Felélénkültek a nagybankok, újra értelmezhető kamat jár a lekötött betétekre, de van pár dolog, amire mindenképpen érdemes odafigyelni.
Hosszú évek után ismét látható kamatot kínálnak a hazai bankok a lekötött betétekre, sőt, az egyik nagybank 2026 májusától 7 százalék feletti hozamot is hirdetett. A radiocafén, a Millásreggeliben a Biztos Döntés vezető szerkesztője, Tóth Levente magyarázta el, hogy mikor érdemes igazán élni ezzel a lehetőséggel, és mikor nem.
Mi változott a betéti kamatok piacán?
A kisebb bankok korábban is kínáltak valamelyest versenyképes betéti kamatot, de a nagybankok jellemzően szinte semmit sem adtak a náluk tárolt megtakarításokra. Ez most változóban van: Tóth Levente szerint „hagyjuk már a pénzünket legalább egy kicsit dolgozni” – és erre ma már konkrét lehetőség van.
Az elmúlt hónapokban akár 6-7 százalékos betéti kamatot is találni a piacon, jellemzően rövid, három hónapos futamidőre. Az egyik nagybank 2026 májusától 7 százalék fölötti kamatot is meghirdetett. Az összeg tekintetében sokszor nincs kiugró elvárás: nem kötelező milliós nagyságrendű összeget bevinni, bár az új forrás szinte mindig feltétel.
Lekötetlenül parkoló milliárdok
A műsorvezető szavait idézve: súlyos, ezermilliárdos összegek parkolnak lekötetlenül a számlákon. Ennek leggyakoribb oka a bizonytalanság: „hátha kell, hátha kell” majd az a pénz, aztán kiderül, hogy évek múlva sem kellene. Tóth Levente pragmatikus választ kínál. Ha valaki végül mégis hozzá kell nyúljon a pénzéhez futamidő közben, legrosszabb esetben nulla kamatot kap, tehát ugyanott van, mintha sosem kötötte volna le.
Betéti kamat kontra állampapír – melyik jobb?
Az állampapír legnagyobb előnye az adóelőny: a betéti kamatra a 15 százalékos SZJA és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó összesen közel 28 százalékot visz el a hozamból. Ugyanakkor a Diszkont Kincstárjegy és a rövid lejáratú állampapírok hozama jelenleg 5 százalék körül mozog, míg a legjobb betéti kamatokból adózás után is marad 4,3-5 százalék körüli nettó hozam, ami nagyjából a jelenlegi infláció kétszerese.
A kettő közötti választásnál meghatározó, hogy valaki mennyire otthonos az állampapír-befektetésben. Aki nem tudja, hogyan lehet kiszállni egy állampapírból, vagy bizonytalannak érzi ezt a konstrukciót, annak a betéti kamat átláthatóbb és érthetőbb megoldást kínál.
Mire figyeljünk, mielőtt lekötünk?
A magas betéti kamat sokszor csábítóan hangzik, de Tóth Levente több csapdára is figyelmeztetett.
Az egyik, hogy a három hónapos magas kamat csak az első időszakra érvényes. Utána a bank jellemzően nem adja meg ugyanezt a hozamot, tehát az összeget mozgatni kell tovább, ha valaki az eredeti kamatszintet szeretné fenntartani.
A másik, hogy egyes ajánlatok kombinált konstrukciók. A bank csak akkor adja a magas kamatot, ha a pénz felét egyúttal befektetési jegybe is befektetik. Ezeket a feltételeket részletesen át kell nézni, mert a kombinált termék összességében drágábbnak vagy kockázatosabbnak bizonyulhat.
Harmadrészt az egyes ajánlatok mögött bankszámlaszerzési szándék húzódik. Az ügyfél az akció kedvéért számlát nyit, és utóbb derül ki, milyen kötelezettségekkel és díjakkal jár az új bankkapcsolat.
Mennyit jelent ez a gyakorlatban?
Tóth Levente egy milliós összeget alapul véve szemléltette: 6-7 százalékos bruttó kamatból adózás után is maradhat 10-50 ezer forint egy három hónapos lekötésen. Ez nem tesz senkit gazdaggá, de azért nem szoktunk ekkora összeget elégetni a kályhában. A lényeg az időráfordítás és a hozam arányában keresendő. Aki nem fekteti be az összeget befektetési termékbe, annak egy rövid betéti lekötés az egyszerű és biztos minimumot jelentheti.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Levente: A Biztos Döntés pénzügyi összehasonlító portál vezető szerkesztője.
- Biztos Döntés: Magyar pénzügyi összehasonlító portál, amely bankszámlák, hitelek, befektetések és biztosítások összehasonlítását kínálja fogyasztóknak.
- Betéti kamat: A bank által a náluk elhelyezett, lekötött pénzért fizetett éves hozam. Lekötött betétnél az összeg meghatározott időre (pl. 3, 6, 12 hónap) nem vehető ki a szerződésben rögzített kamat elveszítése nélkül.
- Kamatadó: Magyarországon a betéti kamat után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, szemben az állampapírok kamatával, amely adómentes.
- Diszkont Kincstárjegy (DKJ): Rövid futamidejű (3-12 hónapos) állami értékpapír, amelynek hozama a jegybanki kamatszint közelében mozog, és amelyre nem vonatkozik kamatadó.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP): Inflációkövető, adómentes állami értékpapír, amelynek kamata a KSH által mért inflációhoz kötött, plusz egy fix kamatprémiummal.
- WebKincstár: Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) online platformja, amelyen keresztül közvetlenül, jutalék nélkül vásárolhatók és értékesíthetők állampapírok.
