A startupok amerikai piacra lépése nemcsak nagy lehetőség, hanem költséges hibák sorozata is lehet, ha elmarad a felkészülés.
Amerikához nem elég a jó ötlet, és az sem, ha egy magyar startup itthon ígéretesnek tűnik. Az amerikai piac egyszerre óriási lehetőség és kemény szűrő: aki felkészületlenül érkezik, könnyen értékes időt és sok pénzt veszíthet. Erről beszélt Szeverényi Ivonn, a Nemzeti Innovációs Ügynökség XPAND programjának vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában, ahol az első US Masterclass tanulságait foglalták össze.
Miért kell külön készülni az USA-ra?
Az október 5-én megrendezett esemény célja kifejezetten az volt, hogy a magyar innovatív cégek ne az amerikai piacon, élesben tanulják meg a legdrágább leckéket. Szeverényi Ivonn elmondta, hogy a fókusz a megelőzésen volt: nem akkor kell kapkodni, amikor már probléma van, hanem már a tervezési szakaszban ki kell építeni a megfelelő jogi és üzleti hátteret.
Ez azért is fontos, mert az USA a világ legnagyobb piaca, de egyben az egyik legkeményebb is. Egy rossz cégalapítási döntés, egy hiányzó szellemitulajdon-védelem vagy egy félrekezelt vízumügy könnyen milliós veszteséget okozhat.
A leggyakoribb buktatók
A mesterkurzusra két amerikai szakértő érkezett: Thomas H. Thorelli chicagói üzletember és Steve Daniel, aki go-to-market és partnerhálózat-építési stratéga. Az ő tapasztalataik alapján hosszú lista állt össze arról, hol hibáznak leggyakrabban a külföldi alapítók.
A legfontosabb kérdések között volt, hogy melyik államban érdemes céget alapítani, miért kerül elő gyakran Delaware neve, hogyan növeli a cég értékét a szellemi tulajdon védelme, és miért kell komolyan venni az amerikai termékfelelősségi szabályokat. Ugyanígy szóba kerültek a védjegyek és a vízumkérdések is, vagyis azok a területek, amelyek kívülről adminisztratív részletnek tűnhetnek, valójában viszont üzleti sorsfordítók lehetnek.
Nem csak jogi, kulturális felkészülés is kell
A beszélgetésből az is kiderült, hogy nem minden hiba papírmunkán múlik. Steve Daniel főként arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai üzleti kultúrában egészen más a kapcsolatépítés ritmusa. Itt különösen fontos a gyors visszajelzés és a következetes follow-up.
Szeverényi Ivonn szerint ez tipikus magyar gyengeség: sokan hamar visszavonulnak, ha nem jön azonnal válasz. Az amerikai gyakorlat ezzel szemben inkább a kitartásról szól. Ha valaki komolyan akar üzletet, többször is jelentkezik, pontosít, összefoglal, újra próbálkozik.
Nem előadás, hanem mélyvíz
A US Masterclass nem hagyományos konferenciaként működött. Nyolc innovatív magyar cég háromperces pitchekkel mutatkozott be, majd forgó rendszerben húszperces, egyéni konzultációkon kérdezhettek a szakértőktől. A résztvevők között voltak agrár-, egészségügyi, víztisztítási, diagnosztikai, hardveres és szoftveres megoldásokon dolgozó vállalkozások is.
Az XPAND program ennél szélesebb támogatást is ad: háromlépcsős felkészítést, valamint nemzetközi kiállításokra és delegációkba való bekapcsolódást. A program résztvevői már megfordultak a SelectUSA, a London Tech Week, a Web Summit, a MEDICA és a CES eseményeihez kapcsolódó szakmai utakban is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szeverényi Ivonn: a Nemzeti Innovációs Ügynökség XPAND programjának vezetője.
- Nemzeti Innovációs Ügynökség: magyar állami szervezet, amely innovációs és piacra lépési programokkal támogatja a hazai vállalkozásokat.
- XPAND program: a Nemzeti Innovációs Ügynökség több elemből álló programja, amely felkészítéssel, expókkal és nemzetközi delegációkkal segíti a cégeket.
- US Masterclass: az XPAND egyik, amerikai piacra készítő szakmai rendezvénye, amely a jogi, üzleti és kulturális buktatók megelőzésére fókuszál.
- Follow-up: üzleti kapcsolatfelvétel után küldött visszajelzés vagy utánkövetés; az amerikai üzleti kultúrában ennek gyorsasága és kitartó ismétlése is fontos lehet.
