Az ötszázalékos NATO-vállalás nem csupán költségvetési teher: sok múlik azon, mennyi munkahely, tudás és beszállítói fejlődés lesz belőle.
A védelmi kiadások emelése első hallásra leginkább nagy számokkal és még nagyobb fegyverbeszerzésekkel azonosítható. A radiocafé Millásreggeli című műsorában azonban Dr. Antal Ferenc védelmi- és kritikus infrastruktúraszakértő arról beszélt: a NATO irányába szóló, a GDP 5 százalékát jelentő vállalás valójában nemcsak biztonságpolitikai, hanem nagyonis gazdasági és versenyképességi kérdés.
Nem minden tankra és lőszerre megy
A beszélgetésből kiderült, hogy azt a bizonyos 5 százalékot nem érdemes egyetlen tömbként kezelni. Dr. Antal Ferenc szerint a vállalás 3,5 és 1,5 százalékos részre bontható.
A 3,5 százalék a szűken vett védelmi kiadásokat jelenti: ide tartozhat a fegyvervásárlás, a honvédség személyi ráfordítása vagy éppen a lőszerbeszerzés. A fennmaradó 1,5 százalék viszont olyan biztonsági és reziliencia-beruházásokra fordítható, mint a katonai mobilitás, a logisztika, a kritikus infrastruktúra védelme vagy a kiberbiztonság.
Ez azért lényeges, mert a NATO körüli vita így nem pusztán arról szól, hány új eszközt vesz egy ország, hanem arról is, hogyan fejleszti a saját védelmi képességét.
A valódi kérdés: marad-e itthon érték?
A szakértő szerint egy ekkora vállalás rendkívül megterhelő lehet a költségvetésnek. A döntő különbséget az adja, hogy a pénz egyszerű importként távozik-e, vagy közben megjelenik mögötte hazai hozzáadott érték.
Vagyis nem elég azt nézni, milyen zászló van a gyártó neve mellett. Ha a beszállítói lánc, a mérnöki munka vagy a kutatás-fejlesztés részben Magyarországon történik, akkor a költés egy része itthon is gazdasági hatást fejt ki. Ha viszont ez elmarad, a kiadás jóval nagyobb teherként nehezedik a büdzsére.
Hol kapcsolódhat be a magyar gazdaság?
Antal szerint Magyarország már elindult ezen az úton: történtek beruházások lőszergyártásban, harckocsigyártásban és kézilőfegyver-gyártásban is. A kérdés most az, hogy ebből mennyit tudnak a magyar kis- és középvállalkozások valódi beszállítói lehetőséggé alakítani.
Ebben fontos tényező, hogy a magyar gazdaság erősen kapcsolódik a német és a francia iparhoz. A szakértő szerint ezekben az országokban már látszik az ipari fordulat: egyes járműipari kapacitások védelmi irányba mozdulnak el. Ez a hazai KKV-knak egyszerre jelenthet esélyt és kockázatot. Ha képesek alkalmazkodni, új piacokat találhatnak; ha nem, versenyhátrányba kerülhetnek.
Nemcsak gyár, tudás is kell
A belépő azonban magas. Exportképesség, minőségbiztosítás, biztonsági megfelelés és megbízható informatikai rendszerek nélkül aligha lehet valaki beszállító ebben az iparágban. A szakértő szerint ezért beszállítófejlesztési programokra, állami támogatásra és folyamatos párbeszédre is szükség lehet.
A legnagyobb lehetőség ráadásul nem feltétlenül a leglátványosabb területeken van. A beszélgetés alapján a kutatás-fejlesztés, a szoftver, a kiberbiztonság és a reziliencia különösen erős irány lehet Magyarország számára. Ezek a magas hozzáadott értékű szegmensek leginkább a tudáson múlnak.
Európa számára sem mindegy
A műsorban az is felvetődött, hogy a növekvő védelmi költések végső nyertese akár az Egyesült Államok is lehet, ha Európa főként importál. Dr. Antal Ferenc szerint ezért kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió és a tagállamok a közös beszerzések, a koordináció és a méretgazdaságosság felé mozduljanak.
A következő 10–15 év ipari irányait ez erősen alakíthatja. Magyarországnak pedig az lehet a legfontosabb kérdés, hogy a védelmi kiadást sikerül-e részben iparfejlesztéssé fordítani. Mert ugyanaz a pénz lehet pusztán számla, de lehet hosszabb távú gazdasági kapacitás is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Reziliencia: olyan ellenálló és alkalmazkodóképesség, amely válság vagy támadás esetén segíti a rendszerek működésének fenntartását és helyreállítását.
- Kritikus infrastruktúra: a társadalom alapvető működéséhez szükséges rendszerek összessége, például az energiaellátás, a közlekedés, a távközlés vagy a vízellátás.
- KKV: kis- és középvállalkozás. A beszélgetésben olyan hazai cégekre utaltak, amelyek beszállítóként kapcsolódhatnak a védelmi iparhoz.
- Katonai mobilitás: a katonai eszközök és erők gyors, szervezett mozgatásának képessége, amelyhez utak, vasút, logisztika és adminisztratív háttér is kell.
- Hazai hozzáadott érték: az a gazdasági teljesítmény, amely egy beruházásból vagy beszerzésből Magyarországon keletkezik, például gyártás, mérnöki munka vagy kutatás-fejlesztés formájában.
