Most csak néhány korlátozást jelent, de mekkora területet kéne lezárni, hogy valóban érezhessük az autómentes nap hatását?
Mi történne, ha Budapesten az autómentes nap nem merülne ki néhány rövid lezárásban, hanem tényleg érezhetően kisebb lenne az autóforgalom? Erről beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. A beszélgetésből nem egy kész forgatókönyv rajzolódott ki, hanem egy olyan városi kísérlet ötlete, amelynek célja az lenne, hogy a budapestiek ne csak elméletben, hanem a saját utcáikon tapasztalják meg, milyen a város kevesebb autóval.
Nem díszlet, hanem valódi próba
Tóth Csaba állítása szerint a valódi autómentes nap lényege nem az, hogy egy-egy helyszínen fesztiválhangulat legyen, hanem, hogy láthatóvá váljon, mennyit számít a kisebb autóforgalom a városi tér használatában. Ehhez pedig álláspontja szerint kevés néhány rövid utcaszakasz lezárása.
Példaként Brüsszelt hozta fel, amelyet az európai városok közül a legbátrabbnak nevezett. Elmondása szerint ott egy napra az egész régiót lezárják az autóforgalom nagy része elől, kivéve a taxikat, az áruszállítókat és azokat, akik külön behajtási engedélyt kapnak. A Levegő Munkacsoport munkatársa szerint ennek az a haszna, hogy
az emberek saját élményként érzékelik, milyen lenne egy csendesebb, gyalogosabb város.
Hol lehetne ezt kipróbálni Budapesten?
A beszélgetésben Tóth Csaba első körben a Hungária körúton belüli területet nevezte reális próbának. Ha ez túl nagy vállalás lenne, szerinte jöhetne kisebb lépés is, például a Nagykörút vagy akár a Kiskörúton belüli rész.
Érvelése szerint a belső városrészekben jó a tömegközlekedés, sőt olykor még jobbnak is nevezte Brüsszelhez képest, de kerékpárral is jól bejárhatónak tartja ezeket a területeket. A megvalósításnál kivétel maradhatna a fuvarozás és a taxik egy része, valamint szükség esetén engedélyt is lehetne kérni. Ez azért fontos, mert a vita egyik központi szempontja az volt, hogy sok ember csak akkor fogad el bármilyen korlátozást, ha közben a mindennapi ügyintézés és az elkerülhetetlen utazás kezelhető marad.
Külföldi példák és hazai ellenállás
Tóth Csaba a műsorban Barcelonát is említette, ahol szerinte komplett városnegyedeket zárnak le, és olyankor az utca a gyalogosoké lesz. Párizst pedig két okból hozta szóba. Egyrészt hosszabb távon több száz utca sétálóutcává alakításának terve miatt, másrészt azért, mert nyáron minden hónap első vasárnapján lezárják a belső négy kerületet a forgalom elől.
A műsorvezetői felvetették, hogy a hallgatói reakciók alapján ez Budapesten erősen megosztó ügy. Felmerült a tömegközlekedés zsúfoltsága, az autóhasználathoz való erős kötődés, és az is, hogy a lezárás szó önmagában sokaknál ellenállást vált ki. Tóth erre azt mondta: érdemes lenne lépésenként haladni, kisebb területen kipróbálni az ötletet, hogy
ne csak jelképes esemény, hanem valódi tapasztalat legyen.
Rövid kitérő a fuvarozók támogatására
A beszélgetés végén szóba került a közúti fuvarozók gázolajár-támogatása is. Tóth Csaba szerint az ilyen támogatás közpénzt vinne el más területekről, miközben nem ösztönözné a fogyasztás csökkentését vagy a hatékonyabb működést. A műsorvezetők ezzel részben vitáztak, mondván egy hirtelen gazdasági sokk idején az ideiglenes segítség érthető lehet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Csaba: a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.
- Levegő Munkacsoport: környezetvédelmi civil szervezet, amely közlekedési, légszennyezési és klímavédelmi ügyekben rendszeresen megszólal.
- Autómentes nap: olyan kezdeményezés, amely egy adott napon korlátozza az autóforgalmat, hogy előtérbe kerülhessen a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés.
- Nagykörút: Budapest egyik legfontosabb belső útvonala, amely a műsorban lehetséges helyszínként merült fel egy kisebb léptékű autómentes próba számára.
- Sétálóutca: olyan közterület, ahol az autós forgalom erősen korlátozott vagy teljesen tiltott, a terület használata pedig elsősorban a gyalogosokhoz igazodik.
