Rémisztő adat a sajtóhírekben szereplő szám, ami szerint naponta nyolc bolt zár be Magyarországon, de ennél azért árnyaltabb a kép.
Egy, a sajtóban sokat idézett adat szerint naponta nyolc bolt zár be Magyarországon. Ez önmagában riasztóan hangzik – de mit mond el a kiskereskedelem valódi helyzetéről? Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a radiocafé Millásreggeli című műsorában a számok mögé nézett, és kiderül: a kép árnyaltabb, mint amennyire a főcímek mutatják.
A számok mögött
A KSH adatai szerint a koronavírus-járvány óta eltelt hét évben összesen 31 ezerrel csökkent a boltok száma Magyarországon – ez 24 százalékos visszaesés. 2024-ben nagyobb volt a csökkenés, mint idén, tehát a trend lassul, de nem áll meg.
Az összkép azonban nem ennyire egyszerű. Magyarország kereskedelmi infrastruktúra-ellátottság szempontjából – vagyis az üzletek összesített alapterületét tekintve – az európai rangsor alsó harmadának tetején helyezkedik el. Az összesített kereskedelmi alapterület tíz éve körülbelül 17 millió négyzetméter, és ez azóta sem változott érdemben. A kevesebb bolt tehát nem jelent feltétlenül kevesebb teret: a kis alapterületű üzletek bezártak, a nagyobbak pedig tovább növekedtek.
Ki zárja be a boltját?
A csökkenés leginkább a kisebb, szakosodott üzleteket érinti. Az élelmiszerszektor kisebb boltjai – zöldség-gyümölcs üzletek, hentesek, halszaküzletek – évek óta folyamatosan fogynak. A nem élelmiszer-kereskedelem sem kivétel: az audio- és videóberendezéseket árusító boltok száma drámaian visszaesett, mert az okostelefon és a számítógép átvette a termékeik szerepét. Az újság- és a könyvesboltok száma szintén csökkent – ez utóbbin Kozák Tamás bevallottan sajnálkozik.
A ruházati boltokat elsősorban az online vásárlás terjedése apasztja: egyre több vásárló, különösen a fiatalabb generáció, webáruházakban vesz ruhát.
A kis élelmiszerboltoknál külön tényezőként merül fel az árstop közvetett hatása: a kisebb üzletek nehezebben bírják az árversenyt a nagy láncokkal szemben, és ha a forgalom stagnál, miközben a működési költségek magasak maradnak, a bezárás elkerülhetetlenné válik.
Koncentráció: a nagyok nyernek
A boltszám csökkent, de a kiskereskedelmi forgalom tavaly 2,5–3 százalékos volumenben nőtt. Ez a látszólagos ellentmondás egy folyamatot takar: koncentrációt. A forgalom egyre nagyobb hányada a nagyobb üzletekhez – hiper- és szupermarketekhez, diszkontokhoz – vándorol. A magyar fogyasztók vásárlási szokásai ezt a trendet erősítik.
Az online kereskedelem és a fizikai tér
Az online kereskedők térnyerése nem jelenti a fizikai üzletek teljes eltűnését. Fogyasztóvédelmi előírások miatt az online kereskedőknek is szükségük van valamilyen fizikai helyre, ahova a vásárló visszaviheti a terméket – részben ez is magyarázza, hogy az üzletszám csökkenése nem tart lépést az online piac bővülésével.
Mi kellene a fordulóponthoz?
Kozák Tamás szerint az ágazat megújulásához elsősorban a jövedelmezőség helyreállítása szükséges. Jelenleg a kiskereskedők nagy részének nyereségrátája egy-két százalék körül van – ebből nem telik fejlesztésre, modernizációra, új boltok nyitására. Ha a gazdasági növekedés élénkülne, és a szabályozási környezet is bátorítaná a beruházásokat, a kiskereskedelem is megmozdulhatna. A fordulat tehát nem önmagától jön – de a feltételek megteremtésével elérhető.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Kozák Tamás: Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
- Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ): A magyarországi kiskereskedelmi szektor legjelentősebb érdekképviseleti szervezete, amely a kereskedők üzleti és szabályozási kérdéseiben képviseli tagjait.
- KSH (Központi Statisztikai Hivatal): Magyarország állami statisztikai szervezete, amely rendszeresen közzéteszi a kiskereskedelmi forgalomra és üzletszámra vonatkozó adatokat.
- Kiskereskedelmi koncentráció: Az a folyamat, amelynek során a forgalom egyre nagyobb hányada kevesebb, de nagyobb üzletbe koncentrálódik, miközben a kisebb, specializált boltok száma csökken.
- Árstop: A 2022-ben bevezetett magyar kormányzati intézkedés, amely egyes alapélelmiszerek árát maximálta. A kisebb élelmiszerüzletek nehezebben tudtak ehhez alkalmazkodni, mint a nagy láncok.
- Kereskedelmi infrastruktúra-ellátottság: Az egy főre jutó, illetve az összesített kereskedelmi alapterület alapján mért mutató, amely megmutatja, hogy egy ország mennyire fejlett fizikai kiskereskedelmi hálózattal rendelkezik.
