Hogyan lehetnének gyorsabbak a büntetőeljárások?

Az ügyek lezárása nem rövidebb határidők kérdése
Fotó: Getty Images via Unsplash

A büntetőeljárások gyorsítása nem pusztán szigorúbb határidőkön múlik: pénz, ember és működő rendszerek is kellenek hozzá.

A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Tran Dániel és Dr. Nemes B. András büntetőjogászok arról beszéltek, miért húzódnak el sokszor a büntetőeljárások, és mitől lehetne valóban gyorsabb a rendszer. A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy a lassúság mögött nem egyetlen hiba, hanem egymást erősítő szerkezeti gondok állnak.

Nem egy ponton akad el a rendszer

A műsorban elhangzott, hogy az igazságszolgáltatás szinte minden szintjén létszámhiány és aránytalanul magas ügyteher nehezíti a munkát. Ez nemcsak a bíróságokat érinti, hanem a büntetés-végrehajtást, az ügyészséget és a rendőrséget is. Vagyis ha egy ügy elakad, annak oka gyakran nem egyetlen hivatalnál keresendő, hanem abban, hogy a teljes lánc túlterhelt.

A két vendég, a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás tagjai, egyben az ELTE megbízott oktatói szerint ezért az sem várható, hogy ugyanannyi ember ugyanannyi idő alatt egyszerre gyorsabban és magas színvonalon dolgozzon.

A gyorsítás ára

Dr. Tran Dániel a beszélgetésben világosan fogalmazott: több pénz kell az igazságszolgáltatásra. Ez a gyakorlatban új álláshelyeket, bérrendezést és olyan munkakörülményeket jelentene, amelyek arányban állnak a feladat súlyával.

A felvetés azért fontos, mert a büntetőeljárások gyorsítása sokszor technikai vagy jogalkotási kérdésként jelenik meg a közbeszédben, miközben a szakértők szerint az alaphelyzet jóval prózaibb: ha kevés az ember, túl sok az ügy, és közben az adminisztratív háttér is gyenge, a rendszer óhatatlanul lassul.

A digitalizáció sokat segítene, de…

Dr. Nemes B. András külön kiemelte az adminisztratív oldalt, ahol szintén súlyos a létszámhiány, és ezek a területek sokszor még alulfizetettebbek is. Pedig éppen itt lehetne sok időt nyerni.

A beszélgetés egyik legkézzelfoghatóbb problémája az volt, hogy jelenleg nincs egységes szoftver a teljes igazságszolgáltatásban. A rendőrség, az ügyészség és a bíróság külön rendszereket használ, ezért amit az egyik hatóság rendezett formában továbbít, a másiknál könnyen széteshet vagy újrarendezést igényelhet. Ez nem látványos, de hetekben mérhető csúszásokat okozhat.

A digitalizáció tehát valódi segítség lehetne, de csak akkor, ha a rendszer egészét érinti. A mesterséges intelligencia szerepe is felmerült, ám erről a jogászok óvatosan beszéltek: egyelőre nem ez tűnik a legközelebbi, azonnali megoldásnak.

A szakértői rendszer is lassító tényező

Külön gondot jelent a szakértői rendszer túlterheltsége. A műsorban elhangzott, hogy a szakvélemények sok esetben nem készülnek el határidőre, gyakoriak a hosszabbítások, és ez hónapokra megakaszthat egy-egy ügyet.

Ebben a helyzetben a rövidebb törvényi határidő önmagában kevés. Ha nincs elég ember és kapacitás, a szabály papíron szigorúbb lehet, a gyakorlatban mégsem lesz gyorsabb az eljárás.

A beszélgetése így végül nem megoldást kínált, hanem diagnózist adott: a büntetőeljárások gyorsítása csak akkor lehet valóság, ha a rendszer egyszerre kap több embert, több forrást és jobban működő háttéreszközöket.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Dr. Tran Dániel: büntetőjogász, a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás tagja, az ELTE megbízott oktatója.
  • Dr. Nemes B. András: büntetőjogász, a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás tagja, az ELTE megbízott oktatója.
  • ELTE: az Eötvös Loránd Tudományegyetem rövidítése, amely Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye.
  • Szakértői rendszer: azoknak az igazságügyi szakértőknek az összessége, akik speciális szaktudás birtokában szakvélemények készítésével segítik az eljárásokat.
  • Digitalizáció az igazságszolgáltatásban: az ügykezelés, dokumentáció és információáramlás korszerűsítése informatikai eszközökkel.
Visited 17 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Bond-bejelentések: luxushotelek, béna mentőmellény és Instagram

Robert Pattinson lett az új James Bond; ennek kapcsán lássuk, hogyan lépett a világ elé hét 007-es ügynök az elmúlt 65 évben!

Fontos kérdések várnak válaszra a fenékküszöb ügyében

A paksi fenékküszöb biztosíthatja a hűtővizet kisvizes időszakban is, de a folyó medrére és élővilágára gyakorolt hatása vizsgálatot igényel.

Lesz magyar hal a karácsonyi asztalon?

A magyar halfogyasztás fejenként évi 5 és fél kiló, és ennek nagy része karácsonykor fogy el. Pedig hazai hal van, és nem csak az ünnepekre jutna.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

A fennmaradásért küzd az egyik legfontosabb budapesti edzőterem

Tíz éve teremtenek olyan teret, ahol fogyatékossággal élő és ép emberek együtt mozoghatnak, de most az edzőterem fennmaradásáért küzdenek.

Az akkumulátorgyártás szárnyal, a szabályozás viszont lemaradt

Az akkumulátoripar már része a magyar mindennapoknak, de a szabályozás és az ellenőrzés a közvélemény szerint lemaradt mögötte.

Jó lenne az euró bevezetése a vállalkozásoknak, vagy sem?

Az euró bevezetése egyáltalán nem jelképes dolog: a legtöbb vállalkozás kiszámíthatóbb működést és kisebb árfolyamkockázatot remél tőle.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS