A magyar lakosság nagy többsége állandó fogyasztó a táplálékkiegészítők piacán, ami hasznos, de sokan még a kategóriát is félreértik.
A halolajtól a kurkumaporon át a fehérjéig sok minden bekerül a hétköznapi beszédben a táplálékkiegészítők közé, de hogy valójában mit szedünk, miért szedjük, és mennyit költünk rá, az már jóval árnyaltabb kérdés. Egy friss, ezer fős online reprezentatív kutatás alapján a magyarok jelentős része használ valamilyen ilyen készítményt, miközben a fogalmak körül továbbra is látványos a bizonytalanság.
Majdnem háromnegyedünk fogyaszt valamit
A kutatást az Inspira Research készítette a BioTechUSA Magyarország megbízásából. Fényes Csongor, a kutatócég szenior kutatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában elmondta: 18–69 év közötti magyarok nagyjából 70 százaléka fogyaszt valamilyen táplálékkiegészítőt. Ez azt jelenti, hogy az aktív korú lakosság közel háromnegyede él ilyen készítményekkel.
A szám önmagában is erős, de még érdekesebb, hogy nem minden korosztályban ugyanilyen magas az arány. A 30–49 évesek körében a fogyasztás még magasabb: itt 80 százalék körüli értékekről beszélt a kutató. Ezzel szemben a 18–29 éveseknél jóval alacsonyabb az arány, nagyjából minden második válaszadó mondta azt, hogy szed valamilyen készítményt.
Területi alapon kevésbé látványos az eltérés. A kutatás szerint nem csak a nagyvárosi, erősen urbanizált környezetben élők vásárolnak ilyen termékeket: Budapesten, a megyei jogú városokban és más városokban is hasonlóak az arányok. A kisebb településeken valamivel alacsonyabb a fogyasztás, de nem drámai a különbség.
A legnagyobb zavar magánál a fogalomnál van
A felmérés egyik legtanulságosabb része az volt, amikor a válaszadókat spontán módon kérdezték arról, mit értenek táplálékkiegészítő alatt. Fényes Csongor szerint itt „elég nagy a kavarc a fejekben”. Akadt olyan válaszadó, aki az energiaitalt is ebbe a körbe sorolta, mások pedig olyan termékeket, amelyekhez fehérjét adnak hozzá.
Ez azért nem mellékes, mert a táplálékkiegészítők piaca gyorsan változik, a marketingnyelv pedig gyakran összemossa a különböző kategóriákat. A hétköznapi fogyasztó számára sokszor minden „plusz”, amit nem a hagyományos étkezés részeként vesz magához.
Közben a hivatalos definíció ennél jóval szűkebb. Az OGYÉI tájékoztatása szerint az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, és nem betegségek kezelésére szolgál. Fontos különbség ez, mert a hétköznapi szóhasználatban nagyon könnyen összecsúszik a megelőzés, az egészségmegőrzés és a gyógyítás fogalma.
Vitamin, ásványi anyag, kollagén, fehérje
A kutatás alapján a leggyakrabban vitaminokat és ásványi anyagokat fogyasztunk. Ezek után következnek a kollagéntermékek és a fehérjék: ezeket a táplálékkiegészítő-fogyasztók nagyjából negyede használja. Emellett szóba kerültek az ízületi támogatást célzó készítmények és a szerves forrásból származó vitaminok is.
A teljes kép tehát meglehetősen sokszínű. Nem egyetlen nagy termékkategóriáról van szó, hanem nagyon különböző motivációkhoz kapcsolódó készítményekről. Van, aki az immunrendszerét támogatná, más a fizikai terhelés miatt keres valamit, megint más a regenerációban vagy egy-egy élethelyzetben remél segítséget.
A nők és férfiak fogyasztási szokásai között a kutatás szerint csak kisebb eltérések vannak. A férfiakra és a fiatalabbakra valamivel jellemzőbbek a teljesítményfókuszú, „performansz” jellegű készítmények, míg a nőknél valamivel erősebb az immunrendszer-erősítő, preventív fogyasztás. Fényes Csongor ugyanakkor hangsúlyozta: ezek árnyalatnyi különbségek, a nagy trend alapvetően közös.
Nem csak akkor nyúlunk hozzá, ha baj van
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a magyar fogyasztók jelentős része nem akut probléma miatt szed táplálékkiegészítőt, hanem megelőző jelleggel. A válaszok között megjelent a betegségmegelőzés, a lábadozás, a fáradtság és kimerültség, valamint a nagyobb fizikai igénybevétel is.
Különösen érdekes, hogy az évszakváltás is sokaknál kiváltó ok. A felmérésben erre is érkezett mintegy 30 százalékos említési arány. Ez jól illeszkedik ahhoz a hétköznapi gyakorlathoz, hogy ősszel vagy télen sokan kezdenek el például D-vitamint vagy más immunerősítőnek tartott készítményt szedni.
A kutató szerint ez a preventív szemlélet különösen a 45–59 évesekre jellemző. Vagyis nem arról van szó, hogy a magyar fogyasztó kizárólag akkor vásárol, amikor már beteg, hanem arról is, hogy próbál előre gondolkodni. Hogy ez mennyire tudatos és mennyire szokásalapú, az már más kérdés, de a motiváció jól látható.
Mennyi pénzt hagyunk ott a kasszánál?
A felmérés szerint a táplálékkiegészítőkre átlagosan havi 12–13 ezer forintot költenek a fogyasztók. Az eloszlásból az látszik, hogy a vásárlók nagyjából fele 12 ezer forint alatt marad, körülbelül egynegyedük 12 és 15 ezer forint között ad ki erre a célra, a többiek pedig e fölött költenek.
A vitaminok esetében az átlagos havi költés nagyjából 9500 forint, míg a fehérjéknél körülbelül 11 ezer forint. Ezek már olyan összegek, amelyek jól mutatják: a táplálékkiegészítők nem esetleges apró kiadást, hanem sok háztartásban rendszeres tételt jelentenek.
Érdekes módon nem feltétlenül az idősebbek költik a legtöbbet. A beszélgetés alapján inkább a 30–49 éveseknél, illetve az ötvenes éveik elején járóknál látszik megugrás több mutatóban is. Vagyis abban az életkorban, amikor a munka, a család, a fáradtság, a teljesítménykényszer és az egészségmegőrzés szempontjai egyszerre erősödhetnek fel.
Ár, minőség, bizalom
Amikor vásárlásra kerül sor, a két legerősebb döntési szempont az ár és a minőség. Ez első hallásra magától értetődőnek tűnik, de a „minőség” ebben a kategóriában különösen nehezen megfogható fogalom.
A beszélgetésben felmerült a kérdés: honnan tudja a vásárló, hogy az egyik D-vitamin jobb minőségű-e a másiknál? Fényes Csongor erre azt mondta, ebben fontos szerepe lehet a márkába vetett bizalomnak, a korábbi jó tapasztalatnak, illetve annak, hogy a fogyasztó megnézi az összetételt, a hatóanyagokat, és nem teljesen vakon választ.
Ez talán a kutatási eredmények legmegnyugtatóbb része. A válaszok alapján sokan nem impulzívan emelnek le egy dobozt a polcról, hanem próbálnak tájékozódni. Ez nem jelenti azt, hogy minden döntés szakmailag hibátlan, de azt igen, hogy a tudatosság igénye jelen van.
A táplálékkiegészítők népszerűsége tehát egyszerre szól az egészségmegőrzésről, a hétköznapi bizonytalanságokról és a modern fogyasztói kultúráról. Sokan szednek valamit, sokféle okból, és közben nem mindig világos, hol húzódik a határ étel, kiegészítő és gyógyszer között. Éppen ezért a legfontosabb talán nem az, hogy ki mennyi kapszulát tart otthon, hanem az, hogy tudja-e, mit és miért vesz be.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Fényes Csongor: az Inspira Research szenior kutatója.
- Inspira Research: magyar piackutató cég.
- BioTechUSA Magyarország: a kutatás megrendelője, ismert magyar táplálékkiegészítő- és sporttáplálkozási márka.
- OGYÉI: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.
- Preventív fogyasztás: megelőző jellegű használatot.
