A hőszigetelés nem csak rezsikérdés: a lakás komfortját, az egészséges beltéri klímát és az ingatlan értékét is évekig befolyásolja.
A hideg hónapok közeledtével adódik a kérdés, vajon jól teljesít-e a lakás vagy a ház, amikor jönnek az első fagyos reggelek. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Markovich Béla, a MAPEI Kft. ügyvezető igazgatója bontotta ki a kérdést: miért nem elég pusztán a centiket nézni, és miért számít legalább annyit a rendszer egésze, mint maga a szigetelőanyag?
Nem mindegy, mit veszünk meg
Új építésű lakásnál sokan magától értetődőnek veszik, hogy a hőszigetelés rendben van. A beszélgetésben elhangzott: elvileg ma már alapkövetelmény a szinte nullás épület, vagyis az, hogy a ház energiaigénye nagyon alacsony legyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vásárlóként ne kellene rákérdezni a részletekre.
Érdemes tudni, miből készült az épület, mekkora a hőszigetelés vastagsága, milyen rendszerrel dolgoztak, és készült-e hőtechnikai számítás. Egy több tízmilliós ingatlannál ez nem túlzott óvatosság, hanem minimális elvárás.
A vastagság fontos, de nem minden
A hőszigetelésről szóló hétköznapi beszélgetésekben gyakran csak az hangzik el: hány centi került a falra. Markovich Béla szerint a vastagság valóban fontos, de önmagában nem dönt el mindent. Bizonyos szint fölött a további növelés már nem hozza azt az eredményt, amit sokan várnak.
A jó megoldást rendszerben kell nézni. Ide tartozik a ragasztó, a ragasztótapasz, a hőszigetelő lap, az üvegszövetháló, a dűbel és a záró szín is. Ha ezek közül bármelyik gyenge pont, a teljes szerkezet teljesítménye romolhat.
A legtöbb hiba nem az anyagnál, hanem a kivitelezésnél jön
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hőszigetelés nem annyira egyszerű munka, mint amilyennek elsőre látszik. Szükség van műszaki szakemberre vagy energetikusra, aki megmondja, milyen vastagság és milyen típus az optimális az adott épülethez.
Ugyanilyen fontos a kivitelező kiválasztása. Markovich Béla külön kiemelte a pont-perem ragasztási módszert mint megfelelő eljárást. A dűbelezés helye és módja szintén kulcskérdés. Vagyis nem elég jó anyagot venni: azt jól is kell felrakni.
A megtérülés nem csak a rezsiszámlán látszik
A hőszigetelésről gyakran úgy beszélünk, mint egy számológéppel gyorsan ellenőrizhető beruházásról. Csakhogy a megtérülésnek van nehezebben forintosítható oldala is. Télen a szigeteletlen fal hideg, nyáron könnyebben átmelegszik a lakás, és ha a felület lehűl, megjelenhet a páralecsapódás, majd a penész. Ez már nem csak kényelmi, hanem egészségi kérdés is.
A gazdasági oldal persze így is erős érv. A műsorban elhangzott példa szerint egy 88-as Kádár-kocka lehőszigetelése a mai rezsiköltségekkel számolva évente nagyjából 300–350 ezer forint megtakarítást hozhat, ami 6–7 éves megtérülést jelenthet, ha kizárólag a pénzügyi szempontokat nézzük.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Markovich Béla: a MAPEI Kft. ügyvezető igazgatója.
- MAPEI: nemzetközi építőipari vegyianyag-gyártó vállalat.
- Hőtechnikai számítás: olyan szakmai számítás, amely megmutatja, hogyan viselkedik energetikai szempontból egy épület, és segít meghatározni a megfelelő hőszigetelési megoldást.
- Pont-perem ragasztás: a homlokzati hőszigetelő lapok rögzítésének olyan módja, amelynél a ragasztó a széleken folytonosan, középen pedig pontszerűen kerül fel.
- Kádár-kocka: köznyelvi elnevezés a szocializmus évtizedeiben épült, négyzetes alaprajzú családi házakra, amelyek felújításánál gyakran kerül elő a hőszigetelés kérdése.
