Évente körülbelül 3 millió ember nem él az egyházi SZJA 1% felajánlásának lehetőségével, pedig egy-egy közösség támogatása sokat segíthet.
A radiocafé Pontjókor! című műsorában Fehér Mariann vendégei Szilaj Péterné Csilla, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője és Karádi Csaba kommunikációs referens voltak. A beszélgetés középpontjában a személyes elköteleződés, a Krisna-hit jelképrendszere, az Ételt az Életért program új nagykonyhájának átadása, és az egyházi SZJA 1% tudatos felajánlásának fontossága állt.
Miért érdemes felajánlani az egyházi SZJA 1%-ot?
Fehér Mariann már a beszélgetés elején felhívta a figyelmet arra, hogy évente mintegy 3 millió ember nem él az egyházi 1%-os felajánlás lehetőségével Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy rengeteg ember hagyja elveszni azt a döntési jogát, amely törvény adta lehetőség: mindenki maga döntheti el, melyik egyház vagy alapítvány munkáját kívánja ezzel a gesztussal támogatni. A Krisna-hívők esetében ez a felajánlás a gyakorlatban mérhető eredménnyel járt. Az elmúlt évtized 1%-os bevételeiből valósult meg az Ételt az Életért Misszió új, önálló nagykonyhájának megépítése.
Személyes utak: vegetáriánus és világcsavargó
Szilaj Péterné Csilla 1995-ben csatlakozott a közösséghez, és maga is azt mondja, az első pillanat „hazatalálás” volt. Vegetáriánussá válása még megelőzte a tényleges csatlakozást, majd egy Krisnás könyv olvasása után érezte úgy, hogy ezek az emberek ugyanúgy látják a világot, ahogy ő. Döntésében nagy szerepet játszott bátyja súlyos, halálos szívbetegsége: az ebből fakadó létezési kérdésekre – miért nem egyenlők az esélyek, miért szenved az ártatlan – a karma és a lélekvándorlás filozófiája adott számára választ.
Karádi Csaba még 1988-ban, Bécsben találkozott először Krisna-hívőkkel – akkor, amikor a mozgalom Magyarországon még szürkezónás státuszban létezett. Húsz évesen azzal a tervvel érkezett Ausztriába, hogy „világcsavargó” lesz belőle; ehelyett az utcán könyveket árusító Krisna-hívők felkeltették az érdeklődését, és néhány hét után meghívták a vasárnapi összejövetelre. Visszatért Magyarországra, ahol akkoriban kb. tizenöten gyűltek össze egy pestszentimrei kis házban.
Nyolcvanas évek: félig illegalitásban
A Krisna-tudat a szocialista állam szempontjából nem volt tiltva, de terjeszteni sem lehetett. Karádi Csaba elmesélte: amikor katonai szolgálata alatt a hadsereg elhárítótisztjei kihallgatták, egyértelmű üzenetet kapott: vallásos lehet bárki, de ha erről másnak is szól, az „izgatásnak” minősül, és büntetőjogi következményei lehetnek. A Krisna-hívők ennek ellenére a Vörösmarty téren is énekeltek, civil ruhában, sapkában, mint utcai zenészek, nehogy feltűnjenek.
Spirituális öltözködés
A fehér vagy sáfrányszínű lepel, a jellegzetes frizura és a homlokdísz nem puszta öltözet, minden elemnek szimbolikus és spirituális szerepe van.
A ruha az identitás megerősítése. Azt fejezi ki, hogy viselője nem az anyagi világhoz kötődik, hanem lélekként Istenhez tartozik. Az egyszerűség elvét is hordozza: a lepedőszerű öltözet kevés figyelmet és időt igényel, szemben a világi divat gondozásával.
A férfiak borotvált feje hasonló szemléletet tükröz, a világi szépségről való lemondást jelképezi. Az egyetlen kivétel a fejbúbon hagyott copf, amely a Krisna-hívőket megkülönbözteti a teljesen kopasz buddhista szerzetesektől: ez az egy kis hajfonat azt jelzi, hogy a közösség egyistenhívő, Krisna követője.
A homlokon viselt tilaka – a két szemöldök közötti, hangvillaszerűen felfutó fehér sáv – Krisna két lábát jelképezi, míg az orron lévő levélke magát az élőlényt, tehát a hívőt. A felfestés reggeli rituáléhoz kötődik: egy mantra kíséretében teszik fel, amely arra emlékeztet, hogy a test a lélek temploma, és az aznapi tudatot Istennel való kapcsolatban kell megalapozni.
A nők homlokán látható pötty nem vallási szimbólum: csupán azt jelzi, hogy az illető házas-e vagy sem.
Az Ételt az Életért: egy konyha, amely 10 ezer embert táplálhat naponta
A Krisna-hívők ételosztó programja több mint 30 éve működik Magyarországon. Az eddig a csillaghegyi templomban zsúfolt körülmények között működő konyha – ahol a szerzetesek étele, a Govinda étterem fogásai és a rászorulóknak szánt adag egyszerre készült – mostanra kinőtte önmagát. Az elkülönülő, önálló épületbe költözött új konyha egyetlen műszakban 10 ezer adag étel elkészítésére alkalmas: 300 literes főzőüstökben összesen 1500 literes kapacitás áll rendelkezésre. A létesítmény fenntartható módon is képes működni. Napelemes rendszer és fatüzelésű üstök biztosítják, hogy gáz- vagy áramszünet esetén is folyamatosan menjen a munka. A fejlesztés teljesen az elmúlt tíz évben befolyt SZJA 1%-os felajánlásokból valósult meg.
Miért több az ételosztás, mint táplálkozás?
Karádi Csaba a kritikára – „de hát csak ételt osztotok” – határozott választ adott: az étel az életben maradás feltétele, de a Krisna-hívők ételosztása ennél összetettebb szociális funkciót tölt be. Az elosztópontok mintegy 90 százaléka az adott kerület vagy település önkormányzatának családsegítőjével együttműködésben működik. Aki rendszeres jogosultságot szeretne kapni, annak fel kell vennie a kapcsolatot a szociális szakemberekkel. Ezáltal a rászoruló egyén bekerül az ellátórendszer látókörébe, és más, addig rejtett problémáira is szakmai segítséget kaphat.
Az idős, egyedül élő ellátottak esetében a napi találkozás közösségi élménnyé is válik. Az érintettek órákon át tartózkodnak a kiszolgálópontnál, kialakul egy szomszédi, baráti háló, amely a magányosodást is mérsékli.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szilaj Péterné Csilla: A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője és kommunikációs vezetője. 1995 óta tagja a közösségnek, Krisna-tudatú neve Gāndharvikā Prema Dāsī.
- Karádi Csaba: A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének kommunikációs referense, 1988 óta Krisna-hívő. Krisna-tudatú neve Caitanya Dāsa.
- Ételt az Életért Misszió: A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége által életre hívott ételosztó program, amely évente mintegy 1 millió adag meleg ételt juttat el rászoruló emberekhez szerte az országban.
- Tilaka: A Krisna-hívők által a homlokukra és orrukra felfestett vallási szimbólum, amelyet naponta rituális keretben, mantra kíséretében visznek fel.
- Lélekvándorlás (reinkarnáció): A Krisna-hitben és több keleti vallásban is központi tan: az emberi lélek a halál után új testben folytatja létezését. A karma-filozofiával együtt magyarázatot kínál az életkörülmények egyenlőtlenségére.
- SZJA 1% – egyházi felajánlás: A személyi jövedelemadó bevalláskor mindenki rendelkezhet arról, hogy adójának 1 százaléka bejegyzett egyházhoz vagy alapítványhoz kerüljön. Magyarországon évente körülbelül 3 millió ember nem él ezzel a lehetőséggel.
