Növekedés és javuló árak a bioélelmiszerek piacán

Zöldségek
Fotó: Iñigo De la Maza via Unsplash

A magyar bioélelmiszer-piac két év alatt közel 30 százalékkal bővült, miközben a biotermékek ára lassabban nőtt az átlagnál.

A bioélelmiszerekről sokáig leginkább úgy beszéltünk, mint egy szűk, drágább piaci kategóriáról, de ez a kép gyorsan változik. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Györéné Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatójaelmondta, hogy nő a kereslet, bővül a piac, és egyre világosabban látszik, hogy a hazai élelmiszerágazat számára komoly lehetőség rejlik a biotermékekben.

Csak részben kihasznált lehetőség

Az ÖMKi elemzése szerint a biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2023 és 2025 között közel 30 százalékkal nőtt, értéke pedig megközelítette az 54 milliárd forintot. Közben Magyarországon már közel 400 ezer hektár áll ökológiai művelés alatt, vagyis a termelési alap sem kicsi.

A gond inkább az, hogy a hazai bioalapanyagok jelentős része továbbra is nyers vagy alacsony feldolgozottságú formában kerül külföldre, miközben sok feldolgozott biotermék importként érkezik vissza a magyar boltokba. Ez nemcsak gazdasági kérdés: azt is jelenti, hogy a hozzáadott érték, a munka és a fejlesztés egy része nem itthon hasznosul.

Nem elég megtermelni, fel is kell dolgozni

A kutató szerint ezért lenne kulcskérdés a hazai feldolgozás erősítése. Ha például a biogabona nem alapanyagként hagyja el az országot, hanem itthon készül belőle bioliszt, pékáru vagy reggeliző termék, az

egyszerre növelheti a magyar szereplők bevételeit és csökkentheti az importfüggőséget.

Ehhez azonban nem elég a jó termés. Stabilabb kapcsolat kell a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között, hogy minden szereplő előre lássa, milyen mennyiségre és minőségre lesz szükség. A bioélelmiszer ugyanis csak akkor tud szélesebb körben megjelenni, ha folyamatosan elérhető, megbízható minőségű, és nem csak alkalmi különlegesség a polcon.

Tarol az e-kereskedelem

A bővülés több csatornában is látványos. A szupermarketek és drogériák együtt 46 százalékos növekedést mutattak, a diszkontláncokban 37 százalékos volt a bővülés. A leggyorsabb azonban az e-kereskedelem volt: itt 2023 és 2025 között értékben és mennyiségben is több mint 50 százalékos növekedést mértek.

A vásárlók döntését leginkább a termékek egészségessége befolyásolja, de a környezeti és élelmiszerbiztonsági szempontok, az íz, az elérhetőség és a megfizethetőség is fontosak. Ez utóbbi különösen érdekes, mert a kutatás szerint a vizsgált biotermékek átlagára két év alatt 11,2 százalékkal emelkedett, miközben a KSH adatai alapján az élelmiszerek átlagos árszínvonala 34,5 százalékkal nőtt. Vagyis a bio relatív értelemben közelebb került a hétköznapi vásárláshoz.

Mit jelent valójában a bio?

A műsorban szóba került az is, hogy a fogyasztók nem mindig igazodnak el könnyen a megnevezések között. Dr. Györéné Kis Gyöngyi szerint a bio, az ökológiai és az organikus ugyanazt jelenti, csak más nyelvi hagyományból érkezett kifejezések.

Ami ennél fontosabb: a hivatalos biominősítés nem azonos azzal, ha egy terméket egyszerűen „vegyszermentesnek” neveznek. Az ökológiai előállítás ellenőrzött rendszerben zajlik, és ezt az EU ökológiai logó is jelzi. Magyarországon ilyen ellenőrzést például a Biokontroll Hungária is végez.

A bioélelmiszer-piac növekedése tehát már nem csak ígéret: a számok szerint valós trend. A kérdés mostmár az, hogy a magyar termelés és feldolgozás fel tud-e zárkózni ehhez a kereslethez úgy, hogy abból a vásárlók és a hazai szereplők is tartósan profitáljanak.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Dr. Györéné Kis Gyöngyi: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.
  • Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi): hazai szakmai intézet, amely az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásokat és piacelemzéseket készít.
  • EU ökológiai logó: az Európai Unió kötelező jelölése az ellenőrzött ökológiai termékeken; zöld alapon csillagokból kirakott levél látható rajta.
  • Biokontroll Hungária: magyar ellenőrző szervezet, amely az ökológiai termelés és feldolgozás megfelelőségét vizsgálja.
  • Relatív megfizethetőség: azt mutatja meg, hogyan változik egy termék ára más termékekhez vagy az általános árszínvonalhoz képest, nem önmagában.
Visited 16 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

A Homo Digitalis nem jósol, hanem kapaszkodót kínál

Új podcast indult a digitális transzformáció emberi oldaláról: hogyan döntünk akkor, amikor egyszerre látunk többet és értünk kevesebbet?

Rekordot döntött az emberiség vagyona

A globális pénzügyi vagyon új csúcsra ért, de a gyarapodás nagy része nem friss megtakarításból, hanem eszközár-emelkedésből jött.

A kiberbiztonság a kisvállalkozások gyenge pontja

Tízből kilenc mikrovállalkozás nem használ fejlett kiberbiztonsági megoldásokat, pedig a legtöbb cég már szinte teljesen online működik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

Új pályára áll a digitalizáció, Európa gazdasága pedig éledezik

Az ipari digitalizáció már nem csak gyárakról szól: az adatközpontok, az energiahálózatok és a munkaerőhiány is új pályára állítja.

Mit rejt a Black Friday?

Akkor járhat jól a Black Friday-re rápörgő magyar vásárló, ha az egynapos felhajtás helyett az árak mozgását figyeli.

Év végi kedvezmények az autópiacon

A jelenség hátterében nem egyfajta autós Black Friday áll, hanem árfolyamváltozás, finanszírozási sajátosság és modellváltás.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS