Gosztonyi Csaba az élethosszig és az életszélig tartó tanulásról, és a szociális kapcsolatok luxus voltáról.
Mit jelent ma az élethosszig való tanulás, és hogyan segíti a személyes láthatóságot az, ha valaki felnőttkorban képezi magát? A radiocafé Krízisek és pofonok című műsorában Bőhm Kornél Gosztonyi Csabával, a MOME Open vezetőjével, kommunikációs szakemberrel, forgatókönyvíróval és „olykor színésszel” beszélgetett arról, miért érdemes bármely életkorban nekivágni, és hogyan segíti a design-gondolkodás az alkalmazkodóképességet.
A design egy gondolkodásmód
A MOME Open a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli felnőttképzési ága, amely a fotózástól az interaction designon és az adatvizualizáción át a service designig kínál kurzusokat. Gosztonyi Csaba közel öt éve vezeti ezt az egységet, amelynek kettős célja van: üzleti bevételt termelni az egyetemnek, és egyúttal a design gondolkodásmódot minél szélesebb körben terjeszteni.
Ahogy Gosztonyi fogalmaz: a design nem csupán egy szék vagy egy logó, hanem az élet megszervezésének, a csoportdinamikának, az ügyfélfolyamatoknak a szemlélete is. Pontosan ezért releváns mindazoknak, akik nem az alkalmazott művészetek iránt érdeklődnek, hanem mondjuk egy callcentert szerveznek, vagy egy belső vállalati folyamatot alakítanak.
Életszélig tartó tanulás
A motivációk sokfélék. Van, akit a munkáltatója küld, de van, aki régi, gyerekkori álmát valósítja meg. Gosztonyi egyik kedvenc példája az autórajzoló kurzus, ahol C-level menedzserek töltik a délutánjukat skicceléssel, mert 14 éves korukban autótervezők akartak lenni. Ezek az emberek nem karrierváltásban gondolkoznak, hanem az életük szélesítésében. Ez az, amit Gosztonyi életszélig tartó tanulásnak nevez, szemben az élethosszig tartóval.
Mások tudatosan portfóliót bővítenek a jelenlegi munkahelyükön, megint mások valóban váltani akarnak, például azért, mert piaci igényt látnak egy új területen, ahol hiányoznak a képzett szakemberek.
Nincs korhatár
Gosztonyi Csaba határozottan kijelentette, hogy az életkor nem akadály. A MOME Open kurzusain 16 évesektől 70 évesekig mindenki megjelenik, és tapasztalata szerint a fogékonyság nem az életkortól függ. Sokszor éppen az idősebb résztvevők hozzák a legtöbb energiát, mert tudják, miért jönnek.
A felnőttképzés mellékterméke a közösség: az interaction design tanfolyam több mint 300 fős alumnikörre nőtt, ahol az egykori résztvevők aktívan segítik egymást szakmai kérdésekben. Gosztonyi szerint ez ma külön értéket jelent, mert a szociális kapcsolódás szinte luxuscikké vált.
A gátak feloldása
A MOME Open Design Yourself sorozatában éppen azt kutatják, mi tartja vissza az embereket attól, hogy belevágjanak. A leggyakoribb kifogások: három gyerekem van, traumatizálódtam a középiskolában, nem vagyok elég jó, nincs időm, a főnököm nem engedi.
Gosztonyi szerint ezeknek a gátaknak az empatikus feloldása a megoldás: olyan hangokat megszólaltatni, akik nem hősök, hanem elmondják, hogy igen, ez nehéz volt, de megérte. A tét az, hogy az ember ne omoljon össze, hanem tudjon alkalmazkodni – tudással és hozzáállással, nem szervilizmussal.
Hogyan kapcsolódik mindez a személyes láthatósághoz?
A Krízisek és pofonok mostani évadának fő témája a láthatóság és a személyes márkaépítés. Gosztonyi szerint a felnőttképzés elsősorban az alapok kiásásában segít. Aki jól prezentál, jobban érvényesíti a tudását; aki érti az mesterséges intelligencia alapvető eszközeit, versenyképesebb marad; aki fejleszti az íráskészségét, hatékonyabban kommunikál. Mindez együtt tesz valakit ütésállóbbá, és idővel láthatóbbá.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gosztonyi Csaba: A MOME Open vezetője, kommunikációs szakember, forgatókönyvíró.
- MOME Open: A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) felnőttképzési ága, amely iskolarendszeren kívüli tanfolyamokat, szakirányú továbbképzéseket és vállalati képzéseket kínál.
- Design-gondolkodás (design thinking): Olyan problémamegoldási szemlélet, amely az emberi igényekre fókuszálva, kreatív és iteraktív folyamaton keresztül keresi a megoldásokat. Nemcsak termékekre és szolgáltatásokra, hanem folyamatokra, szervezetekre és karrierekre is alkalmazható.
- Service design: A szolgáltatások tervezésének és fejlesztésének módszertana, amely az ügyfél és a szervezet szempontjait egyaránt figyelembe veszi. A közszférában és az üzleti életben egyaránt egyre nagyobb igény mutatkozik service design szemléletű szakemberekre.
- Imposztor szindróma: Pszichológiai jelenség, amelynek során az egyén – valós teljesítménye ellenére – úgy érzi, hogy nem érdemli meg a sikereit, és „le fog lepleződni”. Különösen gyakori a felnőttkori tanulásba való visszatérésnél.
