Szó sem lehet álláshirdetésről és a maximális diszkréció elengedhetetlen. A fejvadászat egyik legérdekesebb ága a felsővezetők keresése.
Miért nem hirdet a fejvadász? Mire jó, hogy 150 embert hívnak fel egy pozícióra, akiknek a 80 százaléka nemet mond? Hogyan lesz egy sikertelen toborzásból is értékes piaci tudás? A radiocafé Krízisek és pofonok című műsorában Bőhm Kornél vendége Áldott Gábor, az Arthur Hunt ügyvezető partnere volt. A műsor alapkérdése, hogy mitől más az executive search, mint amit sokan fejvadászatnak gondolnak.
Mi az executive search?
Áldott Gábor első dolga volt eloszlatni a misztikumot. A fejvadászat gyűjtőfogalom: ide tartoznak a LinkedIn-álláshirdetésektől a klasszikus toborzáson át egészen a felsővezetői direkt megkeresésekig mindenféle szolgáltatások. Az ő cégük a skála konzervatív, klasszikus végén helyezkedik el: kizárólag felsővezetőket keresnek meg direkt megkereséssel, anélkül hogy bárhol álláshirdetést tennének közzé.
A direkt megkeresés lényege: az általuk megkeresett jelöltek 80-90 százaléka jelenleg más pozícióban ül, és jellemzően nem is keres aktívan állást. Őket kell „elvadászni” – innen a szó.
Fontos különbségtétel: a fejvadász az ügyfélnek, tehát a leendő munkaadónak dolgozik, nem a jelöltnek. A jelölttől pénzt sem kérni, sem elfogadni nem lehet az általuk képviselt etikai keretben. A jelölttel való törődés viszont – hosszú távú kapcsolattartás, diszkréció, kölcsönös tisztelet – elemi érdeke is a fejvadásznak, hiszen a mai jelölt holnap az ügyfél lehet, és fordítva.
A rejtett üzemmód
A műsor vezérfonala – a láthatóság – kapcsán Áldott Gábor egy első pillantásra paradox megállapítást tett.
A fejvadász jellemzően nem látható, és nem is kell, hogy az legyen.
A munkájuk bizalmi – és sokszor bizalmas – jellegű. Két szélsőséges eset azonban létezik. Az egyik véglet a teljesen titkos keresés. Ha egy vállalat le akarja váltani a jelenlegi vezetőjét, az utódkeresés úgy zajlik, hogy a leváltandó vezető tudomást sem szerez róla. Ilyenkor az ügyfél nevét sem fedi fel a fejvadász – a jelöltekkel a megbízó kilétét nem feltáró kommunikációval veszi fel a kapcsolatot, és arra is figyelnie kell, hogy a jelenlegi vezető ismeretségi körében hogyan mozog.
A másik véglet a tudatos piaci üzenet, hiszen egyes keresések épp attól kapnak értéket, hogy a piac meghallja. „Mi fejlődünk, és keresünk egy új vezetői szintet” – ez PR-érték, amelyet a fejvadász a keresés folyamatán keresztül közvetít, mielőtt a cég akárcsak nyilatkozna. Hasonló üzenet, ha egy rossz reputációjú cég pont azért keres új vezért, hogy a megítélése változzon.
Sok megkeresés, sok elutasítás
Egy-egy pozícióra az Arthur Hunt például jellemzően 50-150 releváns szakembert keres meg telefonon, majd a szűkített körrel mélyinterjút is készít – minimum egy órás interjúkat. A cél, hogy végül 3-5 olyan jelöltet vigyenek az ügyfél elé, akikről biztosan tudható, hogy a teljes piacon ők a legalkalmasabbak.
A megkeresett szakemberek közel 80 százaléka nemet mond. De éppen ez a legértékesebb információ, mert emögött rejtőzik a valódi piaci tudás. Valaki azért utasítja el az ajánlatot, mert jól érzi magát a jelenlegi pozíciójában; valaki azért, mert a cégnek rossz a híre; valaki azért, mert a bérsáv nem elégséges a mozgáshoz. Ezeket a visszajelzéseket a fejvadász strukturáltan átadja az ügyfélnek, és ez az összegyűjtött piaci kép sokszor ugyanolyan értékes, mint maga a sikeres keresés.
Tanácsadói szerepben
Ha az ügyfél elvárásai és a piaci realitások ütköznek – például olyan embert keres, aki „nem létezik azon az áron” –, a fejvadász nem egyszerűen közvetítő, hanem tanácsadó is. Közösen gondolkodik az ügyféllel: emelhető-e a bérsáv? Engedhető-e néhány elvárás? Kereshetnek-e más iparágból? Ez az a pont, ahol a fejvadász stratégiai partnerré válik.
Bértranszparencia felsővezetői szinten: más szabályok
A bértranszparencia egyre erősebb piaci és uniós nyomásként jelenik meg. Az executive search-ben ez sajátos módon érvényesül: a felsővezetői javadalmazás bónuszstruktúrából, opciós programokból, juttatásokból áll össze, és nagyrészt egyedi megállapodás az alapja. A nyilvános bérsáv ráadásul belső feszültséget szülne, ha a társvezetők megismernék az új kolléga feltételeit.
A folyamaton belül viszont a transzparencia elengedhetetlen. Ezért a fejvadász és a jelölt már a korai szakaszban tisztázzák a bérigényt és a kereteket, hogy ne kelljen a végén szembesülni az összeegyeztethetetlenséggel.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Áldott Gábor: Az Arthur Hunt ügyvezető partnere.
- Arthur Hunt: Egy francia alapítású executive search cég magyarországi leányvállalata.
- Executive search (felsővezetői fejvadászat): A fejvadászat konzervatív, specializált ága, amelynek célja felsővezetők megkeresése és elhelyezése direkt megkeresési módszerrel, álláshirdetés nélkül.
- Direkt megkeresés: Az executive search alapvető munkamódszere. A fejvadász nem várja a jelentkezőket, hanem maga keresi meg az adott pozícióra alkalmas szakembereket, akik jellemzően más cégekben, aktív pozíciókban dolgoznak.
- Uniós bértranszparencia-direktíva: Az EU 2023-ban fogadta el azt az irányelvet, amely kötelezővé teszi a munkáltatók számára a bérsávok közzétételét állásajánlatokban, és biztosítja a munkavállalók jogát a fizetési információkhoz való hozzáféréshez.
