A mikroutazás és a külföld felé irányuló kereslet egyszerre alakítja át a hazai szálláspiacot és a foglalási szokásokat.
Korábban már írtunk arról, hogy mennyire megváltoztak a nyaralási szokásaink. A radiocafé Millásreggeli című műsorában most Szabó László, a Grow Digital ügyvezető partnere a nyaralási szezonról elmondta, hogy az utazási szokások is átalakultak:
a vendég nem tűnt el, csak másképp utazik.
Ugyanannyian jelennek meg a magyar szálláshelyeken, mint korábban, de többet költenek, rövidebb időre maradnak, és egyre gyakrabban döntenek az utolsó pillanatban.
Ugyanannyi a vendég, csak nem ugyanúgy
A Központi Statisztikai Hivatal adatok szerint júliusban mintegy 2,5 millió vendég fordult meg a magyar szálláshelyeken, vagyis a forgalom vendégszámban lényegében nem változott egy év alatt. A bevétel viszont közel 6 százalékkal nőtt, összesen 148 milliárd forintra.
Ez akár kifejezetten erős szezont is jelenthetett volna, de nem ennyire egyértelmű a helyzet. Szabó László hasonlata szerint ugyanannyian ültek le az asztalhoz, csak drágább lett a menü, a magyar vendég pedig hamarabb felállt. Vagyis
a pénz befolyt, de a tartózkodás rövidült.
Megváltozott utazási szokások
A magyar utazási kereslet két irányba mozdult el. Egyrészt a külföldi utak felé, másrészt rövidebb időtartamra: a hosszabb nyaralások helyett a néhány napos kikapcsolódások felé.
A külföldi utak vonzerejét részben az árfolyam is erősítette. Az év eleji 384 forintos euróárfolyam nyár elejére 354 forintra süllyedt, ami a forint szemszögéből érzékelhető könnyebbséget jelentett. A műsorban elhangzott, hogy Horvátországban az első félévben 8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a magyarok.
Közben megjelent és láthatóvá vált a mikroutazás is: egy-három napos utak, legfeljebb kétórás távolságra. Ez nem kizárólag magyar jelenség, de itthon is egyre gyakoribb. A korábbi, hónapokkal előre megszervezett nyaralás helyét sokaknál az a logika veszi át, hogy csütörtök este dől el a hosszú hétvége sorsa.
A hirdetések már előbb jelzik a változást
Szabó László szerint
a digitális hirdetési piac hamarabb mutatja a trendfordulókat, mint a könyvelések.
Egy partnerüknél például két év alatt változatlan hirdetési költés mellett harmadával kevesebb látogató érkezett a weboldalra. Ugyanaz a büdzsé tehát jóval gyengébb eredményt hozott.
A külföldi utazásoknál közben fokozódott a verseny: öt év alatt 31 forintról 68 forintra nőtt egy kattintás ára a digitális hirdetési térben. A belföldi szálláshelyeknél ezzel szemben jóval kisebb volt az elmozdulás. Ez arra utal, hogy a figyelem, a kereslet és a marketingre költött pénz egy része is kifelé áramlik.
Mit tehetnek a hazai szálláshelyek?
A műsorban két gyakorlati irány rajzolódott ki. Az első, hogy a visszatérő vendégek felé kell fordulni. Sok magyar szálláshely pontosan tudja, ki járt nála, mikor és mennyiért, mégsem épít rendszeres kapcsolatot ezekre a vendégekre. Pedig amikor egyre drágább új látogatót szerezni, a már megszerzett vendég lehet a legolcsóbb forrás.
A másik irány a saját digitális értékesítés erősítése. Amíg a foglalás jellemzően közvetítőknél történik, például erre szakosodott online platformokon, addig az árrés és az árazás feletti kontrollból is jut valamennyi más szereplőknek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szabó László: a Grow Digital ügyvezető partnere, digitális marketing és turisztikai adatok elemzésével foglalkozó szakértő.
- Grow Digital: magyar digitális marketing ügynökség, amely turisztikai szereplők online megjelenésével, hirdetési stratégiájával és foglalási rendszereivel is foglalkozik.
- KSH (Központi Statisztikai Hivatal): Magyarország hivatalos statisztikai szerve, amely rendszeresen közöl adatokat a turizmus, a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb területeiről.
- Mikroutazás: 1-3 napos, legfeljebb kétórás távolságra tett kirándulás vagy rövidebb pihenés, amely a hosszabb nyaralásokat egyre inkább kiváltja.
- Vendégéjszaka: a turizmusban használt mérőszám, amely azt mutatja meg, összesen hány éjszakát töltöttek el a vendégek egy adott szálláshelyen vagy régióban. A vendégszámtól eltérő mutató: ugyanannyi vendég rövidebb tartózkodással kevesebb vendégéjszakát eredményez.
- Digitális hirdetési piac (PPC, kattintásalapú hirdetés): online hirdetési modell, amelyben a hirdető minden egyes kattintásért fizet.
- Online közvetítő platform (OTA): az Online Travel Agency rövidítése – olyan foglalási platformok gyűjtőneve, mint a Booking.com vagy az Airbnb, amelyek a szálláshelyek és a vendégek között közvetítenek, és jutalékot számolnak fel a tranzakciók után.
