Készen áll az emberiség a jövőre? Mit vár el a Z generáció a munkahelyétől? Van esélyük a világból „kiiratkozó” kisközösségeknek?
Elég gyors a változás ahhoz, hogy az emberi psziché ne tudja lekövetni? Alkalmazkodni kell a jövőhöz, vagy inkább formálni? És miért büszke Pogátsa Zoltán közgazdász azokra a fiatalokra, akik otthagyják rossz munkahelyüket? A radiocafé Sajátos Pogátsa című műsorának élő felvételén, a Mastercard ESG Summit 2026-os rendezvényén Kántor Endre ezekről a kérdésekről beszélgetett a közgazdásszal – a GDP-fetisizmustól a munkahelyi csocsóasztalokig.
A Nagy Felgyorsulás
Pogátsa Zoltán szerint az emberiség jelenlegi helyzete minőségében különbözik minden korábbi korszaktól. A „Nagy Felgyorsulás” nevű jelenség lényege, hogy az ipari forradalom utáni lassú, lineáris növekedés az elmúlt néhány évtizedben valami egészen más dinamikává alakult. A népesség egymilliárd alattiról 8,5 milliárdra ugrott. A GDP, az olajfelhasználás, a városiasodás és a technológiai változások üteme együttesen és egyidejűleg gyorsult fel, olyan mértékben, amire nincs precedens az emberi történelemben.
Az emberi psziché, a társas kapcsolatok és az oktatási rendszer nem tudta lekövetni ezt a sebességet. Pogátsa szerint ez még inkább igaz lesz, ahogy a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika újabb léptékugrást hoz. A diagnózis egyértelmű:
nem vagyunk jövőkészek.
A GDP egy szám, nem több – de nem is kevesebb
A jövőkészség mérésével kapcsolatban szóba kerül a GDP korlátainak kérdése is. Pogátsa Zoltán szerint mind a GDP-fetisizmus, mind az anti-fetisizmus téved. Simon Kuznets, a mutató megalkotója maga is figyelmeztetett, hogy ne használják a fejlettség mérésére.
Egy számra haragudni olyan, mintha egy gépeltérítésnél a repülőre haragudnánk.
A valódi probléma az, hogy a világ komplexitása egyetlen mutatóba nem sűríthető – de komplex, többdimenziós gondolkodásra sem szoktatták rá az embereket. Pogátsa ezt orvosi analógiával szemlélteti: egy orvos sem kér egyetlen számot a beteg egészségi állapotáról, hanem sok mutatót néz egyszerre.
Alkalmazkodás vagy formálás?
A konferencia egyik fő kérdése az volt, hogy a gyorsan változó világgal szemben alkalmazkodás vagy aktív formálás a helyes válasz. Pogátsa álláspontja egyértelmű:
az alkalmazkodásba vetett hit illúzió,
még a „mélyadaptáció” kisebb léptékű változatai esetében is. Aki alkalmazkodásra rendezkedik be, feladja a formálás lehetőségét. Emellett az önellátó kis közösségek gondolatát is illúziónak tartja: az emberiség olyan mértékben függ a villamoshálózattól, az internettől, a közbiztonságtól és a pénzrendszertől, hogy a kisközösségi „kiiratkozás” nem jelent valódi alternatívát.
A megoldás szerinte a közösségi fellépés: nem az, hogy mindenki megkeresi a maga kis vackát egy diszfunkcionális rendszeren belül, hanem hogy ugyanolyan energiával a nagy társadalmi rendszereket próbálja megváltoztatni. Példájában a jó iskolát kereső szülőt hozza fel: ha mindenki csak a saját gyerekét menti ki egy jobb iskolába, a társadalom többi részének ignoranciája nem változik.
Z generáció: nem hópihék, hanem józanok
A fiatalabb generációkról szólva Pogátsa Zoltán nyíltan büszkeségét fejezi ki azok iránt, akik otthagyják a rossz munkahelyet. Szerinte minden korábbi generáció ugyanúgy szenvedett a toxikus főnököktől és a túlterheléstől, csak nem merte elmondani, mert félt az állása elvesztésétől. Az új generáció azt kéri, amit az emberi méltóság alapján minden munkavállaló megérdemelne:
emberséges kommunikációt, értelmes feladatot, átlátható célokat.
A munkahelyi jólléti programok és a csocsóasztalok kapcsán ugyanilyen élesen fogalmaz. Szerinte ezek PR-eszközök és csapdák, amelyek célja, hogy a munkavállaló minél tovább bent maradjon az irodában. A laptop, amit a munkáltató ad, valójában arra való, hogy este is lehessen dolgoztatni – nem ajándék, hanem eszköz.
Mit akarnak valójában a fiatalok a munkától?
Az igazi vágyak nem a babzsákos irodákról szólnak. Pogátsa szerint a fiatalok – és szerinte mindenki más is – arra vágynak, hogy lássák a munka értelmét, ne érezzék magukat fogaskeréknek, és olyan munkaközösségben dolgozhassanak, amely emberi létre alkalmas. A klímaszorongástól való elfordulásban sem a cinizmus munkál, hanem az, hogy a fiatalok már nem akarnak lebénító diagnózisokat hallgatni. Ehelyett megoldásokat keresnek.
Másféle gondolkozás kell
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma a komplex, valószínűségi gondolkodás hiánya volt. Pogátsa szerint a 20. századi modernizmus a lineáris, determinisztikus gondolkodáshoz szoktatta az embereket – ahol minden problémának egy helyes megoldása van, mint egy érettségi matekfeladatban. A valódi világ azonban sztochasztikus: nem teljesen véletlen, de nem is determinisztikus. A statisztika és a valószínűségszámítás gondolkodásmódjára lenne szükség a navigáláshoz, de ezt az iskola nem tanítja.
Az emergens jelenségek fogalmával szemlélteti ezt: ami mikroszinten igaz (a megtakarítás jó), makroszinten romboló lehet (ha mindenki egyszerre takarékoskodik, összeomolhat a gazdaság). A klímaváltozás és a mesterséges intelligencia változásai ugyanilyen logikájú, előre nehezen kiszámítható rendszerek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Pogátsa Zoltán: Közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója, közgazdasági és társadalomkritikai kommentátor.
- Kántor Endre: A Sajátos Pogátsa és más radiocafé-műsorok szerkesztője és műsorvezetője.
- Nagy Felgyorsulás (Great Acceleration): Tudományos fogalom, amely az 1950-es évektől megfigyelhető, párhuzamos és gyors növekedést írja le a népességben, a gazdaságban, az energiafelhasználásban és a technológiai változásokban.
- Simon Kuznets: Nobel-díjas orosz-amerikai közgazdász, a GDP-mutató megalkotója.
- Emergens jelenség: Olyan makroszintű jelenség, amely mikroszintű elemek kölcsönhatásából jön létre, és nem jósolható meg pusztán az összetevők vizsgálatával. Klasszikus példa rá a víz és a jég különböző szerkezete és viselkedése, vagy a megtakarítási paradoxon a közgazdaságtanban.
- Mélyadaptáció (deep adaptation): Eredetileg Jem Bendell brit kutató által leírt szemlélet, amely szerint a klímaváltozás társadalmi összeomláshoz vezet, amelyre az emberiségnek fel kell készülnie.
- Sztochasztikus rendszer: Olyan rendszer, amelynek viselkedése sem teljesen véletlenszerű, sem teljesen determinisztikus, hanem valószínűségi törvényekkel írható le.
- Mastercard ESG Summit: Éves üzleti és fenntarthatósági konferencia, amelynek 2026-os rendezvényén az élő felvétel készült.
