Tizenhárom szerkesztőség közös kampányban kéri a kormánytól az isztambuli egyezmény ratifikálását a nők és gyermekek biztonságáért.
Tizenhárom magyar lap és online felület szerkesztősége fogott össze a nők és gyermekek biztonságáért. A Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére indult Biztonságot a nőknek! kampány résztvevői az isztambuli egyezmény haladéktalan ratifikálását kérik a magyar kormánytól. November 25-éig cikkekkel, riportokkal és ismeretterjesztő tartalmakkal mutatják be, miért tartják szükségesnek a nemzetközi szerződéshez való teljes körű magyar csatlakozást.
Október 11-én, a leánygyermekek világnapján indult a magyar női lapok közös kampánya. A kezdeményezéshez a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu és a WMN.hu szerkesztősége csatlakozott.
A résztvevők közös megjelenéssel, médiafelületeik borítóinak lecserélésével is jelzik a kiállásukat. A november 25-éig, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig tartó kampány központi üzenete, hogy a nők biztonsága közügy, és a gyermekek védelme sem választható el tőle.
Magyarország aláírta, de nem ratifikálta
Az isztambuli egyezmény az Európa Tanács nemzetközi szerződése a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Magyarország 2014. március 14-én aláírta, ratifikációjára azonban máig nem került sor.
Az aláírás, a ratifikáció és a hatálybalépés különböző jogi lépések. A ratifikáció a szerződés kötelező hatályának elismerése; a később ratifikáló állam számára az egyezmény a megerősítő okirat letétbe helyezését követő három hónap elteltével, a következő hónap első napján lép hatályba.
A szerződés a megelőzést, az áldozatok védelmét, az elkövetők felelősségre vonását és az intézmények összehangolt fellépését egyaránt megköveteli. A nők elleni erőszakot emberi jogi jogsértésként és a hátrányos megkülönböztetés egyik formájaként kezeli.
A kapcsolattartás során is védeni kell az áldozatokat
A kampány külön figyelmet fordít az erőszaknak kitett gyermekek helyzetére. A kezdeményezők szerint a jelenlegi magyar intézményi működés nem nyújt megfelelő támogatást a bántalmazott nőknek és gyerekeknek, a bizonyítási eljárások és a kapcsolattartás gyakorlata pedig tovább növelheti kiszolgáltatottságukat.
Az egyezmény előírja, hogy a szülői felügyeletről és a kapcsolattartásról szóló döntésekben figyelembe kell venni az egyezmény hatálya alá tartozó erőszakos cselekményeket. E jogok gyakorlása nem veszélyeztetheti az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát. A gyermek áldozatok és tanúk számára is – adott esetben – különleges védelmi intézkedéseket követel meg, a gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel.
Nem lehet kötelező a mediáció
A kezdeményezők által kiadott közlemény a 48. cikk jelentőségét is kiemeli. Ez az egyezmény hatálya alá tartozó erőszak valamennyi formájánál a kötelező alternatív vitarendezés, köztük a mediáció és a békéltetés tilalmát írja elő. A rendelkezés tehát a részvétel kötelezővé tételére vonatkozik.
A kampány szervezői arra hívják fel a figyelmet, hogy bántalmazó kapcsolatban az áldozat nem feltétlenül tudja szabadon képviselni az érdekeit. Álláspontjuk szerint a magyar jogalkalmazásban jelenleg nem érvényesül megfelelően az egyezményben megfogalmazott védelem.
Összehangolt segítség és független ellenőrzés
Az egyezmény a részes felektől hozzáférhető támogató szolgáltatásokat, biztonságos menedékhelyeket és megfelelő hatósági fellépést követel meg. A végrehajtás értékelésében a független szakértőkből álló GREVIO is részt vesz: jelentéseiben a jogszabályokat és a gyakorlati intézkedéseket egyaránt vizsgálja.
A kezdeményezők szerint a hazai jogszabályok önmagukban nem helyettesítik ezt az átfogó rendszert és annak nemzetközi ellenőrzését. A megelőzésben a szakmai civil szervezeteknek és a médiának is szerepet szánnak, és jelzik: szerkesztőségeik készek részt venni a társadalmi tájékoztatásban.
Csatlakozásra hívják a civileket és a sajtót
A kampány résztvevői civil és szakmai szervezeteket, valamint más szerkesztőségeket is csatlakozásra kérnek. Egyúttal támogatják a Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író által, ugyancsak a ratifikációért indított petíciót, amelyet a közleményben szereplő összesítés szerint 22 600 ember írt alá.
A szervezők üdvözlik azt is, hogy közlésük szerint a Tisza-frakció Pásztor Anett vezette Női Műhelye prioritásként nevezte meg az egyezmény ratifikálását. Felhívásukban a kormány mielőbbi intézkedését sürgetik.
Az egyezmény jelentőségéről Antoni Rita nőjogi szakértő, aktivista és Dobray Sarolta író alábbi beszélgetését is ajánlják az érdeklődőknek:
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Rácz Zsuzsa: író, a Biztonságot a nőknek! kampány kezdeményezője.
- Biztonságot a nőknek!: tizenhárom magyar lap és online felület közös kampánya, amely 2026. október 11-től november 25-ig tart. Az isztambuli egyezmény magyarországi ratifikálását sürgeti.
- Isztambuli egyezmény: az Európa Tanács nemzetközi szerződése a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Magyarország 2014. március 14-én aláírta, de nem ratifikálta.
- Európa Tanács: strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet, amely az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmével foglalkozik. Nem azonos az Európai Unió Tanácsával és az Európai Tanáccsal.
- Ratifikáció: jogi lépés, amellyel egy állam magára nézve kötelezőnek ismeri el a már aláírt nemzetközi szerződést. Az aláírás önmagában ugyanis nem teszi kötelezővé az egyezményt.
- GREVIO: független szakértőkből álló testület, amely az isztambuli egyezmény végrehajtását ellenőrzi. Jelentéseiben a részes államok jogszabályait és gyakorlati intézkedéseit is értékeli.
- Kapcsolattartás: a különélő szülő és a gyermek közötti rendszeres találkozás joga. Az isztambuli egyezmény értelmében a kapcsolattartásról szóló döntéseknél figyelembe kell venni az erőszakos cselekményeket.
- Mediáció és békéltetés: alternatív vitarendezési eljárások, amelyekben a felek bírósági per helyett egy semleges harmadik fél segítségével próbálnak megállapodni. Az isztambuli egyezmény tiltja, hogy az erőszak eseteiben a részvétel kötelező legyen.
- Pásztor Anett: a Tisza-frakció Női Műhelyének vezetője. A szervezők szerint a műhely prioritásként nevezte meg az egyezmény ratifikálását.
- A leánygyermekek világnapja (október 11.): az ENSZ által kijelölt emléknap, amely a lányok jogaira és az őket érő hátrányokra hívja fel a figyelmet. Ezen a napon indult a kampány.
- A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (november 25.): az ENSZ által kijelölt nemzetközi emléknap, ekkor zárul a kampány.
