Fináli-Magyar Judit számára az érzékenyítés és az elfogadás a két legfontosabb kulcsszó az autizmus témájában.
A nemzetközi adatok alapján minden századik embert érinti az autizmus. Mégis sok a bizonytalanság, a félreértés, valamint a tévhit ezzel kapcsolatban. De mi is az autizmus valójában? Velünk születik, vagy kialakul? Fináli-Magyar Judit, az Autizmus Alapítvány pszichiátriai ambulancia munkatársa volt az Egészségkód vendége a radiocafén. Kutasi Judit műsorvezető Kovács Róberttel, a Semmelweis Prémium ügyvezetőjével együtt kérdezte a klinikai szakpszichológust.
Mi az autizmus, kik érintettek?
A beszélgetés kiindulópontjaként Fináli-Magyar tisztázta, mit értünk az autizmus fogalma alatt. A szakpszichológus elmondta: az idegrendszeri fejlődés sajátos útjáról van szó. Nagyon sokáig zavarként tekintettünk erre, a BNO-ban autizmus spektrumzavar néven szerepel. Ma már sokkal színesebben, neurodiverzitásként tekintünk rá. Mindannyian sokfélék vagyunk, különböző idegrendszeri sajátosságokkal, és az autista emberek különböző területeken tapasztalnak tartós minőségi eltéréseket a fejlődésükben.
Az emberiség több mint 1 százaléka érintett, Magyarországon nagyjából százezren. Mindig is hasonló volt az előfordulási gyakoriság, de a diagnosztizáltak száma sokkal több lett az elmúlt évek során. Jóval szélesebb és összetettebb lett a tudomány, a diagnosztikai rendszer, az autizmusról szerzett tudás, és több érintett személy kerül szakemberekhez.
Genetikai okok
Az autizmust alapvetően genetikai okokra lehet visszavezetni, egészen a magzati korig. Egyetlen okot nem lehet megjelölni; számos vizsgálat kutatja a környezeti hatások genetikára gyakorolt szerepét. Azt a statisztikai összefüggést sikerült bizonyítani, miszerint az idősebb apáknak nagyobb eséllyel lesz autizmusban érintett a gyermekük.
Korai jelek, korai diagnózis
Két-három éves kor előtt is lehet diagnosztizálni az autizmust: ha van egy ilyen első megérzés, mindenképp érdemes foglalkozni vele. Mindenestre az biztos, hogy 4 és 5 éves kor között szokott a leginkább szem elé kerülni az autizmusra jellemző tüneti kép. Ilyenkor a társas elvárások is nőnek. Ahogy a gyermek közösségbe kerül (óvodába, csoportba), feladatokat kap, így már feltűnőbbek az eltérések. Fontos, hogy gyanú esetén minél hamarabb diagnózisra kerüljön sor és ellátásba kerüljön az adott gyermek, mert a korai intervenció rendkívül hatásos lehet.
Autisztikus diád
Fináli-Magyar behozta a beszélgetésbe az autisztikus diád fogalmát. Ez annyit jelent, hogy két alapvető terület érintett a fejlődésben.
Az egyik a reciprok szociális interakciók és reciprok kommunikáció minőségi eltérése. A kölcsönös társas kommunikációban van egy természetes folyamata annak, hogy hogyan olvassuk le a másik mentális állapotát: mit érezhet, mire gondol a másik. A neurotipikusan fejlődő emberek rendelkeznek egy ilyen „gondolatolvasási képességgel”, amely az autizmussal érintetteknél mentalizációs nehézségbe ütközik. Egy egyszerű beszélgetés, az elvontabb tartalmak, például viccek megértése, vagy egy társaságban való barátkozás, kapcsolódás nehezített lehet számukra.
A másik a szűk körű, sztereotip, repetitív érdeklődés. A környezethez való alkalmazkodás, a viselkedés megszervezése, a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás rugalmatlanabbul működik. Nagyon gyakori, hogy egy bizonyos érdeklődés kiemeltté válik egy ember számára.
Védőnők és checklistek
Ami az autizmust kimutató vizsgálatok témáját illeti, születéstől kezdve iskolás korig a területi védőnő szűri időközönként a gyerekeket. Aztán az iskolai védőnő veszi át ezt a szerepet. Neki, továbbá a háziorvosnak, gyerekorvosnak, iskolaorvosnak van olyan checklistje, amely alapján bizonyos kérdéseket át kell nézni.
Hosszmetszeti és keresztmetszeti kép
Protokollszerűen történik a kivizsgálás. Teamben dolgoznak, mindig jelen van egy pszichiáter (gyerekeknél gyerek-, felnőtteknél felnőttpszichiáter), egy gyógypedagógus és egy pszichológus. Rendkívül fontos a hosszmetszeti kép, tehát a fejlődésmenet feltérképezése, születéstől kezdve az adott életkorig, és a keresztmetszeti kép, tehát hogy egy vizsgálati helyzetben a szakemberek hogyan látják, mit látnak. A korábbi vizsgálatok leleteit és esetleges videófelvételt is tudják elemezni. Általában három-négy alkalom után születik meg a diagnózis.
Tanulási nehézségek és átlag felett teljesítmény
Gyakran tanulási nehézségek is járnak együtt az autizmussal. Fináli-Magyar itt a „diszeket” (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia), valamint az autizmussal 30 százalékban együtt járó ADHD-t nevezte meg, amelyre egyébként van gyógyszer, míg autizmusra nincs. Ugyanakkor előfordul, hogy bizonyos területeken egy autizmussal élő személy alul-, míg másban átlag felett teljesít. Ezért a fejlesztés és a sikeres integráció érdekében nagyon fontos, hogy a személy erősségeire építsünk, azzal motiváljuk. Ami pedig nehezebben megy neki, abban specifikus támogatást kapjon.
Árnyékpedagógus és szatellit osztály
Nagyon nehéz jelenleg olyan iskolát találni, ahol megfelelő számú szakember dolgozik, és a pedagógusok munkáját gyógypedagógusok, illetve pedagógiai asszisztensek segítik. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben szükséges, a tanórákon és a szünetekben árnyékpedagógus kéne, hogy támogassa az SNI státuszú gyermeket. Ha van ilyen, akkor a szülő fizeti, és korántsem biztos, hogy az iskola jó szemmel nézi, hogy egy külső szakembert be kell engedni az osztályterembe. Fináli-Magyar szerint az ideális megoldás a szatellit osztály lenne, ahol személyre szabottan együtt és külön is lehetne az érintett gyermek a többiekkel, annak függvényében, hogy mikor mire van szüksége.
Tévhitek: oltások, fiúbetegség és az Esőember
A tévhitekről szólva a szakpszichológus sietett leszögezni: tudományosan bizonyított tény, hogy nincs összefüggés az oltások és az autizmus között. Szintén nem igaz, hogy az autizmus fiúbetegség lenne. Legalább annyi lány érintett, mint fiú, csak a lányok jobban „maszkolnak”, azaz eljátsszák, hogy szociálisabbak, ami pszichés nehézségekhez vezethet. Továbbá változott az autizmus általános érzékelése is az elmúlt évtizedekben. Az 1940-es években a környezetükkel nem kommunikáló személyeket nevezték autistának. Az 1980-as években az Esőember című film hatására leginkább a savantokkal, azaz szigetszerű képességekkel rendelkező emberekre használták ezt a kifejezést. Ma már látható, hogy az ép intellektusú autizmussal élőkből van több, de őket inkább csak az utóbbi 5-10 évben kezdték felismerni.
Érzékenyítés és elfogadás
Fináli-Magyar szerint komplex kérdés, hogy hol tart a magyar társadalom az elfogadás tekintetében. A szakpszichológus úgy véli, kissé el vagyunk késve nem csak az autizmus, de minden nem tipikusság kérdésében is. Ugyanakkor pozitív példaként megemlítette az autizmus világnapját, az autizmus himnuszát, illetve különböző rendezvények és szolgáltatók saját autizmus-napjait, ahol visszavesznek az ingerekből. Fináli-Magyar Judit beszélt az Autizmus Alapítvány tevékenységéről is. Az általuk diagnosztizált személyeket gondozásba veszik, tehát élethosszig tartó kontrollvizsgálatra, konzultációra fogadják őket. Könyveket adnak ki, pedagógus- és szülőtréningeket is tartanak. Ha szűkösen is, néhány szakember egész családokat fogad terápiára. Zárszóként a műsor résztvevői megegyeztek benne: az érzékenyítés és az elfogadás a két legfontosabb kulcsszó az autizmus témájában.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Autizmus Alapítvány: 1989 óta működő, budapesti székhelyű, közhasznú alapítvány az autizmussal élők, valamint családjaik megsegítésére.
- Fináli-Magyar Judit: klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus, az Autizmus Alapítvány munkatársa.
- Semmelweis Prémium: a Semmelweis Egyetem hátterére és szakorvosaira támaszkodó, magánegészségügyi szolgáltatás.
- BNO: a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer.
- ADHD: figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (attention deficit hyperactivity disorder). Neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség.
- SNI: gyűjtőfogalom, a sajátos nevelési igény rövidítése.
- Esőember: Barry Levinson 1988-as, négy Oscar-díjjal kitüntetett filmje az autizmusról, Dustin Hoffman és Tom Cruise főszereplésével.
