Az orosz választások egyáltalán nem váratlan, ám váratlan arányú eredménye egyben üzenet is, ami egyelőre nem a béke esélyeit növeli.
Az orosz választások után sokan azt figyelik, hoz-e fordulatot a politikai menetrend, közelebb kerülhet-e a béke, vagy épp ellenkezőleg: újabb eszkaláció jön. A témáról Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
A számok mögött politikai üzenet áll
A szakértő szerint az orosz választási eredmény önmagában nem okozott meglepetést. Az viszont már inkább, hogy mennyire látványosan kozmetikázhatták a számokat. Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: 2021-ben, amikor még nem volt háború, üzemanyaghiány, súlyos inflációs nyomás vagy ellátási zavar, a kormánypárt listán 49 százalékot kapott. Most a hivatalos adat 57,8 százalék.
Szerinte ez nem egészen tükrözi a valós társadalmi helyzetet. Úgy vélte, listán inkább 45 százalék körüli eredmény lett volna hihető, ami az egyéni körzetek miatt még így is elég lehetett volna a kétharmados többséghez. A magasabb arány tehát nem egyszerűen statisztika, hanem politikai üzenet: azt szolgálja, hogy Vlagyimir Putyin a háború folytatására kapott társadalmi felhatalmazásként mutathassa fel az eredményt.
Az ukrán drónstratégia fájdalmat okozott
Ukrajna új stratégiája az elmúlt időszakban a drónháború erősítésére épült. A cél az volt, hogy nagyobb károkat okozzanak az orosz hátországban, és ezzel növeljék Moszkva kompromisszumkészségét. Ebben a folyamatban szerepet kapott a tömegesebb gyártás, valamint az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és a gépi látás használata is.
A szakértő szerint ennek volt is érzékelhető hatása. Ellátási problémák, magas infláció és üzemanyaggondok jelentek meg, vagyis a háború terhei közvetlenebbül érhették el az orosz társadalmat. Egy idézett értékelés szerint a mérések már azt mutatják, hogy az orosz lakosság 67 százaléka befejezné a harcokat akkor is, ha Oroszország nem érné el a kívánt célokat.
Béke helyett keményebb válasz
A várakozással szemben azonban nem tárgyalási nyitás következett, hanem erősebb orosz reakció. Bendarzsevszkij Anton elmondta, hogy augusztus óta jelentősen nőtt az orosz támadások száma, és ez azért különösen súlyos, mert Ukrajna időközben kifogyott a légvédelmi rakétákból. Nem arról van szó, hogy minden készlet eltűnt, hanem hogy az ukrán fél kénytelen rangsorolni a célpontokat, és nem tud minden bejövő támadást kivédeni.
Ez a helyzet a tél közeledtével még nehezebb lehet, különösen úgy, hogy az ukrán kritikus infrastruktúra sincs jó állapotban. A szakértő ebből nem a béke közeledését olvassa ki, hanem azt, hogy Oroszország igyekszik jobb pozíciókat szerezni egy későbbi tárgyalási helyzethez.
Trump, szankciók, megtorpant tárgyalások
A műsorábn szóba került a New York-i ENSZ-csúcs, valamint az is, hogy Donald Trump végül aláírta az oroszokkal üzletelőket célzó szankciós törvényt. Bendarzsevszkij ezt úgy értelmezte, hogy Washingtonban is fogyott a türelem, amiért a korábbi tárgyalások nem hoztak eredményt.
Közben a fronton Oroszország célja változatlanul a Donbasz maradék részének elfoglalása. A szakértő szerint ehhez gyorsabb ütemben csak több emberrel lehetne közelebb kerülni, ezért a mozgósítás lehetősége sem zárható ki.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bendarzsevszkij Anton: külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője.
- Donbasz: kelet-ukrajnai térség, amelynek elfoglalása az orosz hadicélok egyik központi eleme.
- Légvédelmi rakéták: olyan védelmi eszközök, amelyekkel a rakéta- és dróntámadásokat lehet elhárítani.
- Kritikus infrastruktúra: azok az alapvető rendszerek, amelyek a mindennapi működéshez kellenek, például energiaellátási vagy közlekedési elemek.
