A naptár szerint mindannyian pontosan annyira vagyunk öregek, ahány évet betöltöttünk, testünk véleménye viszont ettől gyökeresen eltérhet.
A biológiai kor mérhető, befolyásolható, és ami talán a legreménykeltőbb: vissza is fordítható. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Szentpáli Zsófia belgyógyász, kardiológus szakorvos, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület képviselője mondta el, mitől öregszik gyorsabban a szervezetünk a kelleténél, és mit tehetünk ez ellen.
Mi az a biológiai kor, és hogyan mérhető?
A biológiai kor nem azonos az életkorral. Miközben a születési dátumunk rögzített, a szervezetünk állapota ennél jóval rugalmasabb. Valaki 50 évesen úgy is funkcionálhat, mint egy 65 éves, míg egy másik ember ugyanebben a korban biológiailag inkább 40 évesnek számít.
Szentpáli Zsófia szerint többféle módszer is alkalmas a biológiai kor felmérésére. Vannak funkcionális tesztek: ilyen például az egyensúlyérzék vizsgálata, vagyis az, hogy valaki mennyi ideig képes egy lábon állni. De a testösszetétel, az állóképesség, az izomerő, a csontsűrűség vagy éppen az érzékszervek – a látás és hallás – minősége szintén sokat elárul a szervezet valódi állapotáról. Ezeket kiegészítik a laborvizsgálatok, amelyek biológiai markereken keresztül mutatnak képet a belső folyamatokról.
Visszafordítható-e a biológiai öregedés?
A rövid válasz: igen. Szentpáli Zsófia hangsúlyozta, hogy bármilyen életkorban érdemes és lehetséges változtatni. Az életmód négy alappillére – a táplálkozás, a mozgás, az alvás és a stresszkezelés – mindegyike érdemben befolyásolja, hogy a szervezet milyen ütemben öregszik.
Nem elhanyagolható a társas dimenzió sem: a kardiológus szerint már az is számottevő hatással van az egészségre, ha valaki olyan emberekkel veszi körül magát, akik támogatják és szeretik.
A közösség tehát nem csupán érzelmi szempontból fontos, hanem biológiailag is mérhető előnyökkel járhat.
A kék zónák titka
A világ öt olyan régiójában, amelyeket kék zónának neveznek – például a Okinava, Szardínia vagy Ikaría – az emberek nemcsak hosszabb ideig élnek, hanem egészségesebbek is: aktív, önálló életet élnek 90, sőt 100 éves korukban. Róluk könyv és dokumentumfilm-sorozat is született.
Szentpáli Zsófia kilenc közös vonásokat is kiemelt ezekből a közösségekből:
- Fizikai aktivitás: Nem feltétlenül edzőteremben, hanem az életük természetes részeként mozognak – hegyes vidéken élnek, sokat gyalogolnak, fizikai munkát végeznek.
- Életcél: Japánul ikigainak nevezik azt a belső hajtóerőt, amely miatt minden nap megéri felkelni.
- Spirituális kötődés: Valamiféle nagyobb közösséghez vagy magasabb rendű értékhez tartozás érzése szintén jellemző rájuk.
- Erős családi kötelékek: Az idősek nem kerülnek otthonokba, hanem a família szerves részei maradnak, gondozásuk megtiszteltetés.
- Növényi alapú étrend: Húst ugyan esznek, de csak heti néhány alkalommal.
- A 80 százalékos szabály: Nem eszik magukat tele – körülbelül addig fogyasztanak, amíg 80 százalékos jóllakottságot éreznek, hiszen a teltségérzet jelzése körülbelül 20 perccel késik az agyi feldolgozásban.
Mi gyorsítja fel az öregedést?
Az érem másik oldalaként Szentpáli felsorolta azokat a szokásokat és körülményeket, amelyek bizonyítottan felgyorsítják a biológiai öregedést: Ebben élre kívánkozik a rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás, valamint a krónikus stressz. Utóbbi esetében nem az alkalmi, rövid ideig tartó stressz a probléma, hanem az a tartós, fokozott készültségi állapot, amelybe sok ember szinte folyamatosan beleszorul.
Bár nagyon sokan hajlamosak elbagatellizálni, de a szakember nem véletlenül emeli ki az alváshiányt. Ha az alvás rendszeresen háttérbe szorul, az számos krónikus betegségnek nyújt kiváló táptalajt.
A legkevesebbet a környezeti ártalmak ellen tehetjük. A légszennyezés és egyéb külső tényezők szintén öregedési folyamatokat indíthatnak el, de ezeket nehezebb egyénileg befolyásolni.
Félelem az öregedéstől vagy vágy az egészséges életre?
A műsor végén elhangzott egy nagyon is fontos kérdés:
valóban egészségesebben akarunk-e élni, vagy csak az öregedéstől, a haláltól való félelem hajt minket?
Szentpáli Zsófia szerint a kettő nem zárja ki egymást. Ugyanakkor rámutatott arra a szemléletváltásra, amelyet egyre inkább tapasztal: sokan már 30–40 éves korukban elkezdik tudatosan alakítani az életmódjukat. Nem azért tesznek így, mert betegek, hanem mert felismerték a megelőzés fontosságát. A kardiológus szerint ez a hozzáállás a követendő irány: a bajt megelőzni kell, nem csupán kezelni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szentpáli Zsófia: Belgyógyász, kardiológus szakorvos, a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület képviselője.
- Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület: 2021-ben alapított hazai szakmai szervezet, amely életmódorvoslással – táplálkozással, mozgással, alvással és stresszkezeléssel – foglalkozó orvosokat tömörít.
- Biológiai kor: A szervezet tényleges állapotát tükröző életkori mutató, amely eltérhet a naptári (kronológiai) kortól.
- Kék zónák: A világ öt olyan régiója, ahol az emberek az átlagnál jóval hosszabb és egészségesebb életet élnek.
- Ikigai: Japán fogalom, jelentése nagyjából „az, amiért érdemes felkelni reggel”. Az életcél és belső motiváció összefoglalója, amelyet a kék zónák lakóinak közös jellemzőjeként azonosítottak.
- Krónikus stressz: Tartósan fennálló, fokozott stresszállapot, amely – ellentétben az alkalmi stresszel – komoly egészségkárosító hatással bír, és számos krónikus betegség kialakulásához hozzájárulhat.
- 80 százalékos szabály: A kék zónák lakóira jellemző étkezési szokás: szándékosan abbahagyják az evést, mielőtt teljesen jóllaknak, mivel a teltségérzet jelzése körülbelül 20 percet késik.
