ER, PR, Her2, Oncotype DX – mit jelentenek a leleten, és miért döntő jelentőségű a pontos kórszövettani diagnózis?
Az emlőrák Magyarországon évente közel 8-9 ezer nőt érint, és még mindig a leggyakoribb daganatos megbetegedések egyike a nők körében. De vajon mi dönti el, hogy egy daganat milyen kezelést kap? A radiocafé Egészségkód műsorában Kutasi Judit dr. Kulka Janina professzorral, a Semmelweis Egyetem patológus egyetemi tanárával, az emlőpatológia egyik legismertebb hazai szakértőjével beszélgetett arról, mi történik valójában a mikroszkóp alatt – és miért múlhat egy diagnózis pontosságán az egész kezelési út.
Mikor kerül képbe a patológus?
Hamarabb, mint gondolnánk. Már az első gyanú felmerülésekor – legyen szó mammográfiás szűrésen észlelt elváltozásról vagy tapintható csomóról – szövetmintavételre kerülhet sor. Ez történhet vékony vagy vastag tűvel, vákuummal segített eljárással, illetve úgynevezett sztereotaxiás mintavétellel, amellyel meszesedéseket lehet pontosan megcélozni az emlőállományban.
A minta patológushoz kerülése után nem csupán az a kérdés, hogy daganatról van-e szó. Dr. Kulka Janina szerint már ebben a korai fázisban négy alapvető jellemzőt határoznak meg: az ösztrogénreceptor (ER) és a progeszteronreceptor (PR) jelenlétét, a Her2 molekula státuszát, valamint a daganatsejtek osztódási hajlamát. Ez a négy adat már meghatározhatja, hogy a beteg egyenesen műtétre megy-e, vagy előbb onkológiai kezelés szükséges.
Mit jelentenek az ER, PR és Her2 rövidítések?
Ezekkel a rövidítésekkel sokan találkoznak a leletükben anélkül, hogy tudnák, mit takarnak. Az ER és PR a női hormonok – az ösztrogén és a progeszteron – receptorait jelöli. Ha a daganat tartalmazza ezeket a receptorokat, akkor az ellenük ható gyógyszerekre érzékeny lesz – ezek az úgynevezett antiösztrogén szerek az első célzott kezelések közé tartoznak, és már közel négy évtizede alkalmazzák őket.
A Her2 egy növekedést serkentő molekula a daganatsejtek felszínén. Az összes emlőrák körülbelül 12-15 százalékát éppen ez a molekula hajtja. Amikor felfedezték és megjelent az azt gátló gyógyszer, az teljesen megváltoztatta ennek a daganattípusnak a kezelési lehetőségeit.
Hogyan zajlik a kórszövettani vizsgálat?
A folyamat jóval összetettebb, mint elsőre tűnik. A szövetmintát először szabad szemmel vizsgálja a patológus, aki kijelöli a mikroszkópban elemezni kívánt részleteket. Ezután a mintát víztelenítik, paraffinviaszba ágyazzák, majd mikrotomnak nevezett géppel hajszálvékony metszeteket készítenek belőle. A metszeteket visszanedvesítik, megfestik – az alapfestés kékes, lilás, rózsaszínes árnyalatokat ad –, és csak ezután kerülnek a mikroszkóp alá.
Dr. Kulka Janina hangsúlyozta: a munkában soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy egy beteg sorsa van ott a kezükben. Ez az a hajtóerő, ami napi szinten visz előre – annak ellenére, hogy a patológus legtöbbször nem találkozik személyesen a beteggel.
Mikor nem egyértelmű a diagnózis, és mi történik olyankor?
A biopszia csak egy kis részletet mutat meg a teljes daganatból, ezért előfordulhat, hogy a minta nem elegendő a biztos diagnózishoz. Ilyenkor a lelet végére kerül a jelzés: ismételt mintavétel szükséges. Ugyanez a helyzet akkor, ha a műtéti anyagban látott daganat eltér a biopsziában leírtaktól. Ez adódhat a daganat belső változatosságából, de a mintakezelés körülményeiből is. Másodvéleményre ritkán, de indokolt esetben szükség lehet, ez a beteg teljesen jogos igénye egy ilyen súlyú diagnózisnál.
Két hasonló daganat, teljesen eltérő kezelés
Dr. Kulka Janina egy szemléletes példával illusztrálta, miért nem elég pusztán a mikroszkópos kép. Két betegnél ugyanolyan típusú, hormonreceptor-pozitív, Her2-negatív, nyirokcsomó-áttétet nem adó daganatot találnak. Mindkettő elvégzi az Oncotype DX nevű, sokgénes molekuláris vizsgálatot, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) indokolt esetekben finanszíroz. Az egyiknél alacsony a visszatérési kockázat, így elegendő a hormonblokkoló kezelés. A másiknál magas a molekuláris rizikó, tehát kemoterápia szükséges. Ugyanolyan a daganat, mégis teljesen más a betegút.
A patológia három forradalma
Dr. Kulka Janina szerint a szakterület az elmúlt negyven évben három nagy áttörésen ment át. Az első az immunhisztokémia volt, vagyis a receptorok és molekulák kimutatásának lehetősége fénymikroszkóp alatt. A második a molekuláris forradalom, amely feltárta a daganatok génszintű jellemzőit és a célzott terápiák alapját teremtette meg. A harmadik, jelenleg zajló forradalom a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. A radiológiában egyes szűrőállomások már rutinszerűen használnak AI-alapú második leolvasót a mammográfiai felvételekhez, a patológiában pedig ez az áttörés szintén küszöbön áll.
Miért ne maradjon el a szűrés?
Magyarországon 2002 óta működik szervezett emlőszűrési program, amelyet 45 és 65 év között minden nőnek ingyenesen felajánlanak. A program akkor lenne igazán hatékony, ha a meghívottak legalább 70-75 százaléka megjelenne – a tapasztalat szerint azonban ez az arány soha nem érte el ezt a szintet, a Covid évei óta pedig 30-40 százalékra csökkent.
Dr. Kulka Janina egyértelműen bátorított minden érintett korcsoportba tartozó nőt: a mammográfia nem fájdalmas, az eredmény szinte azonnal megvan, és a vizsgálat egyértelmű választ ad arra, hogy van-e gond vagy nincs. Az eredeti szűrési korhatár kiterjesztése 70 éves korig szintén indokolt lenne, mivel a daganatok gyakorisága 65 év felett tovább emelkedik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Kulka Janina: Patológus, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének professzora, az emlőpatológia – különösen a szűréssel felismert korai elváltozások – egyik legismertebb hazai szakértője. Az Európai Patológus Társaság (ESP) volt titkára.
- Patológus: Orvos, aki szövet- és sejtminták mikroszkópos vizsgálatával állapítja meg a betegségek diagnózisát. Az onkoteam megkerülhetetlen tagja.
- ER / PR (ösztrogén- és progeszteronreceptor): A daganatsejtek magjában lévő fehérjék, amelyek jelenlétük esetén jelzik, hogy a daganat az ezek ellen ható hormonblokkoló kezelésre érzékeny lesz.
- Her2: A daganatsejtek felszínén lévő növekedést serkentő molekula. Az emlőrákok mintegy 12-15 százalékában meghatározó szerepű; célzott gyógyszer létezik ellene.
- Oncotype DX: 21 gén aktivitását vizsgáló molekuláris teszt, amely megmutatja, hogy egy adott daganat esetén szükséges-e kemoterápia, vagy elegendő a hormonblokkoló kezelés.
- Immunhisztokémia: Olyan laboratóriumi eljárás, amellyel festéssel és speciális antitestek segítségével kimutathatók a sejtek jellemző fehérjéi (pl. receptorok, molekulák) a szövettani metszeteken.
- Onkoteam: Többszakmás orvosi csoport (patológus, radiológus, sebész, onkológus), amely közösen dönt a daganatos betegek kezelési stratégiájáról.
