Kémek, sztárok és szabadkőművesek – a budapesti szállodák titkos, már-már legendás életéről mesélt Kordos Szabolcs az Egyéletemben.
A Körszálló tetőbárja, ahol Coca-Colát lehetett kapni és életek értek véget. A Duna InterContinental, ahol Grace Kelly felszállt a kettes villamosra, Carlos, a terrorista pedig szórta a borravalót, és csak néha lövöldözött. A Grand Hotel Royal, ahol Krúdy Gyula a szállodaigazgató feleségét és annak lányát is elszerette. Kordos Szabolcs városismereti szakíró a radiocafé Egyéletem műsorában Babik Editnek idézte fel Budapest legendás szállodáinak leghíresebb és legfurcsább sztorijait.
A Körszálló: rakétaállomás vagy hotel?
A Szrog György tervezte Hotel Budapest – amelyet a nép Körszállónak keresztelt el – a Kádár-rendszer egyik látványos gesztusa volt: megmutatni, hogy mi is tudunk felhőkarcolót építeni. A 19 emeletes, különleges hengeres formájú épület a hatvanas évek elején nyílt meg, és rögtön mítoszok övezték: a gyerekek rakétakilövő állomásnak hitték, mások azt rebesgették, hogy forog.
A szilveszterre időzített átadón a munkások még rohantak, Kádár Jánost pedig egyetlen, rendbe rakott folyosón vezették végig, nehogy egy rossz ajtó mögött mélységet találjon. A svédasztalos étkezés egyes vendégek számára teljesen ismeretlen fogalom volt: széket húztak az asztalhoz, és ott helyben ülve ették, amit a hosszú asztalról éppen elértek. A tetőbár az elsők között kínált Coca-Colát – de a hely sötétebb hírnevét az ott véget ért életek és a „kólámámorban” ledobált tárgyak alapozták meg. A bárt végül bezárták.
Az épület lehallgató berendezésekkel is fel volt szerelve, ennek nyomait Kordos Szabolcs személyesen is látta a recepciós pult mögötti kis szobában. Az elmúlt évtizedekben a szálló állapota fokozatosan romlott: a végén liftek nélkül lehetett csak közlekedni, és a szobák már közel sem nyújtottak vonzó látképet. A Körszállót nemrég lebontották, helyére luxuslakásokat terveznek.
A Duna InterContinental: Grace Kelly a villamoson
A mai neve Marriott, az eredeti neve Duna InterContinental. Finta József tervezte a hatvanas évek végén, 30 évesen. Az épület minden szobájának ablaka a Dunára néz, a város felőli oldal ezzel szemben szinte teljesen zárt, ablaktalan tűzfal. A tervező maga nyilatkozta, hogy ez a tűzfal a legjobb része az egésznek.
Ezt az épületet is felszerelték lehallgató berendezésekkel, és állomásoztak ott kémlányok is, akiknek az volt a feladatuk, hogy a külföldi vendégeket kompromittáló helyzetbe hozzák. Az egyik leghírhedtebb lakó Carlos, a Sakál volt, a terrorista, akit az akkori kormány tudtával rejtegettek Budapesten. A szállodai személyzet kedvelte, mert sok borravalót adott és úriember módjára viselkedett, leszámítva a lobbiban való alkalmi lövöldözést.
A szálló legfényesebb eseménye Liz Taylor negyvenedik születésnapja volt, amelyet Richard Burton szervezett meg ott, miközben a Kékszakállt forgatta Budapesten. A vendéglistán Ringo Starrtól a monacói hercegnőig terjedt a névsor, a külföldi sztármagazinok fotósai körbevették az épületet. A hazai sajtó egy rövid hírben intézte el az egészet.
Grace Kelly – akkoriban már monacói hercegné – felszállt a kettes villamosra, mert hallotta, hogy érdemes. Egy magyar grófnő kíséretében, Richard Burton fekete Rolls-Royce-ában mentek el meglátogatni a grófnő rokonát a Lágymányosi lakótelepen, ahol egyszerűen leültek a szobakonyhás lakásban egy családi látogatásra.
A Mystery Hotel: szabadkőművesek és a mindent látó szem
A Podmaniczky utcán álló épület – ma Mystery Hotel – Ady Endre korában épült a magyar szabadkőművesség központjaként. A homlokzaton ma is megtalálható az összes fontosabb jelkép: földgömb, vonalzó, egyiptomi szobrok, és Kordos Szabolcs kedvence, a mindent látó szem. Ez utóbbinak eredeti jelentése nem a titkos hatalom, hanem a személyes tartás: viselkedj úgy, hogy vállalni tudd a tetteid következményeit.
Az épület aljában étterem működött, ahol jótékonysági ebédeket tartottak. A belső gyűlések és rítusok ugyanakkor zártak voltak. A szabadkőműves tagság nem volt titok – Ady Endre és Benedek Elek is vállaltan tagok voltak –, a szertartások tartalma azonban nem volt nyilvános.
A mai szállodai belsőépítészet felidézi a múltat: a nagy terem padlója fekete-fehér kockás, a páholyra emlékeztető galériarész megmaradt. A korábban említett Carlos egyébként éppen ebben az épületben tárgyalt egykor a hatóságokkal.
A Grand Hotel Royal: Krúdy, Ady és az influenszerek
Az 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre megnyílt Grand Hotel Royal – ma Corinthia Hotel – vendéglistája lenyűgöző: Johnny Depp, Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone, Pavarotti, Tony Curtis, a Real Madrid és a Bayern München is megfordult ott.
Legérdekesebb lakói azonban Krúdy Gyula és Ady Endre voltak. Krúdynak nem volt saját lakása – különböző szállodákban élt, és ritkán ment haza a Király utcában lakó feleségéhez. A Royal szállodaigazgatójának csapdájába sétált be, amikor meghívták családi nyaralójukba a Balatonra: ott elszerette a feleségét és a lányát, Zsuzsit is, akit megpróbált megszöktetni. A szállodaigazgató ultimátumot adott: el kell venni a lányt, és ki kell költözni a szállodából. Kordos szerint Krúdynak a kiköltözés fájt a legjobban.
A szállodák akkoriban szívesen látták a kor influenszereit: ha Ady ott ült egy pohár borral, harminc ember nézte, mit csinál, és ez jól jött a szálloda hírének.
Dobos C. József: nem cukrász, hanem vállalkozó
A dobostorta megalkotójáról szóló közkeletű kép – miszerint ő cukrász volt – valószínűleg téves. Dobos C. József inkább vállalkozó volt, aki a prémium élelmiszerek piacán mozgott: a mai ELTE egyik épületének helyén állt egykor a Kecskeméti utcai csemegéje, ahol portugál borokat, szarvasgombás libamájat és osztrigát árultak. A kor legjobb társasága vásárolt nála.
A dobostorta receptjét sokáig elveszettnek hitték, míg egy kutatónak meg nem találta Dobos egyik könyvében – egy egyes szám harmadik személyű elbeszélésben. Az eredeti torta kisebb és könnyebb volt a mainál; a jelenlegi változatot a későbbi korok séfjei fejlesztették tovább.
Budapest első fagyizója: reformkori szorbet a Vörösmarty téren
Budapest első szabadtéri fagyizója a mai Vörösmarty téren – akkor még Gizella téren – állt, egy pavilonban, amelyet Hebe-kioszknak hívtak. Csak nyáron üzemelt, és bécsi mintára lefagyasztott limonádét – azaz szorbetet – árult. A jégellátás Buda jégvermeiből érkezett, a működési költségek óriásiak lehettek. Az ár is magas volt, így a reformkor előkelőségei – Deák, Kossuth és kortársaik – jártak ide, inkább társasági összejövetel gyanánt, mint gyors frissítőért.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kordos Szabolcs: Budapest-kutató, városismereti szakíró.
- Finta József (1935–2024): Neves magyar építész, a Duna InterContinental (ma Marriott) tervezője. Halálakor az ország egyik legtöbbet alkotó építészének tartották.
- Carlos, a Sakál: Iljics Ramírez Sánchez venezuelai születésű hírhedt terrorista, aki a hetvenes-nyolcvanas években több merényletért volt felelős. Egy ideig Budapesten bujkált a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével.
- Dobos C. József (1840–1924): Magyar gasztronómiai vállalkozó, a dobostorta névadója. Prémium csemegeboltja a pesti Kecskeméti utcában működött.
- Szabadkőművesség: Világi testvériség, amelynek tagjai közös szimbolikát, szertartásokat és humanitárius értékeket osztanak. Magyarországon a 19. század végén és a 20. század elején volt különösen aktív.
- Mystery Hotel Budapest: A volt budapesti szabadkőműves páholyszékházból kialakított szálloda a Podmaniczky utcában.
