Az orvoslást művészetnek tekinteni nem nosztalgia: Hangody professzor szerint a modern technológia mellett is szükség van intuícióra.
Van egy mondat, amely első hallásra nosztalgikusnak, másodikra inkább nyugtalanítónak hat: „Az orvoslás régen művészet volt.” A radiocafé Dzsungelharc című műsorában ebből a felvetésből indult Rétalji Igor beszélgetése Prof. Dr. Hangody Lászlóval, aki arról beszélt, hogyan alakította át a gyógyítást a tudományos és technológiai fejlődés, és mi az, ami ebből a változásból mégsem hagyható ki.
Régi mondás, mai kérdés
A műsorvezető egy korábbi beszélgetést idézett fel, amelyben a neves orvos, Perner professzor úgy fogalmazott: az orvoslás régen művészet volt. Kemény mondat, hiszen nem csupán egy szakma átalakulásáról szól, hanem arról a félelemről is, hogy a gyógyításból idővel kikophat valami alapvetően emberi.
A beszélgetésben meg is jegyezték, hogy az orvosi eskü latin hagyományában a hivatásra művészetként, „ars”-ként is hivatkoztak. Vagyis az orvoslás sokáig nem pusztán tudás vagy technika volt, hanem ítélőképesség, érzék, tapasztalat és személyes jelenlét együttese.
A műsorban felvetett dilemma ezért ma is pontosan érthető: egy orvos a 21. században vajon még mindig művészetként éli meg a hivatását, vagy inkább technológiai rendszerként?
A technika nem mellékszál lett, hanem alapréteg
Prof. Dr. Hangody László szerint az utóbbi évtizedekben a világ nagyon sokat változott, és ezzel együtt az orvostudomány is látványosan fejlődött. Ez a fejlődés pedig óhatatlanul a technikai irányokba viszi a szakmát.
Ez nem pusztán azt jelenti, hogy több gép, több vizsgálat és több adat áll rendelkezésre. A professzor szerint a medicina tudományos oldala ma már azt is megköveteli, hogy az orvos szakmán kívüli, vagyis nem szorosan orvosi ismeretekkel is rendelkezzen. A modern gyógyítás így egyre összetettebbé válik: az orvosnak nemcsak a saját szakterületén kell eligazodnia, hanem egy szélesebb tudásvilágban is.
A beszélgetés vendége nem kívülállóként beszélt erről. Dr. Hangody László az Uzsoki Utcai Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, emellett a Genuform AI alapító társtulajdonosa is. Már önmagában ez a hármas szerep is jól mutatja, milyen közel került egymáshoz a klinikai gyakorlat, a tudomány és a technológia.
Háttérbe szorult, de nem tűnt el
Hangody szerint az orvostudomány klasszikus, művészi arca valóban egy kissé háttérbe szorult, különösen a gyakorló orvoslásban. De csak háttérbe szorult, nem eltűnt, nem vált feleslegessé, és nem is lehet egyszerűen lecserélni.
A professzor úgy fogalmazott: egy modern gyakorló orvos, különösen pedig egy kutató tevékenységéből „kikapcsolhatatlan” az a bizonyos művészi oldal. Fontos megállapítás ez, hiszen nem romantikus díszítőelemként kezeli az intuíciót, hanem a szakmai működés egyik valódi összetevőjeként.
Vagyis miközben a technológia egyre nagyobb szerepet kap, a jó orvosi döntéshez továbbra sem elég csak a szabályrendszer ismerete. A gyógyítás sok esetben nem mechanikus végrehajtás, hanem értelmezés is: annak felismerése, hogy az általános tudás hogyan alkalmazható egy konkrét ember helyzetében.
Mit jelent a bizonyítékokon alapuló orvoslás?
A beszélgetés egyik kulcsfogalma az evidence-based medicine volt, vagyis a bizonyítékokon alapuló orvoslás. Hangody László szerint ma ebben a világban élünk: mindennek, amit az orvoslás állít, tanít vagy képvisel, megfelelő tudományos alaposságon és bizonyítékokon kell nyugodnia.
Ez a szemlélet a betegek számára alapvetően jó. Azt jelenti, hogy a kezelések, döntések és szakmai ajánlások mögött nem puszta szokás, tekintély vagy megérzés áll, hanem ellenőrizhető tudás. A modern orvoslás komolyan veszi a bizonyítást.
Csakhogy a professzor szerint ebből nem következik az, hogy a gyógyítás teljesen algoritmizálható lenne. A bizonyítékokra épülő rendszer nem zárja ki a művészi intuíciót. Épp ellenkezőleg: bizonyos helyzetekben szükség van rá ahhoz, hogy a tudás ne csak létezzen, hanem jól is működjön.
Az intuíció szerepe nem misztikum
A „művészi intuíció” kifejezésnek nagyon is gyakorlati jelentése van. Hangody László szerint ez az intuíció elengedhetetlen akkor, amikor valaki újat akar hozzátenni a meglévő ismeretanyaghoz. Új felismerések, új megközelítések, új szakmai utak sokszor nem a már ismert lépések ismétléséből születnek.
De nemcsak az innovációban van szerepe. Ugyanilyen fontos abban is, hogy az orvos a már rendelkezésre álló tudást miként kezeli a napi gyakorlatban. Másként fogalmazva: a tudomány megadja az alapot, de a helyes alkalmazáshoz még mindig kell emberi érzék.
Ez azért lényeges, mert az átlagember általában úgy képzeli el a modern gyógyítást, mint egy tökéletesen szabályozott rendszert, ahol minden kérdésre van kész válasz. Ez nem ennyire egyszerű: a szakmai bizonyíték nem helyettesíti automatikusan az ítélőképességet.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Prof. Dr. Hangody László: az Uzsoki Utcai Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és a Genuform AI alapító társtulajdonosa.
- Evidence-based medicine: bizonyítékokon alapuló orvoslás. Olyan szemlélet, amely szerint a szakmai állításokat és gyakorlatot tudományos bizonyítékokra kell építeni.
- Uzsoki Utcai Kórház: budapesti kórház.
- Magyar Tudományos Akadémia: Magyarország meghatározó tudományos köztestülete. A leirat szerint Hangody László ennek rendes tagja.
