A budapesti BL-döntő nemcsak fociesemény, hanem jelentős gazdasági és turisztikai ügy is, nagy kiadásokkal, de nagy bevételekkel is.
Május 30-án 18 órai kezdettel a budapesti Puskás Arénában csap össze a Bajnokok Ligája trófeájáért a PSG és az Arsenal. A radiocafén, a Millásreggeliben Szabados Gábor sportközgazdász arról beszélt, hogy a Bajnokok Ligája döntője az egynapos sportesemények között globális léptékben is kiemelkedő. A rendezésnek ugyan komoly költségei vannak, de a városba érkező szurkolók költése, a nemzetközi médiafigyelem és a hosszabb távú turisztikai hatás együttesen jóval túlmutathatnak a mérkőzés napján. A szakértő szerint Budapest számára a legnagyobb nyereség nem feltétlenül a közvetlen bevétel, hanem az, hogy a világ futballnyilvánossága hetekig a magyar főváros nevét hallja.
A világ legnagyobb egynapos sporteseménye
Szabados Gábor szerint az UEFA Bajnokok Ligája döntője az egynapos, egyedi sportesemények között a világ legnagyobbja. A műsorban a Super Bowl, az Egyesült Államok amerikaifutball-bajnokságának döntője is előkerült összehasonlításként. A sportközgazdász úgy érvelt: míg az elsősorban az Egyesült Államokban bír kiemelkedő jelentőséggel, addig a BL-döntő globális esemény. Nem egy ország, sőt nem is csupán Európa figyeli, hanem a nemzetközi futballközönség jelentős része.
Ez a globális figyelem Budapestnek különösen értékes lehet. A műsorban elhangzott, hogy a Bajnokok Ligája-meccsek közvetítéseiben rendszeresen megjelent a „Road to Budapest” üzenet, vagyis a döntő helyszíne már jóval a finálé előtt folyamatosan jeln volt a nemzetközi futballkommunikációban.
Mennyibe kerülhet a rendezés, és hol térülhet meg?
A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendezésnek jelentős közvetlen költsége van. Szabados Gábor szerint az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közel 1 milliárd forintot különített el a rendezésre, emellett a rendezésben részt vevő cégek nagyjából 300 millió forintos adókedvezményben részesülnek.
A bevételi oldalon ugyanakkor a szakértő jelentős turistaköltéssel számol. A Puskás Aréna körülbelül 60 ezer néző tud befogadni, de a tapasztalatok alapján egy ilyen döntőre jóval többen érkeznek, mint ahányan bejutnak a stadionba. Szurkolók jönnek jegy nélkül is, hogy a városban, a stadion környékén legyenek részesei a hangulatnak, emellett delegációk és csapatok is érkeznek.
Szabados becslése szerint közel 100 ezer ember jöhet Budapestre csak erre a mérkőzésre és erre a hétvégére. Ha fejenként átlagosan körülbelül 1000 eurós költéssel számolunk, az 100 millió eurós nagyságrendet jelent, vagyis
több tízmilliárd forintot költenek a vendégek szállásra, utazásra, vendéglátásra és egyéb szolgáltatásokra.
Ez nem közvetlenül a rendezőnél csapódik le, hanem a helyi vállalkozásoknál, szállásadóknál és vendéglátóhelyeknél, valamint adóbevételek formájában az államnál és az önkormányzatnál.
A médiafigyelem még a bevételnél is fontosabb
A sportközgazdász szerint a budapesti BL-döntő legnagyobb értéke nem is feltétlenül az azonnali költés, hanem az országimázs-hatás. A nemzetközi közvetítésekben, sportműsorokban és cikkekben Budapest neve folyamatosan megjelenik, ami egy hagyományos reklámkampánnyal nehezen és drágán lenne elérhető.
A BL-döntő gyakorlatilag országimázs-kampányként is működik.
Ha Magyarország ugyanekkora nemzetközi figyelmet reklámfilmekkel, online hirdetésekkel vagy más marketingeszközökkel próbálna megszerezni, az a szakértő szerint jóval többe kerülne, mint maga a rendezés.
Turisztikai hatások
Szabados Gábor elmondta, a nagy sportesemények után gyakori, hogy a látogatók egy része később turistaként visszatér. Van, aki eleve hosszabb utazással köti össze a mérkőzést, akár Budapesten túl a Balatonra vagy más magyarországi helyszínekre is ellátogat. Mások csak rövid időre érkeznek, de a városi élmény alapján később családdal, hosszabb nyaralásra térhetnek vissza.
A szakértő szerint a hatás nemcsak a turizmusra korlátozódik. Egy ország nemzetközi megítélése befektetési döntésekre, üzleti kapcsolatokra és akár fogyasztói választásokra is hatással lehet. Példaként azt említette: egy külföldi vásárló döntését is befolyásolhatja, milyen képe alakult ki Magyarországról, amikor például magyar vagy francia bor közül választ.
Ki kapja a jegy- és közvetítési bevételeket?
A műsorban felmerült, hogy a jegybevétel, a televíziós bevétel és a szponzori pénzek milyen arányban maradnak a rendező országban. Szabados Gábor szerint ezek alapvetően az UEFA bevételei, hiszen a szervezet a rendező. A házigazda ország számára a fő haszon nem ezekből a jogdíjakból, hanem a turistaköltésből, az adóbevételből, a médiafigyelemből és a hosszabb távú gazdasági következményekből származik.
A szakértő hozzátette, hogy más sporteseményeknél előfordulhat, hogy a nemzetközi szervezet valamilyen kompenzációt biztosít a rendezőnek, de ez általában csak a bevételek kisebb része. A rendezés logikája tehát az, hogy a költségek jelentős része helyben jelentkezik, miközben a város a forgalomból, a figyelemből és az imázsépítésből profitál.
Kockázatok is vannak
A beszélgetésben a biztonsági és szervezési kockázatok is előkerültek. A Londonból és Párizsból érkező szurkolók miatt a közlekedésre, a repülőtérre és a városi infrastruktúrára is nagy terhelés várhat. Elhangzott, hogy a Liszt Ferenc repülőtér számára ez akár rekordterhelést is jelenthet, és az 1-es terminál újranyitása is szóba került a Londonból érkező gépek fogadására.
Szabados Gábor szerint a szurkolói jelenlét miatt a biztonság fenntartása is komoly feladat. A mérkőzés előtt és környékén várhatóan több rendőrrel és nagy létszámú biztonsági személyzettel találkozhatnak majd a városban közlekedők. A cél ugyanakkor az, hogy Budapest egyszerre tudja kezelni a tömeget, biztosítani a rendezvény zavartalanságát, és közben jó benyomást keltsen az ideérkezőkben.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szabados Gábor: Sportközgazdász.
- BL-döntő: Az UEFA Bajnokok Ligája szezonjának zárómérkőzése.
- UEFA: Az európai labdarúgás irányító szervezete, a Bajnokok Ligája rendezője.
- MLSZ: A Magyar Labdarúgó Szövetség.
- Puskás Aréna: A döntő helyszíne.
- Országimázs: Egy országról kialakuló nemzetközi kép.
