A magyar gazdaság élénkítésében a KKV-k fejlesztése lehet a kevésbé látványos, mégis legfontosabb fordulat.
A gazdasági növekedésről szóló vitákban rendszerint a nagy beruházások, a gyárak és az állami támogatások kerülnek a középpontba. Közben könnyű szem elől téveszteni, hogy a magyar munkavállalók fele 20 főnél kisebb cégnél dolgozik, vagyis a gazdaság állapota nagyon sokszor a kisvállalkozások mindennapi működésén múlik. Erről beszélt Reizer Balázs közgazdász, a Corvinus Egyetem docense a radiocafé Millásreggeli című műsorában, ahol arról is szó esett, miért nem elsősorban újabb pénzosztásra, hanem szemléletváltásra és jobb szervezésre lenne szükség.
Nem mellékszereplők, hanem főszereplők
A kis- és középvállalkozásokról sokáig úgy beszélt a magyar közbeszéd, mintha leginkább a nagy cégek körül keringő szereplők lennének: beszállítók, alvállalkozók, kisegítő cégek. Reizer Balázs szerint ez túl szűk meghatározás.
A valóság az, hogy a KKV-szektor önmagában is meghatározó. Ha a dolgozók ekkora része kis cégeknél talál munkát, akkor ezeknek a vállalkozásoknak a teljesítménye közvetlenül hat a foglalkoztatásra, a bérekre és végső soron az egész ország termelékenységére. Magyarán:
nem lehet a magyar gazdaságot úgy felpörgetni, hogy közben a kicsik világa változatlan marad.
A növekedés kulcsa: termelékenység
A probléma nem elsősorban a pénzhiány. Magyarországon sok olcsó hitelprogram futott, tehát a forráshoz jutás lehetősége egy ideig nem volt lezárt ajtó. A kérdés az, hogy a vállalkozások mit tudnak kezdeni a meglévő lehetőségeikkel.
Reizer szerint a valódi kulcsszó a termelékenység. Ez nem hangzik különösebben izgalmasan, mégis ezen múlik, hogy egy vállalkozás mennyiből, mennyi munkával és milyen minőségben tud értéket előállítani. És itt nem valami elvont közgazdasági fogalomról van szó, hanem nagyon is hétköznapi dolgokról: jobb szervezésről, átgondoltabb folyamatokról, pontosabb nyilvántartásról, kevesebb pazarlásról.
A műsorban elhangzott éttermes példa ezt jól megvilágítja. Egy étterem nem attól működik jól, hogy van egy tehetséges szakácsa. Ugyanilyen fontos, hogy betartsák az élelmiszer-biztonsági szabályokat, jól tervezzék meg az étlapot, okosan gazdálkodjanak az alapanyagokkal, és ne termeljenek felesleges selejtet. Vagyis
a siker sokszor a háttérben dől el: abban, mennyire profi a működés.
A tudáshiány rosszabb, mint a pénzhiány
A magyar cégek lemaradása a digitális technológiákban és a mesterséges intelligencia (AI) használatában különösen beszédes. Reizer Balázs szerint sok ilyen eszköz ma már nem számít drágának, mégsem terjednek el kellő ütemben. Ez arra utal, hogy a fő akadály gyakran nem a beruházási költség, hanem a bizonytalanság, az információhiány vagy egyszerűen az, hogy a vezetők nem látják pontosan, mire és hogyan használhatnák ezeket.
Ez a felismerés azért fontos, mert átírja a támogatáspolitikáról szóló gondolkodást is. Nem biztos, hogy mindig újabb pénzügyi csomagokkal lehet a legtöbbet segíteni. Néha
többet érne, ha a vállalkozások könnyebben hozzáférnének a használható tudáshoz.
A beszélgetésben többször előkerült, hogy nemcsak a látványos témákban, például az AI-ban van hiány, hanem az alapoknál is. Sok cégnek már az is komoly segítség lenne, ha jobban eligazodna a nyilvántartás, az elszámolás vagy a működési folyamatok rendbetételében. Ezek nem hangzanak forradalminak, de sokszor éppen ezeken csúszik el egy vállalkozás fejlődése.
Vállalkozói közösségek
Reizer egyik gyakorlati javaslata az volt, hogy jóval több olyan vállalkozói klubra, szakmai közösségre és tapasztalatcserére lenne szükség, ahol cégvezetők egymással is beszélhetnek. Nem reprezentatív eseményekre, hanem olyan fórumokra, ahol valós működési problémákról esik szó.
Az elképzelés lényege, hogy a vállalkozók ne csak frontális oktatásban kapjanak tanácsot, hanem egymás példáiból is tanuljanak. Ha valaki már megoldott egy készletkezelési, exportpiaci vagy adminisztrációs gondot, annak a tapasztalata mások számára is azonnal használható lehet. Reizer szerint ebből akár tízszer ennyire is szükség lenne.
Az ilyen közösségek másik előnye, hogy közelebb hozzák a már létező támogatásokat is. A műsorban elhangzott: sok vállalkozó egyszerűen nem is tud arról, milyen állami eszközök vagy programok érhetők el számára. Vagyis
nem csak új segítség kellene, hanem a meglévő lehetőségek jobb közvetítése is.
Innováció: sokszor nem az, aminek gondoljuk
A magyar gazdaságban gyakran úgy beszélünk innovációról, mintha az kizárólag látványos technológiai áttörést jelentene. Reizer Balázs ennél jóval földközelibb meghatározást adott.
Szerinte az innováció a gyakorlatban nagyon gyakran azt jelenti, hogy egy cég átvesz olyan megoldásokat, termékeket vagy folyamatokat, amelyek máshol már működnek, csak nála még nem jelentek meg. Ez nem hangzik heroikusnak, de gazdasági szempontból nagyon is számít.
Ha sok vállalkozás képes lenne gyorsabban tanulni egymástól, az önmagában is komoly előrelépést hozhatna.
Ebben a megközelítésben az innováció nem valamiféle távoli elittevékenység, hanem hétköznapi alkalmazkodóképesség. És éppen emiatt lehetne sokkal szélesebb körben fejleszteni.
Mit tehet az állam, és mennyibe kerülne?
A műsorában szóba került az is, hogy mindez mekkora kiadást jelentene egy szűkös költségvetési helyzetben. Reizer válasza szerint az ilyen programok kifejezetten olcsók lennének a korábbi nagyvállalati támogatásokhoz mérve:
néhány milliárd forintos nagyságrendről beszélünk, miközben korábban százmilliárdos tételek is röpködtek.
Nemcsak a méretarány fontos, hanem a logika is. A közgazdász szerint hasznosabbak lennének az általános, világos szabályokkal működő támogatások, mint az egyedi döntések. Példaként említette: ha egy cég már exportál Szlovákiába, akkor kaphatna segítséget ahhoz, hogy egy új piacra, mondjuk Németországba is belépjen. Ez egyszerre átlátható és ösztönző rendszer lehetne.
A másik fontos szempont a partneri viszony. A vállalkozókat nem kioktatni kell, hanem bevonni. Reizer szerint ha a vezetők úgy érzik, hogy kívülről rájuk akarnak erőltetni valamit, ellenállás alakul ki. Ha viszont a programok nekik is valódi előnyt kínálnak, sokkal nagyobb eséllyel vesznek részt bennük.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Reizer Balázs: közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Corvinus Egyetem docense.
- KKV: a kis- és középvállalkozások rövidítése.
- Termelékenység: azt mutatja meg, hogy egy vállalkozás mennyire hatékonyan használja fel az erőforrásait.
- Innováció: nemcsak új technológia feltalálását jelentheti, hanem már létező, bevált gyakorlatok átvételét is.
