Az államadósság kamatterheinek csökkentése akkor lehetséges, ha a gazdaságpolitika bizalmat ébreszt a befektetőkben, hatalmi erőszakkal nem megy.
Az államadósság finanszírozási költsége néhány hét alatt több mint másfél százalékponttal csökkent a kormányváltás után. Ennek nem az az oka, hogy megváltozott a világgazdasági környezet, hanem a befektetők szavaztak bizalmat az új gazdaságpolitikának. Gyurcsik Attila, az Accord Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója a radiocafén, a Millásreggeliben arról beszélt, hogy ez a látszólag technikai változás négy év alatt akár 2000 milliárd forintnyi megtakarítást hozhat az adófizetőknek.
Esett a forint kamatszintje
Gyurcsik Attila szerint az elmúlt hetek piaci mozgásai rendkívül tanulságos képet mutatnak. Irán körül továbbra is feszült a geopolitikai helyzet, az olajár 100 dollár közelében jár. mindez egy olyan energiaimportőr ország számára, mint Magyarország, kedvezőtlen külső környezet. Ennek ellenére a forint erősödött, a kötvényhozamok csökkentek, az államadósság finanszírozási költsége pedig számottevően mérséklődött.
A magyarázat egyszerű: a piac megelőlegezte a bizalmat az új kormánynak. A 10 éves forint-állampapírok hozama tavaly nyáron még 7 százalék fölött járt, mostanra 5,5 százalék körülire csökkent. Önmagában ez a különbség – négy évre vetítve, a teljes államadósság-állományra számolva – több mint 2000 milliárd forintnyi kamatkiadás-megtakarítást jelent.
Mitől függ, hogy mennyit fizetünk?
Gyurcsik Attila szerint két tényező határozza meg leginkább, mennyit kell egy országnak fizetni az adósságáért: a hitelesség és a geopolitikai beágyazottság. A befektetők azt nézik, hogy a gazdaságpolitika kiszámítható és megbízható-e, és hogy az ország tartósan a nyugati intézményi rendszer – az Európai Unió, az euróövezet – részének tekinthető-e.
Magyarország adósságterhei két okból is magasak a régióhoz képest. Egyrészt az államadósság a GDP arányában körülbelül 75 százalék, míg a régiós átlag 55 százalék körül van. Másrészt erre az amúgy is magas adósságszintre az elmúlt évek bizonytalansága miatt különösen magas kamatfelárat kellett fizetni. Ezért Magyarország egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára fordítható forrásainak aránytalanul nagy részét emésztette fel pusztán az adósságszolgálat.
Hatalmi erővel nem megy
Az előző kormány is felismerte, hogy a magas kamatterhek problémát jelentenek – de más utat választott a megoldáshoz. A bankokat különböző szabályozási eszközökkel arra kényszerítették, hogy nagyobb arányban vegyenek állampapírt: alacsonyabb bankadóval jutalmazták azokat, akik több állampapírt tartottak. Miután a bankok televásárolták magukat állampapírral, az idei évre megduplázták a bankadó mértékét. Az alapkezelőket szintén korlátozásokkal szorították az állampapírpiacra.
Gyurcsik Attila értékelése szerint ez a kísérlet kudarcot vallott: erőszakkal nem lehet tartósan leszorítani a tőkepiaci hozamokat. A piac a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot kockázatként árazta be, és ezt a felárat megkérte – függetlenül attól, hogy az állam milyen adminisztratív eszközökkel próbálta meg csökkenteni a finanszírozási költségeket. A 2025-ös költségvetést több mint negyvenszer módosították, ami önmagában is jelzi a gazdaságpolitika tervezhetőségének korlátait.
Még több is lehet a megtakarítás
Ha az új kormány meg tudja tartani a piac által megelőlegezett bizalmat, és valóban hiteles konvergenciapályára áll az euró bevezetése felé, a megtakarítás még nagyobb lehet. Bulgária például – amely euróövezeti tagságra készül – jelenleg körülbelül 4 százalékon finanszírozza az államadósságát. Ha Magyarország is eljutna ebbe a tartományba, az további 1000–2000 milliárd forintnyi éves kamatmegtakarítást hozna a jelenlegi szinthez képest.
Ez nem csupán elvont gazdaságpolitikai szám: ahogy a műsorban elhangzott, a mostani kamatcsökkentésből adódó évi közel 500 milliárd forintos megtakarítás elméletileg elég lenne a hazai kórházhálózat finanszírozásának érdemi javításához.
Nem is olyan bonyolult
Gyurcsik Attila szerint a hiteles gazdaságpolitika kommunikálása nem nehezebb az egyszerű jelszavaknál, csak más eszközöket igényel. Elsősorban olyan szakemberek kinevezését, akiknek megfelelő szakmai háttere és hitelessége van, akár helyettes államtitkári szinten is. A piac ezeket a jelzéseket olvassa, és ebből von le következtetéseket arra, hogy valóban végig fogják-e vinni a beígért kiigazítást.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gyurcsik Attila: Az Accord Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, közgazdász. Rendszeres kommentátora a magyar makrogazdasági és pénzpiaci folyamatoknak.
- Accord Alapkezelő Zrt.: Magyar befektetési alapkezelő társaság, amely intézményi és magánbefektetők vagyonát kezeli.
- Államadósság: Az állam által felhalmozott tartozások összessége, amelyet általában az éves GDP arányában fejeznek ki.
- Kötvényhozam / kamatfelár: Az az éves kamatszint, amelyet az állam fizet az általa kibocsátott kötvények után. Minél bizonytalanabb egy ország gazdaságpolitikája, annál magasabb felárat követelnek a befektetők.
- Adósságszolgálat: Az államadósság törlesztésére és kamatfizetésére fordított éves összeg.
- Euróövezet / euró-konvergencia: Az euróövezet azon EU-tagállamok csoportja, amelyek közös fizetőeszközként az eurót használják. A csatlakozáshoz szigorú makrogazdasági feltételeket kell teljesíteni; az euróban eladósodott országok általában alacsonyabb kamatot fizetnek az adósságuk után.
- IMF (Nemzetközi Valutaalap): Nemzetközi pénzügyi intézmény, amely fizetőképességi válságba kerülő országoknak nyújt hitelt és gazdaságpolitikai tanácsadást.
- Bankadó: A pénzintézetekre kivetett különadó, amelynek mértékét Magyarországon az elmúlt években többször változtatták, részben a bankok állampapír-vásárlási hajlandóságával összekötve.
