A büntetőeljárások gyorsítása nem pusztán szigorúbb határidőkön múlik: pénz, ember és működő rendszerek is kellenek hozzá.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Tran Dániel és Dr. Nemes B. András büntetőjogászok arról beszéltek, miért húzódnak el sokszor a büntetőeljárások, és mitől lehetne valóban gyorsabb a rendszer. A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy a lassúság mögött nem egyetlen hiba, hanem egymást erősítő szerkezeti gondok állnak.
Nem egy ponton akad el a rendszer
A műsorban elhangzott, hogy az igazságszolgáltatás szinte minden szintjén létszámhiány és aránytalanul magas ügyteher nehezíti a munkát. Ez nemcsak a bíróságokat érinti, hanem a büntetés-végrehajtást, az ügyészséget és a rendőrséget is. Vagyis ha egy ügy elakad, annak oka gyakran nem egyetlen hivatalnál keresendő, hanem abban, hogy a teljes lánc túlterhelt.
A két vendég, a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás tagjai, egyben az ELTE megbízott oktatói szerint ezért az sem várható, hogy ugyanannyi ember ugyanannyi idő alatt egyszerre gyorsabban és magas színvonalon dolgozzon.
A gyorsítás ára
Dr. Tran Dániel a beszélgetésben világosan fogalmazott: több pénz kell az igazságszolgáltatásra. Ez a gyakorlatban új álláshelyeket, bérrendezést és olyan munkakörülményeket jelentene, amelyek arányban állnak a feladat súlyával.
A felvetés azért fontos, mert a büntetőeljárások gyorsítása sokszor technikai vagy jogalkotási kérdésként jelenik meg a közbeszédben, miközben a szakértők szerint az alaphelyzet jóval prózaibb: ha kevés az ember, túl sok az ügy, és közben az adminisztratív háttér is gyenge, a rendszer óhatatlanul lassul.
A digitalizáció sokat segítene, de…
Dr. Nemes B. András külön kiemelte az adminisztratív oldalt, ahol szintén súlyos a létszámhiány, és ezek a területek sokszor még alulfizetettebbek is. Pedig éppen itt lehetne sok időt nyerni.
A beszélgetés egyik legkézzelfoghatóbb problémája az volt, hogy jelenleg nincs egységes szoftver a teljes igazságszolgáltatásban. A rendőrség, az ügyészség és a bíróság külön rendszereket használ, ezért amit az egyik hatóság rendezett formában továbbít, a másiknál könnyen széteshet vagy újrarendezést igényelhet. Ez nem látványos, de hetekben mérhető csúszásokat okozhat.
A digitalizáció tehát valódi segítség lehetne, de csak akkor, ha a rendszer egészét érinti. A mesterséges intelligencia szerepe is felmerült, ám erről a jogászok óvatosan beszéltek: egyelőre nem ez tűnik a legközelebbi, azonnali megoldásnak.
A szakértői rendszer is lassító tényező
Külön gondot jelent a szakértői rendszer túlterheltsége. A műsorban elhangzott, hogy a szakvélemények sok esetben nem készülnek el határidőre, gyakoriak a hosszabbítások, és ez hónapokra megakaszthat egy-egy ügyet.
Ebben a helyzetben a rövidebb törvényi határidő önmagában kevés. Ha nincs elég ember és kapacitás, a szabály papíron szigorúbb lehet, a gyakorlatban mégsem lesz gyorsabb az eljárás.
A beszélgetése így végül nem megoldást kínált, hanem diagnózist adott: a büntetőeljárások gyorsítása csak akkor lehet valóság, ha a rendszer egyszerre kap több embert, több forrást és jobban működő háttéreszközöket.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Tran Dániel: büntetőjogász, a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás tagja, az ELTE megbízott oktatója.
- Dr. Nemes B. András: büntetőjogász, a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás tagja, az ELTE megbízott oktatója.
- ELTE: az Eötvös Loránd Tudományegyetem rövidítése, amely Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye.
- Szakértői rendszer: azoknak az igazságügyi szakértőknek az összessége, akik speciális szaktudás birtokában szakvélemények készítésével segítik az eljárásokat.
- Digitalizáció az igazságszolgáltatásban: az ügykezelés, dokumentáció és információáramlás korszerűsítése informatikai eszközökkel.
