Egészen egyszerű megoldás is lenne a tavaszi-nyári fakivágás problémájára. A hiba azonban nem a szándékban, hanem a rendszerben van.
Tavasszal és nyáron a madarak fészkelnek, a növények virágoznak, a rovarok szaporodnak – és éppen ilyenkor végzik az önkormányzatok, áramszolgáltatók és kivitelezők a fakivágásokat, kaszálásokat, mederkotrásokat. A radiocafén, a Millásreggeli műsorában Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője és ornitológus magyarázta el, miért megoldatlan ez az egyértelmű probléma.
Mi a baj a tavaszi-nyári fakivágásokkal?
A probléma egyszerű: a fészkelési időszakban végzett fakivágások, kaszálások és bolygatások közvetlenül pusztítják el a védett és nem védett állatfajok élőhelyét, fészkeit és fiókáit. De Orbán Zoltán szerint a természetvédelmi kár mellett technológiai érv is szól a téli munkavégzés mellett: egy teli lombozatú, nedvkeringésben lévő fa kivágása tonnányi többletmunkát és anyagot jelent a télihez képest, és fagyott talajon a taposási kár is jóval kisebb.
Az időzítés tehát nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is indokolatlan. Orbán Zoltán szemléletes példája: az áramszolgáltató emelőkosárból, vízszintesen tartott láncfűrésszel vágja vissza a fasort a városi vezetékektől – miközben az a fa nem az előző éjjel nőtt oda.
Rendszerszintű probléma
Orbán Zoltán szerint a probléma nem a szándékban, hanem a rendszerben van. Az önkormányzatoknál például a költségvetést sokszor csak tavasszal fogadják el, így a munkák is csak ekkor indulhatnak. A vállalatoknál a pénzügyi szempontok felülírhatják a fenntarthatósági megfontolásokat. A leiratban Orbán Zoltán ironikusan fogalmaz: mintha az önkormányzatok és az áramszolgáltatók összebeszéltek volna, hogy pontosan a legrosszabb időpontban végezzék a munkákat.
A törvény akkor ér valamit, ha betartatják
A természetvédelmi törvény tiltja a védett élőlények elpusztítását, élőhelyük tönkretételét, az élőlények elüldözését. Az állatvédelmi törvény tiltja a gerinceseknek okozott szükségtelen fájdalmat és pusztulást. A jogszabályok tehát léteznek, de Orbán Zoltán szerint a jogalkalmazás az elkövetőt védi, nem az élővilágot.
Saját tapasztalatával illusztrálta: Dombóváron 3,2 kilométer hosszan vágtak ki egy 80 éves védett vadgesztenyesort a nyár közepén. Bejelentést tett állatkínzás és természetkárosítás alapos gyanújával, amit a zöldhatóság azzal utasított vissza, hogy bejelentőként fotókkal és tetemekkel kellene bizonyítania. Holott a fakivágás veszélyes üzem, a helyszínre nem lehet odamenni, és a nyomokat eltüntetik.
A megoldás meglepően egyszerű
Orbán Zoltán szerint a megoldás nem bonyolult, csak szemléletváltást igényel. Október és február vége között az év közel fele áll rendelkezésre elvégezni ezeket a munkákat. Ez technológiailag is előnyösebb, és a természetre nézve sem okoz akkora károkat.
Strukturális szinten két javaslatot tett. Az egyik, hogy a közterületi zöldfelületek kapjanak törvényi szintű automatikus védelmet, hasonlóan a barlangokhoz vagy a szikes tavakhoz. Ezzel megfordulna a bizonyítási teher: a kivitelezőnek kellene igazolnia, hogy a beavatkozás éppen most szükséges és nem okoz természetvédelmi kárt.
A másik a belső kommunikáció és együttműködés. A Főkert például együttműködik az MME-vel: favizsgálatot kérnek a kivágás előtt, szakemberek ellenőrzik, lehet-e veszélyben fészek, odúban élő madár vagy denevér. Ez megoldható, csak odafigyelést igényel.
Mi az összefüggés a fűkaszálással és az aszállyal?
Orbán Zoltán kitért arra is, hogy a hőség és az aszály kellős közepén végzett fűkaszálás hasonlóan súlyos következményekkel jár. A lenyírt gyep talajpárolgási vesztesége nagyságrendekkel nő. A beporzó rovarok táplálkozási területe egyik napról a másikra eltűnik. A fiókáknak nincs búvóhelyük. Mindez közvetlenül összefügg a biodiverzitás csökkentésével, miközben a megoldás egyszerűen az lenne, hogy ne kaszáljunk nyáron.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Orbán Zoltán: Ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője és a Madártávlat magazin főszerkesztője.
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): Magyarország egyik legnagyobb és legismertebb civil természetvédelmi szervezete.
- Főkert: Budapest közterületi zöldfelületeinek fenntartásáért felelős cég, amely az MME-vel együttműködve favizsgálatokat végeztet kivágások előtt.
- Ex lege védelem: Latin kifejezés, „törvény erejénél fogva” védelmet jelent – olyan természeti értékek automatikus oltalma, amelyhez nem szükséges egyedi határozat (pl. barlangok, szikes tavak).
- Zöldhatóság: A természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó hatóság Magyarországon, jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságán (SZTFH) belül működő természetvédelmi igazgatóság.
