A magyar bioélelmiszer-piac két év alatt közel 30 százalékkal bővült, miközben a biotermékek ára lassabban nőtt az átlagnál.
A bioélelmiszerekről sokáig leginkább úgy beszéltünk, mint egy szűk, drágább piaci kategóriáról, de ez a kép gyorsan változik. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Györéné Kis Gyöngyi, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatójaelmondta, hogy nő a kereslet, bővül a piac, és egyre világosabban látszik, hogy a hazai élelmiszerágazat számára komoly lehetőség rejlik a biotermékekben.
Csak részben kihasznált lehetőség
Az ÖMKi elemzése szerint a biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2023 és 2025 között közel 30 százalékkal nőtt, értéke pedig megközelítette az 54 milliárd forintot. Közben Magyarországon már közel 400 ezer hektár áll ökológiai művelés alatt, vagyis a termelési alap sem kicsi.
A gond inkább az, hogy a hazai bioalapanyagok jelentős része továbbra is nyers vagy alacsony feldolgozottságú formában kerül külföldre, miközben sok feldolgozott biotermék importként érkezik vissza a magyar boltokba. Ez nemcsak gazdasági kérdés: azt is jelenti, hogy a hozzáadott érték, a munka és a fejlesztés egy része nem itthon hasznosul.
Nem elég megtermelni, fel is kell dolgozni
A kutató szerint ezért lenne kulcskérdés a hazai feldolgozás erősítése. Ha például a biogabona nem alapanyagként hagyja el az országot, hanem itthon készül belőle bioliszt, pékáru vagy reggeliző termék, az
egyszerre növelheti a magyar szereplők bevételeit és csökkentheti az importfüggőséget.
Ehhez azonban nem elég a jó termés. Stabilabb kapcsolat kell a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között, hogy minden szereplő előre lássa, milyen mennyiségre és minőségre lesz szükség. A bioélelmiszer ugyanis csak akkor tud szélesebb körben megjelenni, ha folyamatosan elérhető, megbízható minőségű, és nem csak alkalmi különlegesség a polcon.
Tarol az e-kereskedelem
A bővülés több csatornában is látványos. A szupermarketek és drogériák együtt 46 százalékos növekedést mutattak, a diszkontláncokban 37 százalékos volt a bővülés. A leggyorsabb azonban az e-kereskedelem volt: itt 2023 és 2025 között értékben és mennyiségben is több mint 50 százalékos növekedést mértek.
A vásárlók döntését leginkább a termékek egészségessége befolyásolja, de a környezeti és élelmiszerbiztonsági szempontok, az íz, az elérhetőség és a megfizethetőség is fontosak. Ez utóbbi különösen érdekes, mert a kutatás szerint a vizsgált biotermékek átlagára két év alatt 11,2 százalékkal emelkedett, miközben a KSH adatai alapján az élelmiszerek átlagos árszínvonala 34,5 százalékkal nőtt. Vagyis a bio relatív értelemben közelebb került a hétköznapi vásárláshoz.
Mit jelent valójában a bio?
A műsorban szóba került az is, hogy a fogyasztók nem mindig igazodnak el könnyen a megnevezések között. Dr. Györéné Kis Gyöngyi szerint a bio, az ökológiai és az organikus ugyanazt jelenti, csak más nyelvi hagyományból érkezett kifejezések.
Ami ennél fontosabb: a hivatalos biominősítés nem azonos azzal, ha egy terméket egyszerűen „vegyszermentesnek” neveznek. Az ökológiai előállítás ellenőrzött rendszerben zajlik, és ezt az EU ökológiai logó is jelzi. Magyarországon ilyen ellenőrzést például a Biokontroll Hungária is végez.
A bioélelmiszer-piac növekedése tehát már nem csak ígéret: a számok szerint valós trend. A kérdés mostmár az, hogy a magyar termelés és feldolgozás fel tud-e zárkózni ehhez a kereslethez úgy, hogy abból a vásárlók és a hazai szereplők is tartósan profitáljanak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Györéné Kis Gyöngyi: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója.
- Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi): hazai szakmai intézet, amely az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásokat és piacelemzéseket készít.
- EU ökológiai logó: az Európai Unió kötelező jelölése az ellenőrzött ökológiai termékeken; zöld alapon csillagokból kirakott levél látható rajta.
- Biokontroll Hungária: magyar ellenőrző szervezet, amely az ökológiai termelés és feldolgozás megfelelőségét vizsgálja.
- Relatív megfizethetőség: azt mutatja meg, hogyan változik egy termék ára más termékekhez vagy az általános árszínvonalhoz képest, nem önmagában.
