Halász Rita és Horváth András Dezső a bizalomról, az elengedésről és a regényeik alapján készült monodráma-előadásokról.
Két kortárs magyar regény, két személyes történet, és az a kérdés, amit minden adaptációnál fel kell tenni: mi marad meg, mi változik meg, és mennyi bizalom kell ahhoz, hogy valaki más kezébe adjuk a szavainkat? A radiocafén, a Tandemben Halász Rita és Horváth András Dezső írókat kérdezte Balázsy Panna arról, milyen volt végignézni, ahogy regényükből monodráma lesz a Jurányi Házban.
Két regény, két előadás – és egy közös tapasztalat
Halász Rita Mély levegő című első regényéből Pálos Hanna monodrámája készült, amelyben egy bőgő játssza a másik szerepet. Horváth András Dezső Legjobban a nőktől féltem című könyvét Dékány Barnabás adja elő Georgita Máté Dezső rendezésében, DJ-felszereléssel és vizuális elemekkel gazdagítva – miközben a regény főszereplője gyűlöli a zenét. Mindkét előadás a Jurányiban látható, mindkettő mögött Orlai Tibor produceri munkája áll.
A két szerző ellentétes módon találkozott egymás alkotásaival először: Horváth András Dezső előbb látta a Mély levegő színpadi változatát, mint ahogy elolvasta a regényt, Halász Rita fordítva – előbb a könyvet ismerte, ezután látta az előadást.
Elengedni a saját szöveget
Az adaptáció egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mikor válik az író a saját műve nézőjévé? Halász Rita tudatosan döntött úgy, hogy a színpadi Mély levegőt már nem a sajátjaként kezeli. A regény 250 ezer leütésnyi szövegéből nagyjából 70 000 leütésnyi monodráma lett – a dramaturg Zsigó Anna és Pálos Hanna két fejezetet teljesen kihúzott, és ez Halász Rita szerint jó döntés volt. Nem került bele idegen szöveg, csak húztak – és az írónő az olvasópróba után sem szólt bele az alkotói folyamatba.
Horváth András Dezső hasonló utat járt be, de nehezebben adta át magát a bizonytalanságnak. Egy ponton megkérdezte Dékány Barnabástól, hogy mi lesz a koncepcióból – mire megtudta, hogy a főszereplő DJ-zni fog, holott a regény szerint gyűlöli a zenét. Ezután úgy döntött, többet nem kérdez.
A bizalom mint alkotói alapfeltétel
Mindkét szerző a bizalom szót emelte ki, amikor az átadás folyamatáról beszélt. Horváth András Dezső és Dékány Barnabás több mint tíz éve ismerik egymást. Az első találkozásuk egy casting volt, ahol Barnabás mondta fel az első játékfilmes jelenetet, amit András valaha írt.
Orlai Tibor szerepét mindketten külön kiemelték: a Jurányi producere nélkül – fogalmazott Horváth – nincs független színház Magyarországon. A dramaturgokról is szó esett: Zsigó Anna és Deés Enikő munkáját a szerzők nehéznek találták, de kiválónak értékelték, és azt is megjegyezték, hogy egy dramaturgon különösen nagy a nyomás, ha az író még él.
Mitől lesz személyes történetből közös élmény?
A beszélgetés másik nagy kérdése az volt, hogyan válik egy szűken személyes történet általánossá. Horváth András Dezső szerint az őszinteség az egyetlen út: nem a dokumentum-pontosság, hanem az érzelem hitelessége számít. Ha valaki írás közben azon gondolkodik, hogyan fogja megríkatni az olvasót, síri csend lesz – mondta. Halász Rita a hitelességet emelte ki, és hozzátette: a Mély levegő 2020 októberében, a Covid-járvány és a megugrott családon belüli erőszak idején jelent meg. A regény főhőse egy abuzív házasságból menekülő anya – a találkozás a kortársi valósággal nem volt véletlen.
Mindkét regény főszereplője esendő, ellentmondásos, és a történet egy pontján a nézők vagy olvasók türelmét próbáló döntéseket hoz. Halász Rita Verájától sokan elfordulnak kokainos időszaka miatt, Horváth András Dezső hősét szintén éri kritika. A szerzők szerint ez nem hiba, hanem szándék: a moralizáló, simogató művészet helyett a sebeket feltépő, szembenézésre kényszerítő alkotás a cél.
A monodráma mint korunk műfaja
A műsorban szóba került, hogy a monodráma valamiért különösen erősen rezonál a jelenkori közönséggel – Horváth András Dezső a 2000-es évek tévésorozataihoz hasonlította a jelenséget, amelyek szintén egyszer csak a korszellem részévé váltak. Praktikus okok is vannak: egy monodrámát egy kocsiba bele lehet pakolni, egyetlen embert könnyebb egyeztetni, mint három színészt. Halász Rita elmesélte, hogy Orlai Tibor az első megbeszélésen azt mondta: úgy kell megcsinálni, hogy minden díszlet beleférjen egy autóba.
A szerzők szerint az irodalom ma az egyik utolsó tér, ahol komplex érzelmeknek valóban van idő és hely kibontakozni – és ezt a teret a kortárs szépirodalom színpadi jelenléte tovább tágítja.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Halász Rita: Művészettörténész és író, a Mély levegő című regény szerzője.
- Horváth András Dezső: Újságíró és forgatókönyvíró, a Legjobban a nőktől féltem című regény szerzője.
- Pálos Hanna: Színész, a Mély levegő monodrámájának előadója.
- Dékány Barnabás: Színész, a Legjobban a nőktől féltem előadója.
- Georgita Máté Dezső: Rendező, a Legjobban a nőktől féltem című monodráma rendezője.
- Orlai Tibor: Független színházi producer, a Jurányi Ház meghatározó alakja. Mindkét monodráma producere.
- Jurányi Ház: Budapest egyik legfontosabb független színházi helyszíne, ahol mindkét monodráma látható. A független színházi szcéna egyik legfontosabb bázisává.
