Az időutazás gondolata évszázadok óta izgatja a képzeletet – de vajon a tudomány jelenlegi állása szerint van-e bármi esély arra, hogy egyszer tényleg megvalósuljon?
Dr. Bokor Nándor, a Budapesti Műszaki Egyetem docense a radiocafén, a Millásreggeliben járta körbe a témát a relativitáselmélettől a féreglyukakon át a nagyapa-paradoxonig. A tudós szerint az időutazás nem csupán sci-fi, de a megvalósításához olyan fizikai feltételek szükségesek, amelyek egyelőre a fantasztikum birodalmába tartoznak.
Einstein és az időutazás
Az időutazás megértésének alapja Einstein relativitáselmélete, amely szerint az idő múlása nem egyforma minden megfigyelő számára. A sebességkülönbségek és a gravitációs tér eltérései miatt az űrhajóban utazó személy számára másképp telik az idő, mint a Földön maradónak. Ez nem csupán elméleti lehetőség: a jelenség mérhető, és a műholdas navigációs rendszerek működésébe is be kell kalkulálni.
Mi az a féreglyuk, és hogyan rövidíthetné le az utat a téridőben?
Bokor a féreglyukak szerepét egy szemléletes hasonlattal magyarázza. Képzeljük el a téridőt mint egy papírlapot: ha a lap két távoli pontját össze akarjuk kötni, az egyik lehetőség, hogy végigmegyünk a lap felszínén. A másik, hogy behajtjuk a lapot, és a két pont közé lyukat fúrunk – ez a lyuk a féreglyuk, amely drámaian lerövidíti a megtett utat. Az időutazáshoz azonban nemcsak a teret, hanem a téridő görbületét is figyelembe kell venni.
A nagyapa-paradoxon: a logikai buktató
Az időutazás nemcsak fizikai, hanem logikai kihívásokat is felvet. A legismertebb ezek közül a nagyapa-paradoxon: ha valaki visszautazik a múltba és megöli a saját nagyapját, hogyan születhetett meg egyáltalán? Az egyik lehetséges feloldás a multiverzum-elmélet, amely szerint a múltba utazó egy párhuzamos valóságba lép, így nem érinti saját idővonalát. A tudós azonban valószínűbbnek tartja, hogy az önmagukba záródó időhurkok fizikailag nem létezhetnek, vagyis a paradoxon eleve nem állhatna elő.
Mi kellene ahhoz, hogy féreglyukat hozzunk létre?
A féreglyukak létrehozásához negatív tömegű anyagra lenne szükség, tehát olyasmire, amelyet eddig még senki sem figyelt meg a természetben. A fénynél gyorsabb utazás szintén lehetővé tehetné az időutazást, ez azonban a fizika jelenlegi ismeretei szerint lehetetlen. A kvantummechanika felvet néhány érdekes lehetőséget – például a kvantum-összefonódást, amely látszólag gyorsabb az információ fénysebességű terjedésénél –, de ezt az alapelvet nem lehet üzenetküldésre vagy utazásra felhasználni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Bokor Nándor: A Budapesti Műszaki Egyetem docense, a Téridő geometria című könyv szerzője, a relativitáselmélet és a téridő-fizika szakértője.
- Relativitáselmélet: Einstein által kidolgozott fizikai elmélet, amely szerint az idő és a tér nem abszolút, hanem a megfigyelő sebességétől és a gravitációs tértől függően változik.
- Féreglyuk: Elméleti fizikai fogalom, amely a téridő két távoli pontját összekötő hipotetikus „alagút”. Létezését eddig nem sikerült bizonyítani.
- Nagyapa-paradoxon: Az időutazás egyik legismertebb logikai ellentmondása: ha valaki visszautazna a múltba és megakadályozná saját felmenője megszületését, saját létezése is lehetetlenné válna.
- Multiverzum-elmélet: Az az elképzelés, amely szerint a miénk mellett párhuzamos univerzumok is léteznek, amelyekben az események eltérően alakulnak.
- Kvantum-összefonódás: Kvantummechanikai jelenség, amelynek során két részecske állapota azonnali összefüggést mutat, függetlenül a köztük lévő távolságtól.
