Dr. Dózsa Dániel szerint a vagyonvisszaszerzés megoldható, az eszközök megvannak hozzá, de így is sokáig húzódhat.
A kormányváltás után az egyik legtöbbet emlegetett kérdés: visszaszerezhető-e az elveszített közpénz, és ha igen, milyen jogi úton? A radiocafé reggeli műsorában, a Millásreggeliben Dr. Dózsa Dániel, a Queritius gazdasági peres iroda alapítója és a Leideni Egyetem oktatója elemezte a lehetőségeket, külföldi példákon és a jelenlegi magyar jogrendszer adta eszközökön keresztül.
Külföldi előzmények: a maláj és az angol példa
Dr. Dózsa Dániel két külföldi esetet hozott fel tanulságként. A maláj 1MDB-botrányban a miniszterelnök keresztfiához és barátjához köthető közel kétmilliárd dolláros sikkasztást – amelyből jachtokra, villákra és a A Wall Street farkasa szponzorálására is futotta – egy kormányváltás után induló, az amerikai ügyészséggel együttműködő nyomozás göngyölítette fel. Az egykori maláj miniszterelnök jelenleg börtönben ül, a Goldman Sachs érintett bankárai pedig szintén, csak ők az Egyesült Államokban.
Az angol Unexplained Wealth Order (magyarázatlan vagyoneredet-feltárási végzés) egy polgári jogi eszköz: ha valaki 50 ezer font feletti értékű eszközt vásárol, a hatóság megkérheti annak igazolására, hogy miből telik rá. Ha az illető nem tudja igazolni a vagyon eredetét, a hatóság büntetőeljárás nélkül elkobozhatja. Az Európai Bíróság megerősítette, hogy szigorú jogállami feltételek mellett ez egy működő jogintézmény. Írország és Bulgária is alkalmaz hasonló megoldást.
A jelenlegi magyar jogrendszer lehetőségei
Dr. Dózsa Dániel szerint a jelenlegi magyar jog már tartalmazza a szükséges eszközöket. A gond az alkalmazás következetlenségével volt. A Büntető Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a vagyon elleni bűncselekményekkel, és vannak rendelkezések az ilyen cselekményekből származó vagyonok lefoglalására. Sőt, 2026 elején egy uniós irányelvet átültető BTK-módosítás is életbe lépett, amely kifejezetten megkönnyíti a bűncselekménnyel összefüggő vagyonok lefoglalását.
Bűncselekmény-e a túlárazott közbeszerzés?
Az egyik legnehezebb kérdés: megfogható-e jogi eszközzel az a helyzet, amikor a közbeszerzési kiírást úgy alakítják, hogy csak meghatározott cégek indulhassanak, majd az állam valójában hat-hétszeres felárral vásárolja meg a szolgáltatást?
A jogász szerint ez „ingoványos terület”, de a jog nem naiv. Az EU-s pénzek befagyasztásáról szóló európai rendelet kifejezetten nevesíti a túlárazott közbeszerzéseket és a korrupcióellenes fellépés hiányát. Ha ez egy uniós rendeletbe bekerül, az jól megalapozott állítás. Emellett statisztikai módszerekkel is lehet érvelni: mérhető, hogy bizonyos, politikailag kötődő közbeszerzéseknél mennyivel magasabb az egységköltség egy versenypiaci forgatókönyvhöz képest.
A jogi eszközök megvannak
Hangsúlyozta, hogy az eljárások elindítása önmagában is üzenetet küld. A Balásy Gyula cégei körüli ügyekben megindult nyomozati cselekmények ezt jól illusztrálják. A jogi eszközök megvannak, a kérdés az, hogy megfelelően és kitartóan alkalmazzák-e őket.
Ugyanakkor reális képet is festett: egy komolyabb gazdasági per eltarthat egy-két évig, a fellebbezések és jogorvoslatok tovább nyújtják az eljárást. Ehhez kultúraváltásra van szükség: a bíróságok függetlenségét garantálni kell, és az ügyészségnek befolyásmentesen kell eljárnia, bárhova vezessenek is a szálak.
Nem lehet minden ügyet egyszerre felgöngyölíteni
Dr. Dózsa Dániel szerint a rendszerszintű korrupció annyira kiterjedt, hogy nem lehet minden egyes üggyel egyszerre foglalkozni. A vádhatékonyság elve alapján ki kell választani azokat az ügyeket és felelősöket, ahol a legkisebb erőforrás-befektetéssel a legnagyobb társadalmi eredmény érhető el. Úgy vélekedett, hogy elsősorban a csúcsfelelősöket kell előtérbe helyezni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Dózsa Dániel: Jogász, a Queritius gazdasági peres iroda alapítója és partnere, a Leideni Egyetem oktatója.
- 1MDB-botrány: Malajzia történetének legnagyobb pénzügyi botránya, amelyben a miniszterelnökhöz kötődő alapból közel kétmilliárd dollárt loptak el. Az ügy felgöngyölítése nemzetközi együttműködéssel, az Egyesült Államok ügyészségének részvételével zajlott.
- Hűtlen kezelés: Magyar Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekmény, amelyet az követ el, aki rá bízott vagyon kezelésénél nem a gondos gazda elvei szerint jár el, és ezzel kárt okoz.
- Balásy Gyula: A Lounge Group és a New Land Media alapítója, a NER kommunikációs gépezetének egyik kulcsfigurája.
