FőoldalKözérzetMesterséges intelligencia a munkahelyen:...

Mesterséges intelligencia a munkahelyen: elveszi a munkádat vagy szupererővé változtat?

Kíváncsiság, kreativitás, kommunikáció. Ez kell a sikeres váltáshoz, hogy a mesterséges intelligencia ne ártson, hanem hasznos eszköz legyen.

A mesterséges intelligencia átformálja a munkahelyeket, de pánik helyett szemléletváltásra van szükség. Posfai Tünde HR- és szervezetfejlesztő szakember, a Pointman Kft. alapítója ezt a gondolatot járta körül Kutasi Judit vendégeként a radiocafé Womapower című műsorában.

Nem elveszi a munkát, hanem átformálja

A szakember 30 éve van a munkaerőpiacon, és időutazóként tekint vissza a technológiai fejlődésre: a betárcsázós modemtől a zsebünkben lévő okostelefonig minden eszköz a munkavégzés felgyorsítását szolgálta. A mesterséges intelligencia is ilyen eszköz – a monoton, adminisztratív feladatokat váltja ki és automatizálja, ezzel időt szabadít fel a kreatívabb, emberközpontú tevékenységekre.

Kutatások szerint a cégek döntő többsége hisz a mesterséges intelligencia teljesítményfokozó erejében, ám kevesen érzik felkészültnek magukat a változásra, amely globálisan 300 millió állást érinthet két-három éven belül.

Négy generáció egy munkahelyen

A munkaerőpiacon már négy, hamarosan öt generáció dolgozik együtt, ami hatalmas kommunikációs kihívást jelent, különösen a vezetők számára. A Z és Alfa generációk már beleszülettek a mesterséges intelligencia korába. Számukra a technológia és az okoseszközök természetesek, projektekben gondolkodnak, és a munka-magánélet egyensúlyát helyezik előtérbe.

A három „K”: kíváncsiság, kreativitás, kommunikáció

A mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez Posfai Tünde szerint három „K” a kulcs: a kíváncsiság, a kreativitás és a kommunikáció. Fontos, hogy kontextusba helyezett kéréseket fogalmazzunk meg mesterséges intelligencia felé, és a általa generált információkat mindig kritikusan kell kezelni és ellenőrizni, hiszen a hibalehetőség még nagy. A vezetőknek pedig nem csupán túlélniük kell a változást, hanem aktívan irányítaniuk is azt, megtalálva azokat a pontokat, ahol emberként értéket teremthetnek.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Posfai Tünde: HR és szervezetfejlesztő szakember, a Pointman Kft. alapítója.
  • Z generáció: Az 1990-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig születettek nemzedéke, akik már digitális környezetben nőttek fel.
  • Alfa generáció: A 2010-es évek eleje után születettek, akik teljes mértékben az okoseszközök és a mesterséges intelligencia korában szocializálódtak.
  • People management: A szervezeten belüli emberi erőforrások tudatos fejlesztését, motiválását és irányítását jelölő fogalom.
spot_img

Legolvasottabb

Ez is érdekelhet:

Terápia határhelyzetben

Súlyosan beteg gyerekeknél a terápia nem pusztán vigasz: kapcsolat az élethez, amely a családot és a segítőket is próbára teszi.

Megfelelési kényszer helyett színészi önbizalom

Kisvárdai kezdetek, egy majdnem szétesett évfolyam büfében letett vizsgával, és a belső szabadság felfedezése a megfelelési kényszer helyett.

Merre fordulnak az utazók és az utazási trendek?

A változatos utazási trendek útvesztőjében már nemcsak az számít, hová megyünk, hanem az is, miért, hogyan és kinek a terhére.

A jogász, aki gyerekeknek mesél az internetről

Az internetjogász szerint egy átlagos gyerek már kilencévesen okostelefont kap, ezért fel kell készíteni az online világ veszélyeire.