A kert nem csodaszer, de a kék zónás kertészkedés segíthet többet mozogni, jobban enni és nyugodtabban élni.
Lehet, hogy a hosszú élet titkát nem egy kapszulában, nem egy okoseszközben és nem is egy újabb trendi módszerben érdemes keresni, hanem a veteményesben. A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában McMenemy Márk Király Bélával beszélgetett arról, hogyan vezetett az út az újságírástól a biogazdálkodásig, és mi köze van mindennek a longevityhez, vagyis az egészséges, hosszú élethez.
Amikor a hobbi szakmává válik
Király Béla nem kertésznek készült. Az mfor.hu egyik alapítójaként és sokáig szakmai vezetőjeként dolgozott, miközben a kertészkedés eleinte inkább feszültséglevezetés volt számára. Néhány magaságyással és néhány paradicsompalántával indult minden, aztán a hobbiból fokozatosan komoly elfoglaltság lett.
Végül 2018-ban egy elhanyagolt, főváros-környéki zártkerti telket vettek, amelyet évek munkájával tettek művelhetővé. A csipkebokorral, kökénnyel és elvadult növényzettel benőtt egykori gyümölcsösből lassan biokert lett. Ma már minősített biogazdaságként dolgozik, és a Kisdomb Ökogazdaság dobozközösségében mintegy hatvan családnak termel szezonális zöldségeket.
Mit jelent a kék zónás kertészkedés?
A beszélgetés kiindulópontja Király Béla könyve volt, amely a kertészkedést a hosszú élet kutatásával kapcsolja össze. A gondolat alapja a kék zónák koncepciója: ezek azok a térségek, ahol az emberek átlagosan tovább élnek, és idősebb korban is jobb egészségi állapotnak örvendenek. A témát sokakhoz a Netflix Live to 100: Secrets of the Blue Zones című sorozata vitte közelebb.
Király Béla szerint a kék zónák egyik fontos tanulsága éppen az, hogy az ott élők nem feltétlenül edzőterembe járnak, nem táplálékkiegészítőkben gondolkodnak, és nem biohackelik magukat. Egyszerűen sokat mozognak a mindennapokban, több növényi ételt esznek, közösségben élnek, és olyan életformát követnek, amelynek természetes része a fizikai aktivitás.
A kertészkedés ebbe a logikába meglepően jól illeszkedik. Nem elvont egészségprogram, hanem hétköznapi tevékenység: hajolni kell, guggolni kell, cipelni kell, figyelni kell az évszakokra, a vízre, a talajra, a növények ritmusára.
Nemcsak tovább élni, hanem jobban
A longevity divatja mögött Király Béla szerint valójában nem pusztán a hosszabb élet utáni vágy áll, hanem az a kérdés, hogy milyen minőségben telnek az utolsó évtizedeink. Az orvostudomány egyre több ember életét tudja meghosszabbítani, de ettől még nem biztos, hogy az egészséges évek száma is nő.
Ebben a kertészkedés több ponton is segíthet. Az egyik legkézenfekvőbb előny a mozgás. Ráadásul nem olyan mozgásról van szó, amit sokan kötelességként élnek meg, hanem olyasmiről, aminek látható eredménye van. Egy kiültetett ágyás, egy leszedett paradicsom vagy egy rendbe tett kertszeglet azonnali visszajelzés arról, hogy a munka nem volt hiábavaló.
A másik előny az étkezés. Aki maga termel zöldséget, azt jó eséllyel meg is akarja enni. És ha tudja, hogyan nőtt, mit kapott, vagy éppen mit nem kapott a növény, más szemmel néz rá a tányéron is. Király Béla a vegyszermentes termesztés mellett érvel: szerinte nemcsak az egyes szerek hatása kérdéses, hanem az is, milyen úgynevezett koktélhatás alakul ki, amikor többféle anyag egyszerre van jelen.
A kert, mint digitális detox
A kertészkedésnek van egy kevésbé látványos, de sokak számára talán még fontosabb oldala: a mentális tehermentesítés. Király Béla gazdasági újságíróként folyamatos információs nyomásban dolgozott, híreket, árfolyamokat, változásokat követett.
A kertben viszont nehéz egyszerre kapálni és telefont görgetni.
Ez az egyszerű fizikai korlát valójában komoly előny. A kertben töltött idő könnyen válik digitális detoxszá: kevesebb az inger, több a csend, jelen van a zöld környezet, a madárhang, a koncentrált, ismétlődő mozdulatok ritmusa. McMenemy Márk is arról beszélt a műsorban, hogy a kertészkedésnek szinte meditatív jellege van, és a nap végére megérkezik az a fajta kellemes fáradtság, amitől az ember jobban alszik.
Kis helyen is van értelme
A beszélgetés egyik legpraktikusabb része az volt, hogy mekkora kert kell egyáltalán ahhoz, hogy legyen látható eredmény. Király Béla szerint már húsz négyzetméteren is lehet észrevehető mennyiségű élelmiszert termelni, sőt, akár egy 10–12 négyzetméteres közösségi kerti parcella is adhat komoly sikerélményt.
Kezdőknek elsősorban leveles zöldségeket ajánl: salátát, spenótot, rukkolát, mángoldot, fodros kelt, leveles kelt. Ezek viszonylag könnyebben termeszthetők, magas a rosttartalmuk, alacsony a kalóriatartalmuk, és jól illeszkednek a növényközpontú étrendhez. Emellett szóba került a cékla, a karalábé, a retek, a cukkini és a sütőtök is mint hálás, hasznos növények.
A paradicsom továbbra is favorit, de nemcsak íze miatt. Jó belépőnövény: sikerélményt ad, és gyorsan megmutatja a különbséget a saját termés és a téli bolti áru között.
Kertészkedni ma már alkalmazkodást is jelent
A romantikus kertképhez ma már hozzátartozik a klímaváltozás és a kártevők kérdése is. Király Béla elmondta, hogy nincs olyan év, amelyben ne jönne valami új kihívás: egy korábban nem látott rovar, egy hőhullám, rosszabb terméskötés vagy épp a szélsőséges szárazság.
A vegyszermentes termesztés ettől még szerinte nem naiv álom. A biogazdálkodásban használt megoldások között említette a növényi kivonatokat, a feromoncsapdákat, a ragadozó rovarokat és a biodiverzitás erősítését. A cél nem a steril kert, hanem az egyensúly: olyan élő rendszer kialakítása, ahol a természetes ellenségek is jelen vannak.
Ez persze nem tökéletes világ. Lesz csúnyább spenót, fodrosabb mángold, kevesebb retek. De Király Béla tapasztalata szerint ettől még nem omlik össze a termelés.
Több mint hobbi, kisebb társadalmi modell
A dobozközösség, amelyben hatvan család kap hetente szezonális zöldségcsomagot, nemcsak értékesítési forma, hanem szemlélet is. A tagok nem azt választják ki, mit szeretnének főzni, hanem abból főznek, ami éppen terem. Ez sokaknak eleinte nehéz, később viszont tudatosabbá teheti az étkezést, és közösséget is épít.
A beszélgetés itt túlmutatott a kerten. Szó esett arról is, hogy a helyi termelőtől vásárolt élelmiszer nemcsak frissebb lehet, hanem a helyi gazdaságot is erősíti. A rövidebb ellátási lánc, a kisebb szállítási távolság és a nagyobb önellátási képesség egy bizonytalanabb világban nem mellékes szempont.
A kert tehát nem old meg mindent. Nem fogja helyettesíteni az egészségügyet, nem szünteti meg az öregedést, és nem véd meg minden társadalmi problémától. De abban segíthet, hogy több valódi étel legyen a tányérunkon, több mozgás a napunkban, és valamivel kevesebb zaj a fejünkben. Ez már önmagában sem kevés.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kék zónák: olyan térségek a világban, ahol a lakók átlagosan hosszabb és egészségesebb életet élnek. A fogalom a Blue Zones kutatási és ismeretterjesztő programból vált ismertté.
- Longevity: angol eredetű kifejezés, amelyet ma leginkább a hosszú, lehetőleg egészséges életet célzó életmódbeli megközelítések összefoglalására használnak.
- Dobozközösség: olyan rendszer, amelyben a termelő és a vásárlók előre együttműködnek, a tagok pedig rendszeresen szezonális élelmiszercsomagot kapnak. A hangsúly a kiszámíthatóságon, a helyi termelésen és a közösségi szemléleten van.
- Glifozát: széles körben használt gyomirtó hatóanyag, amelynek egészségügyi és környezeti hatásairól évek óta élénk szakmai és társadalmi vita zajlik.
- Biogazdálkodás: olyan mezőgazdasági szemlélet és gyakorlat, amely korlátozza vagy kizárja a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatát, és a természetes folyamatokra, a talajéletre, valamint a biodiverzitásra épít.
