Az erős forint nem egyformán hat az exportőrökre. Lesz akinek fájni fog, de hosszú távon pozitív átalakulást is hozhat.
A forint az elmúlt időszakban látványos erősödésen ment át, most 355-356 fotint körül jár az euró árfolyama. Ez négyéves rekord, és teljesen új helyzet az exportőr cégek számára, amelyek az elmúlt évtizedben a folyamatos gyengülésre rendezkedtek be. A radiocafén a Millásreggeliben Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője árnyalta a képet: nem minden exportőr szenved egyformán, és hosszabb távon a forint erősödése akár egészséges kényszert is jelenthet.
Erős vagy gyenge a forint most?
Virovácz Péter szerint a válasz attól függ, mihez viszonyítunk. A 430-as mélypontokhoz képest a jelenlegi 355-356-os árfolyam erősnek tűnik. De 2018-ban, a Budapest-Brüsszel „háború” kezdete előtt még 325-ös szinten járt az euró-forint árfolyam. Az évtizedes trend az volt, hogy a forint lassan, de folyamatosan gyengült, és az exportőrök erre rendezkedtek be: a profitabilitás magától megoldódott, ha az árfolyam évi 1-3 százalékot csúszott lefelé.
Ez a korszak most véget ért. Az előttünk álló 4-6 évben egy stabil, esetleg tovább erősödő forinttal kell számolni. Ez köszönhető a gazdasági konvergencia-folyamatoknak és a politikai rezsimváltásnak egyaránt.
Nem minden exportőr szenved egyformán
A nagy multinacionális cégeket a forint erősödése kevésbé érinti. Ők transzferárakkal számolnak el egymás között, sok esetben euróban van mind a bevételük, mind a kiadásuk. Az anyavállalatoknak esetleg fájhat a forintban mért bérköltség emelkedése, de bedőlés ettől nem fenyegeti őket.
A leginkább kitett csoport a kisebb, forintalapú költségszerkezetű exportőr KKV-k. Ők forintban fizetik a béreket és a hazai beszállítókat, de az exportbevételük euróban érkezik, és ebből most kevesebb forintot kapnak. Az ő helyzetük különösen fájdalmas, ha ráadásul nincs erős importigényük sem, ami természetes védelmet nyújthatna.
A legsebezhetőbb szektor ebből a szempontból a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Itt jellemzően hazai nyersanyagokból dolgoznak, forintalapú a teljes költségszerkezetük, és exportálnak. Nincs természetes korlát, így az árfolyamsokkot teljes egészében elnyelik.
Az export gerincét a multik, a foglalkoztatásét a KKV-k adják
Virovácz Péter egy fontos tévhitet is eloszlatott: a vállalatok 20 százaléka adja az exportunk 80 százalékát. Az export gerince tehát a nagyvállalati, döntően multinacionális szektor. A KKV-k inkább a foglalkoztatás gerincét alkotják. Ez makrogazdasági szemmel mérsékli az árfolyamerősödés összgazdasági hatásait, de az érintett KKV-knak ez természetesen nem vigasz.
A gyors javulás fáj
Az erősödés sebessége az igazi probléma. Az évi 1-2 százalékos változáshoz viszonylag könnyen lehet alkalmazkodni. Az utóbbi időben bekövetkezett masszív árfolyam-elmozdulás viszont sokkoló, különösen azért, mert a cégek 2026-os terveit még 400-420-as euró-forint árfolyamra alapozták. 355-ös szinten kell eladni azt, amit 400-as árfolyamra terveztek: ez fáj.
A következő évek tervei azonban már egy erősebb forinthoz igazíthatók. Az átmeneti időszak áthidalásához Virovácz Péter áthidaló hiteleket és versenyképesség-javító beruházási ösztönzőket tart szükségesnek.
Lesznek áldozatok
A szakértő szerint lesznek cégek, amelyek nem tudnak alkalmazkodni. Akik eddig pusztán az árfolyamgyengülésből tartották fenn a profitabilitásukat, és nem fektettek hatékonyságjavításba, azok most szembesülnek ennek következményeivel. Virovácz Péter ugyanakkor bízik abban, hogy a tartós munkaerőhiány miatt a felszabaduló munkavállalókat felszívja a piac. A demográfiai feszültség nem tűnik el, és a hatékonyabb cégek kapva kapnak majd az alkalmon, hogy jó szakembereket vonzzanak.
Hosszú távon jót is tehet
Az erős forint egyfajta kényszert teremt: a hatékonyságjavítás, az energiamegtakarítás és a termelékenységnövelés már nem halasztható tovább. Virovácz Péter szerint erre évtizedek óta várunk, és lehetséges, hogy az árfolyam-sokkból végül egy régen várt strukturális átalakulás születik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Virovácz Péter: Az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője, 2016 óta dolgozik az ING magyarországi csapatánál. 2023-ban megnyerte az MNB és a Reuters Magyarország közös előrejelzői versenyét.
- Euró-forint árfolyam: A forint és az euró közötti átváltási arány, amelyet a devizapiacok határoznak meg.
- Természetes fedezés (natural hedge): Olyan helyzet, amikor egy vállalat bevételei és kiadásai ugyanabban a devizában realizálódnak, így az árfolyam-ingadozás nem érinti hátrányosan a profitabilitást. Ha egy exportőr euróban értékesít, de euróban is vásárol alapanyagot, az árfolyam kevésbé fáj neki.
- Transzferár: Kapcsolt vállalkozások (például anya- és leányvállalatai) közötti belső elszámoló ár, amelyet maga a vállalat állapít meg. A multinacionális cégek transzferárral dolgozva részben elszigetelhetik magukat a forint árfolyam-mozgásaitól.
- Konvergencia: Gazdasági fogalom. Az a folyamat, amelynek során egy fejlettebb gazdaságtól elmaradottabb ország fokozatosan felzárkózik – jövedelmekben, termelékenységben, árszínvonalban. A felzárkózás általában az adott ország devizájának erősödésével jár együtt.
