A longevity nem pusztán a hosszú életről szól: inkább arról, hogyan maradhatunk minél tovább aktívak, terhelhetőek és önállóak.
A megelőzésről sokáig hajlamosak voltunk úgy gondolkodni, mint egy halasztható tételről: majd elmegyünk szűrésre, majd többet mozgunk, majd jobban figyelünk magunkra. A radiocafé Egészségkód című műsorában Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja arról beszélt, hogy a longevity szemlélete ennél jóval többet jelent: nem az a fő kérdés, meddig élünk, hanem az, mennyi időt tölthetünk egészségben.
Az egészségben eltöltött idő
A longevity kifejezés egyre gyakrabban fordul elő a közbeszédben. Hétköznapi jelentése valójában egyszerű: a hosszabb élet csak akkor érték, ha közben megmarad az önállóság, a mozgékonyság és az a szabadság, hogy azt csináljuk, amit szeretnénk. Schaub Erika szerint az emberek ma már nem úgy képzelik el az idősebb éveket, hogy visszahúzódnak a négy fal közé, hanem aktívak szeretnének maradni, foglalkozni az unokákkal, utazni, élni.
Ehhez viszont nem elég a várható élettartam növekedése. Az is számít, milyen állapotban érjük el ezeket az éveket. A kiszolgáltatottság elkerülése legalább olyan fontos cél, mint maga a hosszú élet.
A Covid után maradt velünk valami
A járvány sokak számára kézzelfoghatóvá tette, hogy az egészség nem magától értetődő. Bár a régi szokások egy része visszatért, Schaub Erika szerint mégis erősebb maradt az a hatás, hogy többen figyelnek magukra. A tapasztalat azt mutatta, hogy a kevésbé jó egészségi állapotban lévőket súlyosabban érinthette a fertőzés, és ez sok embernek intő jel volt.
A megelőzés fontossága így már nem elvont üzenetként jelenik meg, hanem személyes tapasztalatként. A stressz csökkentése, az immunrendszer támogatása, a rendszeres ellenőrzések vagy az életmódbeli korrekciók ma már sokaknak kézzelfoghatóbbak, mint néhány évvel ezelőtt.
Miért halogatjuk mégis a szűréseket?
Az egyik legnagyobb akadály továbbra is az, hogy a megelőzésre sokan költségként, nem pedig befektetésként tekintenek. Ha valaki egészségesnek érzi magát, könnyű feltenni a kérdést: miért költsön vizsgálatokra, ha nincs panasza?
Schaub Erika szerint itt alapvető szemléletváltásra lenne szükség. A szűrés lényege ugyanis sokszor éppen az, hogy a kisebb probléma akkor derüljön ki, amikor még egyszerűen kezelhető. Ennek a logikája nem az azonnali jutalomról szól, és talán ezért is nehéz. Egy új tárgy vagy egy spontán kiadás rögtön örömet ad, az egészségre költött pénz hozadéka viszont gyakran csak később látszik.
Pedig a hosszú távú nyereség nyilvánvaló: ha időben derül ki valami, gyakran nem nagy beavatkozásra, hanem életmódváltásra van szükség. Ez nemcsak az egészségre, hanem a biztonságérzetre is hat. A műsorban elhangzott gondolat szerint már az is csökkentheti a stresszt, ha valaki úgy érzi, baj esetén nincs teljesen magára hagyva.
Prevenció a gyakorlatban
Az egészségbiztosításra sokáig főként úgy tekintettünk, mint segítségre akkor, amikor már megtörtént a baj. A beszélgetés alapján azonban egyre inkább látszik, hogy a prevenció is beépül ezekbe a rendszerekbe. Schaub Erika arról beszélt, hogy a biztosítási csomagok jelentős részében ma már ott van valamilyen szűrési lehetőség, és ezeket egyre többen használják is.
A rendszeres vizsgálatok előnye nemcsak annyi, hogy időben fény derülhet egy eltérésre. Ha valaki hosszabb ideig ugyanahhoz a szolgáltatói körhöz tartozik, az eredmények összehasonlíthatóak, így egy apró változásból is látható lehet, merre érdemes elindulni. Ilyenkor nem feltétlenül gyógyszerre vagy komoly beavatkozásra van szükség: sok esetben már az étrend, a mozgás vagy más szokások módosítása is számít.
A visszajelzésnek ma már több formája van. Ahogy egy okosóra megmutatja a pulzust vagy a napi lépésszámot, úgy egy laboreredmény vagy szűrési protokoll visszajelzés arról, hogyan reagál a szervezet az életmódunkra.
Alapszűrések
Schaub Erika szerint létezik egy olyan alapkínálat, amely sok egészséges felnőtt számára kiindulópont lehet. Ilyen például egy vérkép, egy EKG és egy belgyógyászati kontroll. Emellett ma már bőrgyógyászati szűrést is egyre többen tekintenek alapvetőnek, különösen a fokozott napsugárzás miatt.
A további vizsgálatok azonban már életkortól, nemtől és egyéni kórelőzménytől is függenek. Ezért hangsúlyozta azt is, hogy az orvosi ajánlás elengedhetetlen: nem az a cél, hogy mindenki évente mindent elvégeztessen, hanem az, hogy személyre szabottan derüljön ki, kinek mire van valóban szüksége.
A leginkább halogatott vizsgálatok között a nőgyógyászati és urológiai szűrések kerültek szóba. Ezeket sokan azért tolják maguk előtt, mert félnek attól, mi derülhet ki. Csakhogy éppen ezeknél a vizsgálatoknál lehet különösen nagy jelentősége a korai felismerésnek.
A fiatalok tudatosabbak, mint hinnénk
A beszélgetés egyik érdekes pontja az volt, hogy a várakozásokkal ellentétben a fiatalabb korosztály sem közömbös az egészségbiztosítás és a prevenció iránt. Schaub Erika szerint a fiatalok tudatosabban fordulnak a mentális és fizikai problémáik felé, és bátrabban keresnek segítséget.
Ebben a digitális eszközöknek is nagy szerepük van. Az információk elérése könnyebb, a tájékozódás gyorsabb, de közben az is látszik, hogy egy ponton túl továbbra is szükség van az orvosi kapcsolódásra, vizsgálatra vagy konkrét ellátásra. A technológia tehát nem kiváltja, inkább támogatja a személyes egészségügyi döntéseket.
Nyaralás után
Arról is szó esett, milyen vizsgálatokat lehet érdemes a nyár végére vagy őszre időzíteni. Schaub Erika kiemelte a bőrgyógyászati szűrést, hiszen a nyári napsugárzás után fontos lehet ellenőrizni, történt-e változás a bőrön, az anyajegyeken.
Emellett szemészeti kontrollt és egy általános vérképet is említett, mivel a nyári időszak sokaknál az étkezés, a napirend és a terhelés megváltozásával jár. Az ősz ebből a szempontból jó átmeneti időszak lehet: még az év végi leállás előtt át lehet gondolni, mi maradt el, és mire érdemes időpontot foglalni.
A digitális megoldások csak kiegészítenek
A digitális megoldások és a mesterséges intelligencia ma már az egészségmegőrzésben is jelen vannak. Az étkezési alkalmazások, az aktivitásmérők vagy az online foglalási rendszerek könnyebbé tehetik a tudatosabb életmódot. Schaub Erika szerint akár már egy ételfotó elemzése is adhat használható visszajelzést arról, min érdemes változtatni.
De fontos határvonalra is rámutatott: ezek az eszközök csak akkor lehetnek igazán hasznosak, ha mögöttük orvosi tudás, kontroll és jóváhagyott szakmai tartalom áll. Ugyanez igaz a telekonzultációra is, amely sok helyzetben gyorsíthatja az ellátást, de nem minden esetben válthatja ki a személyes orvos-beteg találkozót.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Longevity: olyan szemlélet, amely nemcsak a hosszú életre, hanem a minél több egészségben, aktivitásban és önállóságban eltöltött évre helyezi a hangsúlyt.
- Prevenció: megelőzés. Ide tartoznak a szűrővizsgálatok, az életmódbeli változtatások és minden olyan lépés, amely segít a betegségek korai felismerésében vagy elkerülésében.
- Schaub Erika: a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
- Telekonzultáció: olyan egészségügyi konzultáció, amely nem feltétlenül személyes találkozással történik, hanem például telefonon vagy online felületen.
