Az első magyar űrorvos nem hagyta el a kardiológiát sem az űrhajósok képzéséért, heti két napot tölt a műtőben.
Dr. Nagy Klaudia Vivien kardiológus, elektrofiziológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának docense Magyarország első ESA-minősített űrorvosa. A radiocafé Womanpower című műsorában arról mesélt Kutasi Juditnak, hogyan jutott el a betegellátástól az űrprogramig, miként alakítja a mesterséges intelligencia a kardiológia jövőjét, és mit jelent ma fiatal nőként helytállni egy csúcsteljesítményt igénylő tudományos és orvosi pályán.
Gyerekkori álom, fehér köpeny, Star Wars
Nagy Klaudia Vivien pályaválasztása nem volt kérdéses: orvos édesapja és szintén egészségügyi területen dolgozó édesanyja mellett szinte magától értetődően készült az orvosi hivatásra. Középiskolában már egyértelmű volt, hogy a Semmelweis Egyetemet célozza meg.
És persze kisgyerekkorától vonzódott a tudományos fantasztikumhoz: a Csillagok háborúja volt a kedvenc filmje, és minden, ami a világűrrel kapcsolatos, élénken foglalkoztatta. Ez a két érdeklődési kör – az orvoslás és az űr – csak évtizedekkel később találkozott össze a pályáján.
Az egyetemen a kardiológia ragadta meg leginkább. Mindig manuális szakmát szeretett volna, és a szív elektromos rendszerével foglalkozó elektrofiziológia mindkét igényt kielégítette: katéteres műtétes beavatkozás, amelynek során precíziós eszközökkel szüntetik meg a ritmuszavarokat.
Napi öt beteg a műtőben
Az elektrofiziológia a kardiológia egyik legdinamikusabban fejlődő ága: a szív elektromos rendszerének rendellenességeit, vagyis a ritmuszavarokat kezeli katéteres beavatkozással. A leggyakoribb ilyen rendellenesség a pitvarfibrilláció, amely 65 éves kor felett a népesség több mint tíz százalékát érintheti. A leghatékonyabb tartós kezelése a katéteres abláció: a beavatkozás során a ritmuszavart kiváltó szöveti területet – amely mindössze néhány milliméteres – célzottan roncsolják.
A szakterületen sokat fejlődött a technológia. Ma már léteznek olyan háromdimenziós térképező rendszerek, amelyek segítségével röntgensugárzás nélkül is pontosan navigálhatók a katéterek a szívben. Ez különösen fontos, hiszen az elektrofiziológusok rendszeresen, sok beavatkozáson át dolgoznak sugárzó környezetben. Nagy Klaudia Vivien hetente egy-két műtőnapot tölt a klinikán, naponként körülbelül öt betegnél végez beavatkozást.
Mesterséges intelligencia a kardiológiában
Az mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a szívgyógyászatban is. Nagy Klaudia Vivien és kutatócsoportja olyan klinikai adatokon alapuló rizikóbecslő rendszereket fejleszt, amelyek előre jelezhetik egy ritmuszavar visszatérésének esélyét vagy más súlyos kardiológiai esemény bekövetkezését. A cél nem az, hogy a gép döntsön az orvos helyett, hanem hogy az áttekinthetetlen mennyiségű betegadatból mintázatokat mutasson fel.
Az intuitív, betegre szabott orvosi ítélőképességet azonban a mesterséges intelligencia nem tudja pótolni. Az érzelem, az empátia, a beteggel való közvetlen találkozás – ezeket egy algoritmus nem képes helyettesíteni. Emellett az okosórák és hordozható EKG-rögzítők terjedésével ma már a betegek is sok esetben diagnosztikus adatokkal érkeznek az ambulanciára, ami alapvetően változtatja meg a konzultáció menetét.
A London School of Economicstól az egészségpolitikáig
A klinikai és tudományos munka mellé egy harmadik dimenzió is társult: az egészségügyi rendszerek működésének megértése. Fiatal kardiológusként az Európai Kardiológus Társaság fiatal kardiológusainak vezetőségébe is bekerült, és pályázati támogatással elvégezte a London School of Economics egészségügyi közgazdaságtani képzését.
Ez a tudás nem maradt elvont: jelenleg az Európai Kardiológus Társaság egészségpolitikáért felelős bizottságának tagjaként azon dolgozik, hogy a kardiovaszkuláris prevenció minél több európai országban kapjon erősebb intézményi és pénzügyi hátteret. Erre nagy lenne a szükség, mert a szívbetegségek az öreg kontinens legtöbb országában ma is a vezető halálokok között szerepelnek.
Hogyan épült fel a magyar űrprogram egészségügyi háttere?
2022-ben a HUNOR magyar űrhajós program kereste meg a Semmelweis Egyetemet azzal, hogy segítsen kialakítani a program egészségügyi vizsgálati rendszerét. Nagy Klaudia Vivien azonnal igent mondott, és megszervezte azt a csaknem húsz klinikát érintő, közel húsz szakemberből álló orvosi csapatot, amely a 240 legjobb jelölt részletes kivizsgálását elvégezte.
A feladat lényege az volt, hogy a nagy űrügynökségek orvosi bizottságai által előírt nemzetközi standardeknek megfelelő vizsgálati rendszert hozzanak létre – és azt a Semmelweis saját tudásbázisával egészítsék ki. A jelöltek sora szűkült: 240-ből 25-re, majd 8-ra, aztán 4-re, végül kettő maradt. Végül Kapu Tibor jutott fel a világűrbe, hogy tudományos kísérleteket végezzen a Nemzetközi Űrállomáson.
A kiválasztásnál Nagy Klaudia Vivien és csapata az egészségügyi szempontokat értékelte; a végső döntést egy független felügyelőbizottság hozta meg. Az általa legfontosabbnak tartott terület a pszichológia volt. Az űrhajósnak nem csupán pszichiátriai szempontból kell alkalmasnak lennie. Olyan személyiséggel kell rendelkeznie, amely zárt térben, ismeretlenekkel, hosszú ideig is stabil és együttműködő marad.
Mint mondta, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának bevonásával megvalósított, strukturált pszichológiai felkészítési program nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló. Sem az ESA-nál, sem a NASA-nál nem volt korábban ilyen szintű rendszeres felkészítési folyamat.
Az első magyar űrorvos
Az ESA akkreditációja egy másfél éves ráépített képzés elvégzését jelenti, amelynek helyszínei a kölni Európai Asztronauta Centrum, a houstoni NASA Johnson Space Center és – valódi misszió kísérése esetén – a floridai Kennedy Space Center. Nagy Klaudia Viviennek két asztronautát is volt alkalma kísérni: egy svéd és egy dán űrhajóst.
A képzés nem csupán elméleti: a rezidensi modellhez hasonlóan valós misszió alatt, tapasztalt kolléga felügyeletével kell éles helyzetben is helytállni. Farkas Bertalan 1980-as repülése óta ez volt az első alkalom, hogy Magyarország aktívan bekapcsolódott az emberi űrrepülés orvosi feladatrendszerébe. Mostanra pedig már intézményi keretek is megteremtődtek: a Semmelweis Egyetemen megalakult a Repülő- és Űrorvostani Tanszék.
Amit a gép sosem tud átvenni
A műsor végén Nagy Klaudia Vivien arról is beszélt, mi motiválja most szakmailag: hét PhD-hallgatóval folytat kutatást. Az űrorvostani tudásbázis kiépítését szeretné tovább erősíteni, és egyre fontosabbnak tartja, hogy az orvoslás a gyógyítás helyett egyre inkább a megelőzés felé mozduljon. Az egészséges életmód apró, következetesen alkalmazott elemekből épül fel – mozgás, táplálkozás, alvás –, és ezek összefüggéseit ő maga is igyekszik megélni, nem csak hirdetni.
Amit a mesterséges intelligencia soha nem fog átvenni az orvostól, az az érzelem és az érzelmi intelligencia. Az egyénre szabott jelenlét, látni a beteget – ezt a gép nem tudja pótolni.
Fiatal orvosoknak és pályaválasztás előtt állóknak egyszerű üzenetet küld: „Merjen nagyot álmodni. Nincs határ. Ha az ember belerakja az elhivatottságot és a munkát, akkor bármit el lehet érni. De közben mindig figyeljen saját magára is.”
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Nagy Klaudia Vivien: Kardiológus, elektrofiziológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának docense. Magyarország első ESA-akkreditált űrorvosa, az Európai Kardiológus Társaság egészségpolitikai bizottságának tagja.
- Elektrofiziológia: A kardiológia egyikn szakterülete, amely elsősorban szívritmuszavarokkal foglalkozik.
- Katéteres abláció: Katéter segítségével végzett, minimálisan invazív szívgyógyászati beavatkozás, amellyel a ritmuszavart kiváltó szívizomterületet célzottan roncsolják. A beavatkozás a pitvarfibrilláció tartós megszüntetésének leghatékonyabb módszere.
- Pitvarfibrilláció: A leggyakoribb krónikus szívritmuszavar, amelyre a szív felső kamráinak (pitvarok) rendezetlen elektromos aktivitása jellemző. Előfordulása 65 éves kor felett meghaladhatja a tíz százalékot.
- ESA (Európai Űrügynökség): Az európai nemzetek közös űrkutatási szervezete.
- HUNOR program: A magyar kormány által finanszírozott első modern magyar űrhajós program.
- Kapu Tibor: Magyar mérnök-pilóta, űrhajós.
- Farkas Bertalan: Az első magyar űrhajós.
- Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika: Magyarország vezető szív- és érgyógyászati intézménye, amely klinikai ellátás, oktatás és kutatás területén egyaránt kiemelkedő szerepet tölt be.
- London School of Economics (LSE): Londoni székhelyű, világhírű társadalom- és közgazdaságtudományi egyetem.
- NASA Johnson Space Center: A NASA houstoni kutatóközpontja, az amerikai emberi űrrepülési programok operatív központja és az asztronauták kiképzésének fő helyszíne.
