tűnhetett, hogy vásárolni lehetett kriptót, eladni viszont már nem feltétlenül.
Miért okozott ekkora zavart?
A bizonytalanság egyik fő oka az volt, hogy a piac szereplői hónapokig nem tudták biztosan, mi fér bele a szabályozásba és mi nem. A szakértő szerint körülbelül fél éven át ez a jogi homály határozta meg a működést.
Ennek kézzelfogható következményei is lettek. A műsorban elhangzott, hogy a Revolut beszüntette a magyar ügyfelek számára a kriptoszolgáltatások egy részét, és más szolgáltatók is visszaléptek. Vidákovics Attila arról is beszélt, hogy volt olyan magyar vállalkozás, amely emiatt bezárt, sőt saját cégüknél is le kellett állítani bizonyos szolgáltatásokat, amelyekről később kiderült, hogy nem is feltétlenül tartoztak a szabályozás hatálya alá.
A szakértő szerint ez azért is volt különösen nehezen indokolható, mert a pénzmosás elleni és az ügyfél-azonosítási ellenőrzések egyébként is részei a piac működésének. Vagyis azok a kontrollok, amelyekre a szigor indoklásként felmerülhetett, már eleve jelen vannak az európai szabályozási környezetben is.
MiCA maradna, a magyar büntetőjogi plusz menne
A beszélgetés egyik kulcsszava a MiCA volt, vagyis az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes szabályozása. Ez a keretrendszer a kriptoeszközök piacát próbálja összehangoltan szabályozni az EU-ban, a szolgáltatók működésétől a fogyasztóvédelemig.
Vidákovics Attila szerint a mostani korrekció lényege az lenne, hogy a magyar büntetőjogi passzusokat törlik a Btk.-ból, és a piacra az uniós szabályozás marad érvényben. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy megszűnne az a sajátos magyar többletszabály, amely még egyszer ráellenőrzött volna olyan folyamatokra, amelyeket a szolgáltatóknak amúgy is el kell végezniük.
A műsorban szóba került az úgynevezett validátorszolgáltatói szerep is. A szakértő szerint ennek a pluszkapuőri funkciónak a jelentősége most megszűnhet, ha valóban kivezetik a vitatott szabályokat.
Nem azonnali folyamat
A beszélgetés alapján a politikai szándék már látható. Vidákovics Attila azt mondta, a korrekció igénye a Tisza-programban is megjelent, majd a múlt héten Köböl Anita kormányszóvivő bejelentette, hogy társadalmi vitát nyitnak az ügyben.
A folyamat nem azonnali. A társadalmi vitát jogalkotási lépések követik, majd az ügy az Országgyűlés elé kerülhet. Ha a javaslat átmegy a szükséges szakaszokon, akkor a Btk.-ból kivezethetik a kérdéses részeket.
A szakértő nem bocsátkozott jogászkodásba, de egyértelműen pozitív fejleménynek nevezte, hogy a folyamat egyáltalán elindult. Szerinte komoly esély van rá, hogy végül törlik a két vitatott paragrafust, és ezzel a piac visszanyerheti a bizalmát.
Hány embert érinthet mindez?
A műsorban elhangzott becslés szerint nagyjából 600 ezer magyar állampolgárt érinthetett ez a helyzet. Vidákovics Attila szerint ez a szám feltehetően a Revolut statisztikáiból alapulhat.
Ez nemcsak a tényleges kereskedőket vagy a nagy befektetőket jelenti, hanem nagyon sok olyan felhasználót is, aki kipróbálta a kriptót, kisebb összeget tartott benne, vagy egyszerűen csak hozzá akart férni a már megvásárolt eszközeihez.
A bizonytalanság tehát messze nem szűk szakmai ügy volt. Inkább egy olyan szabályozási zavar, amely sok százezer ember hétköznapi pénzügyi döntéseit is befolyásolhatta.
Visszatérés: talán
A legfontosabb gyakorlati tanulság talán az, hogy a kriptós piac szabályozása nem fekete-fehér történet. A műsorban is elhangzott: vásárolni eddig is lehetett, az eladás és az átváltás körül alakult ki a gond.
Ez azért fontos különbség, mert a közbeszédben sokszor úgy jelent meg a téma, mintha általános tiltásról lett volna szó. A valóság inkább az volt, hogy a felhasználó jogilag és technikailag is könnyen csapdában érezhette magát: birtokolhatott valamit, amit nehezen vagy bizonytalan feltételek mellett tudott volna pénzzé tenni.
Ha valóban eltörlik a büntetőjogi passzusokat, az első kézzelfogható eredmény az lehet, hogy a szolgáltatók ismét kiszámíthatóbb környezetet látnak Magyarországon. Ez megnyithatja az utat a visszatérésük előtt, de erre egyelőre nincs garancia. Vidákovics Attila logikusnak tartaná, hogy egy ilyen korrekció után a piac visszanyerje a bizalmát.
A szabályozás nehéz, de nem mindegy, hogyan sikerül
A szakértő rámutatott, hogy nem a szabályozás tényével van baj. Éppen ellenkezőleg: hangsúlyozta, hogy a kripto világa új terület, amelyet rendkívül nehéz jól szabályozni.
A decentralizált gazdaság működését, logikáját és kockázatait még a világ is tanulja. Emiatt elkerülhetetlenek a korrekciók, a viták és a finomhangolások. Ebben az értelemben a mostani magyar fordulat akár annak a jele is lehet, hogy a rendszer próbál visszaigazodni az uniós és piaci realitásokhoz.
Az biztosnak látszik, hogy a tisztább szabályozás nemcsak a cégeknek jó, hanem a felhasználóknak is. Aki ugyanis nem profi kereskedő, annak elsőként nem újabb büntetőjogi kockázatokra, hanem érthető és kiszámítható keretekre van szüksége.
A hazai kriptoszabályozás ügye tehát most nem arról szól, hogy a kriptó „jó” vagy „rossz”, hanem arról, hogy egy gyorsan változó technológiát lehet-e úgy kezelni, hogy közben ne bénuljon meg a piac, és az átlagfelhasználó se maradjon jogi ködben.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- MiCA: a Markets in Crypto-Assets rövidítése, az Európai Unió kriptoeszközökre vonatkozó egységes szabályozása. Célja, hogy közös kereteket adjon a kriptoeszközök kibocsátására és a kapcsolódó szolgáltatásokra az EU-ban.
- Btk.: a Büntető Törvénykönyv.
- Vidákovics Attila: blokklánc- és kriptoszakértő, a Mosaic Galaxy alapítója.
- Revolut: nemzetközi fintech szolgáltató, amely több pénzügyi funkció mellett kriptós szolgáltatásokat is kínál. A magyar szabályozási bizonytalanság miatt korlátozta a hazai ügyfelei számára elérhető kriptós lehetőségeket.
- Validátorszolgáltató: az a plusz ellenőrző szereplőt, amely a szolgáltatók által már elvégzett ellenőrzésekre ismét ráellenőrzött volna. A tervezett módosítás nyomán ennek a szerepnek a jelentősége megszűnhet.
