Király Gábor szerint a futballban a tehetség önmagában kevés: a hosszú karrierhez tudatosság, identitás és sok munka kell.
Nyugalmat árasztó személyisége, hosszú, sikeres pályafutása miatt Király Gábor, a világszerte híres szürke mackónadrágos kapus a magyar futball egyik legismertebb alakja lett. A róla kialakult kép mögött azonban következetes gondolkodás áll. A 108-szoros válogatott labdarúgó a radiocafé Enyhe katarzis című műsorában arról beszélt, miért tartotta fontosnak, hogy Szombathelyről jusson el Berlinbe, hogyan tanulta meg külföldön a klubidentitás jelentőségét, és miért kezdte el már aktív játékosként felépíteni a foci utáni életét.
Vidékről indult, de nem kerülőúton
Király számára ma is fontos, hogy a Haladásból jutott el a Hertha BSC csapatához, nem pedig egy budapesti klub közbeiktatásával. A beszélgetésben rámutatott, hogy Magyarország sportélete erősen Budapest-központú, ezért vidékről nehezebb igazán nagy lehetőséghez jutni. Éppen ezért tekintett saját útjára külön kihívásként.
A kilencvenes évek közepén több hazai klub is kereste, köztük az Újpest és a Ferencváros, de ő úgy érezte, Szombathelyen is megkap mindent, ami a fejlődéséhez kell. Már fiatalon tudatos döntést hozott: nem feltétlenül akart a fővároson keresztül érvényesülni.
Ehhez a tudatossághoz tartozott az is, hogy 16 évesen egy külföldi lehetőséget is visszautasított. Mint mondta, egy utánpótlás Európa-bajnokság után az APOEL Nicosia vitte volna őt, Lisztes Krisztiánt és Dárdai Pált Ciprusra, de ők inkább az iskola befejezése mellett döntöttek. Király ezt utólag is céltudatos választásként írta le.
A berlini áttörést végül az utánpótlás-válogatott hozta meg. A Hertha akkori stábjából Bernd Stork figyelte meg őt és Dárdai Pált, majd egy rövid próbajáték után megszületett a szerződés. A történetből nem a szerencsés véletlen érződik ki, hanem az, hogy
a lehetőség akkor érkezett, amikor már volt mire épülnie.
A futball utáni életet nem a végén kell kitalálni
Király Gábor elmondta, hogy egy profi sportoló számára legalább annyira fontos a pályafutás utáni élet, mint maga a karrier. Szerinte sok játékos akkor kerül nehéz helyzetbe, amikor egyik napról a másikra megszűnik az öltöző, az edzésrend, az utazás, vagyis minden, ami addig kitöltötte a mindennapjait.
Azt mondta, az első hetek akár felszabadítónak is tűnhetnek, de később komoly űr keletkezhet. Amikor elindul a bajnokság, és
az egykori játékos már nem része ennek a világnak, könnyen kibillenhet az addigi ritmusból.
Ő ezt tudatosan akarta megelőzni. Mire 2019-ben befejezte az aktív futballt, már 16 éve működtette Szombathelyen a Király Sportegyesületet és a hozzá kapcsolódó létesítményt. Vagyis nem a visszavonulás küszöbén kezdett el gondolkodni a folytatáson, hanem jóval korábban, párhuzamosan építette a következő életszakaszát.
Nem elég a tehetség
Király Gábor a siker receptjét nem misztifikálja. A műsorban többször is hangsúlyozta: a tehetség fontos, de nem ez a döntő tényező. A saját sportegyesületük szlogenje szerint
20 százalék tehetség és 80 százalék munka kell az eredményhez.
A profi sport világát egy erős példával érzékeltette. Szerinte aki hivatásszerűen teljesít, annak akkor is helyt kell állnia, ha éppen nehéz magánéleti helyzetben van, beteg, fáradt, vagy egyszerűen nincs jó napja. A lényeg nem az, hogy kívülről mennyire látszik vonzónak a pálya, hanem az, hogy belülről mennyi fegyelmet, ismétlést és monotóniatűrést igényel.
Ebben a gondolatmenetben idézte fel azt a beszélgetést is, amelyben Berki Krisztiánnal arról jutottak közös nevezőre, hogy a csúcsra gyakran nem pusztán a legtehetségesebbek érnek oda, hanem azok, akik a legnagyobb monotóniatűrő képességgel dolgoznak végig éveket.
Berlin, London, München
Király pályafutásának 26 évéből 18-at töltött külföldön. A Hertha BSC után megfordult többek között a Crystal Palace csapatánál, az Aston Villánál, a Bayer Leverkusennél és a TSV 1860 München együttesénél is. A beszélgetésből azonban az derült ki, hogy számára ezek az állomások nemcsak szakmai szinteket jelentettek, hanem kulturális tanulási helyzeteket is.
Berlinbe 21 évesen, egy kisvárosi közegből érkezett, és ahogy mondta, nemcsak a nyelvet, hanem az egész életformát meg kellett tanulnia. A külföldi karriert nem végleges kivándorlásként, hanem továbbtanulásként fogta fel: ha sikerül megugrani a szintet, marad, ha nem, hazajön. A fél évre tervezett próba végül tizennyolc évig tartott.
Az angliai időszakból a Crystal Palace kapcsán egy különösen fontos felismerést emelt ki:
nem a játékos a legfontosabb, hanem a klub és a szurkolók.
A személyek változnak, a tradíció marad. Ez a gondolat azt is megmagyarázza, miért beszél olyan sokat identitásról: számára a futball nemcsak teljesítmény, hanem közösségi emlékezet is.
A müncheni éveket szintén ezért tartja fontosnak. A TSV 1860 München esetében arról beszélt, hogy egy nagy múltú klub identitása akkor is erős maradhat, ha közben sportszakmailag vagy üzletileg háttérbe szorul. Innen jutott el ahhoz a tágabb megfigyeléshez, hogy a profi futballban az identitás és az üzleti logika gyakran egyszerre van jelen, és nem mindig ugyanabba az irányba húz.
Értéket hagyni maga után
Amikor arról kérdezték, melyik külföldi klub állt hozzá a legközelebb, Király nem akart rangsort felállítani. Inkább azt mondta: mindenhol jól érezte magát, mert mindenhol arra törekedett, hogy értéket teremtsen, és a legjobb tudása szerint tegye a dolgát.
Ez a megközelítés sokat elmond arról, hogyan gondolkodik pályafutásról, sikerről és hűségről. Nem azt hangsúlyozza, hogy hol volt a legnagyobb reflektorfény, hanem azt, hogy hol tudott része lenni egy olyan közegnek, amelyben számított a munkája.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Király Gábor: 108-szoros válogatott labdarúgókapus, a magyar futball egyik legismertebb alakja. Szombathelyen nőtt fel, pályafutását a Haladásban kezdte, majd 21 évesen igazolt a Hertha BSC-hez. 26 éves karrierjéből 18-at töltött külföldön. 2019-ben vonult vissza az aktív futballtól. Szombathelyen működteti a Király Sportegyesületet és a hozzá kapcsolódó létesítményt.
- Hertha BSC: nagy hagyományokkal rendelkező berlini labdarúgóklub, amelyhez Király Gábor 1997-ben igazolt a Haladásból.
- Crystal Palace: angol labdarúgóklub, amelynél Király Gábor angliai karrierjének meghatározó részét töltötte.
- TSV 1860 München: nagy múltó müncheni labdarúgóklub.
- Haladás (Szombathelyi Haladás): Király Gábor nevelőegyesülete.
- Király Sportegyesület: Király Gábor által Szombathelyen alapított és működtetett sportegyesület, amelyet már aktív játékosként, 2003-ban hozott létre.
- Dárdai Pál: 61-szeres válogatott labdarúgó, később sikeres szövetségi kapitány és a Hertha edzője is volt.
- Bernd Stork: német labdarúgóedző, aki a Hertha BSC akkori stábjának tagjaként felfigyelt Király Gáborra és Dárdai Pálra az utánpótlás-válogatott mérkőzésein. Később a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott.
- Lisztes Krisztián: 49-szeres válogatott labdarúgó.
