Méreg vagy alapélelmiszer a tej? Laktózintoleranciáról és allergiáról az Egészségkódban Füstös Diána dietetikustól.
A tej körüli félreértések és interneten nyüzsgő tévhitek rengeteg embert zavarnak meg. Sokan diagnózis nélkül hagyják el, mások fehér folyadéknak nevezett pótszereket isznak helyette anélkül, hogy tudnák, mi van bennük. Füstös Diána, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának dietetikusa a radiocafén, az Egészségkódban Kutasi Juditnak és Kovács Róbertnek, a Semmelweis Premium ügyvezetőjének segített eligazodni, hogy mi a különbség az allergia és az intolerancia között, mikor kell valóban kerülni a tejet, és mikor elég egy laktáz tabletta.
Nem mindegy, hogy allergia vagy intolerancia
A tejfehérje-allergia immunválasz: a szervezet antitesteket termel a tejfehérje ellen, és a tünetek súlyosak is lehetnek. Csalánkiütés, légzési nehézség, anafilaxiás sokk és emésztési panaszok is előfordulhatnak. Ezzel szemben a laktózintolerancia lényegesen kevésbé veszélyes állapot: a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet a tejcukor lebontásához, ami puffadást, hasgörcsöt, hasmenést okozhat.
A valódi tejfehérje-allergia a felnőtt lakosság kevesebb mint 1 százalékát érinti, gyerekeknél ez 2–3 százalék, és a legtöbben ki is növik. Ehhez képest a magukat tejfehérje-allergiásnak gondolók száma ennek sokszorosára rúg.
Az IgG-teszt nem diagnosztikus értékű
Az interneten és magánklinikákon terjedő IgG-alapú ételérzékenységi tesztek egy kritikus problémájára Füstös Diána nyomatékosan felhívja a figyelmet: ezek nem diagnosztikus értékű vizsgálatok. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és számos szakmai szervezet is kiadott már erről állásfoglalást. Az ilyen tesztek eredményeként kapott hosszú „pozitív” listák – tej, tojás, búza egyszerre – nem alapoznak meg valódi eliminációs diétát. Kizárólag az IgE-alapú ételallergia-teszt az, amely orvosi szempontból komolyan vehető.
Nincs antibiotikum a tejben
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a tej antibiotikumokkal és méreganyagokkal van tele. Ezt Füstös Diána egyértelműen cáfolja: ha egy állat antibiotikumos kezelésben részesül, a teje nem kerülhet forgalomba. A tej tartósítása kizárólag hőkezeléssel történik, semmilyen plusz adalékanyag nem kerülhet bele. A tejtermékek tehát – a rájuk vonatkozó tévhitekkel ellentétben – tápanyagokban gazdag, értékes élelmiszerek.
Mit tartalmaz a tej, és mit nem tartalmaz a növényi alternatíva?
A mandulatej, a zabtej, a szójatej és hasonló italok fehérek és folyékonyak, de tápanyag-összetételük alapvetően különbözik a tejétől. A tehéntej értékes fehérjéket, tejzsírt, tejcukrot, kalciumot, B12-vitamint és D-vitamint tartalmaz. A növényi alternatívákhoz ugyan sokszor hozzáadnak kalciumot, D-vitamint vagy B12-t, de ezek hasznosulása gyengébb, fehérjetartalmuk pedig jóval alacsonyabb. Aki ilyen italokra vált – különösen diagnózis nélkül –, hiányállapotot kockáztat.
Mikor alakulhat ki érzékenység felnőttkorban?
A laktózintoleranciánál természetes folyamat, hogy az életkorral csökken a laktáz enzim termelése. De bélflóra-változás is okozhat tejérzékenységnek tűnő tüneteket – például rendszertelen étkezés, többszöri antibiotikumos kúra, feldolgozott ételek túlzott fogyasztása következtében. Ilyenkor nem maga a tej a probléma, hanem a bélrendszer egyensúlyának felborulása. A panaszok legtöbbször rendezett étrenddel és a bélflóra helyreállításával javulhatnak. Ezért is fontos a gasztroenterológus felkeresése.
A1, A2, kecsketej: mi a különbség?
Az A1 és A2 jelzés a kazeinnek, a tej egyik fehérjéjének különböző típusaira utal. Az A2-es tejben csak az A2-es kazein van jelen, amely könnyebben emészthető. Kutatások szerint sokan, akik az A1-es tejet nem tolerálják jól, az A2-es változatot igen. A kecsketej szintén más fehérjeösszetételű, és sokan valóban jobban tolerálják, bár zsírtartalma magasabb lehet.
Mit tegyünk, ha gyanús a helyzet?
Füstös Diána egyértelmű utat javasol. Emésztési panaszok esetén az első lépés a háziorvos, majd a gasztroenterológus felkeresése. A diagnózis után – vagy ha minden vizsgálat negatív – dietetikus segíthet az összefüggések feltárásában, lehetőleg egy hetes táplálkozási napló alapján. Tényleges allergia esetén eliminációs diéta szükséges. Laktóz-intolerancia esetén elég lehet a laktózmentes tejtermékre váltás, vagy étkezés előtt laktáz tabletta, laktáz csepp szedése. Kamaszok esetén a rendszertelen étkezés és feldolgozott ételek kerülése – az Okostányér ajánlásai szerint – sokat javíthat a tüneteken.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Füstös Diána: Dietetikus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa.
- Tejfehérje-allergia: Immunológiai reakció, amelyben a szervezet a tej fehérjéi ellen antitesteket termel. Tünetei lehetnek bőrtünetek, légzési nehézség, súlyos esetben anafilaxiás sokk.
- Laktózintolerancia: Nem allergiás állapot, amelyben a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet a tejcukor (laktóz) lebontásához. Tünetei puffadás, hasgörcs, hasmenés.
- IgE- és IgG-alapú tesztek: Az IgE-alapú ételallergia-teszt diagnosztikus értékű és orvosi szempontból elfogadott. Az IgG-alapú tesztek ezzel szemben nem diagnosztikus értékűek – pozitív eredményük nem jelent valódi allergiát.
- A1 és A2 kazein: A tehéntej két különböző béta-kazein fehérjéje. Az A2-es tejben csak A2-es kazein van, amelyet sokan könnyebben emésztenek.
- Diszbiózis: A bélflóra egyensúlyának felborulása, amely emésztési tüneteket okozhat, és tejérzékenységet imitálhat.
- Okostányér: A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, amely közérthetően mutatja be az egészséges étrend összetételét.
