Turizmus-szempontból sem tett jót az iráni háború azoknak az országoknak, amelyek a térségben a nyaralás potenciális célpontjai voltak.
A 2026 februárjában kitört iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása nem csupán az energiapiacokat rengette meg, az utazási szektort is váratlan próba elé állította. A radiocafé Okosutas című magazinjában Ács Gábor Zakar Jozeffel, az Invia Magyarországért és Szlovákiáért felelős ügyvezető vezérigazgatójával járta körbe, hogyan reagáltak az utazók és az irodák a geopolitikai bizonytalanságra, mi a helyzet a kerozinpótdíjakkal, és merre érdemes nyaralni 2026-ban.
Mekkorát rengett meg a háború az utazási kedvet?
Február 28-án robbant ki a konfliktus, éppen egy nappal azután, hogy Zakar Jozef a családjával hazaért Ománból. A piac reakciója azonnali volt: márciusban szinte megállt az utazási kedv, hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbi válságok idején történt. Az ukrán háború esetén a visszaesés mindössze 17 napig tartott, az iráni konfliktusnál azonban tartósabbnak bizonyult.
A visszaesés nem csak a közvetlen hadszíntér közelében lévő célállomásokat érintette. Dubaj és Omán mellett meglepő módon Törökország és Egyiptom foglalásai is drasztikusan visszaestek – annak ellenére, hogy ezek földrajzilag jóval távolabb fekszenek a tűzvonaltól. Az utazók szemében azonban a régió egységes kockázati zónává vált. Még Ciprus sem volt kivétel: egy brit bázis közelében áthaladó rakéta híre három-négy hetes megtorpanást okozott, bár a visszaesés azóta 10 százalék alá csökkent.
Mit csinálnak, akik Törökországba vagy Egyiptomba terveztek?
Zakar Jozef piackutatása szerint az Egyiptomért és Törökországért rajongó utazók 60 százaléka egyszerűen kivár: ragaszkodik a kiszemelt célállomáshoz, és megvárja, amíg a helyzet tisztul. A maradék 40 százaléknak körülbelül a fele más célpontot választott. A legtöbben Spanyolországra esküdtek.
A spanyol piac azonban gyorsan telítődött, mert a lengyel, brit és egyéb európai turisták tömege is oda irányult, az árak megugrottak, a szervezett kapacitások elfogytak. Görögország a ciprusi incidens miatt szintén kisebb lökést kapott. Ugyanakkor Egyiptomba a legközelebbi indulásokra már több utat adnak el, mint tavaly ilyenkor,
a bizalom lassan, de visszaépül.
Drágultak-e az utak a kerozinár-emelkedés miatt?
Meglepő, de az Invia adatai szerint június elején az utazási csomagok árai nagyjából a februári szinten állnak, tehát a kerozinár-emelkedés egyelőre nem jelent meg az árakban. Az irodák versenyhelyzetben vannak, és
amíg nem muszáj, nem hárítják át a pluszköltségeket az utasokra.
Fontos azonban tudni: a jogszabály lehetővé teszi a pótdíj érvényesítését. Az utazási csomag árának legfeljebb 8 százalékáig szedhetnek kerozin- vagy árfolyam-felárat az utazásszervezők, de csak akkor, ha az indulásig még több mint 20 nap van hátra. Ha valaki ennél nagyobb emelést kap, elállhat a szerződéstől. Ha az iroda nem tud szolgáltatást nyújtani, köteles visszafizetni a befizetett összeget, vagy más úticélt ajánlani.
Mikor érdemes foglalni?
Zakar Jozef legfontosabb tanácsa: aki nyárra tervez, ne halasszon. A családi szobák gyorsan elfogynak, és nincs garancia arra, hogy egy csomag ára nem emelkedik tovább. Több utazásszervező ma is vállalja, hogy a már lefoglalt utaknál kerozin-felárat utólag sem alkalmaz.
A legizgalmasabb úticélok a piacon:
- Törökország és Egyiptom – a legolcsóbb és legismertebb tengerparti üdülők, ahol lassan visszaáll a bizalom; a legelső charterjáratok visszaérkezte után várhatóan megindul a foglalási kedv.
- Albánia és Bulgária – gyorsan felkapottá vált, ár-érték arányban vonzó alternatívák.
- Kanári-szigetek (Tenerife) – egész éves célpont, a konfliktustól érintetlen.
- Zöld-foki-szigetek – Magyarországról újonnan indított charter célállomás, amely a közel-keleti érdeklődést is magához vonzotta, és teli gépekkel indul.
- Pozsonyból Vietnam és Dominika – közvetlen járatokkal elérhető egzotikus célok, amelyek egyre több magyar utazót vonzanak.
Mi lesz a Közel-Kelettel télen?
Dubaj, Omán és az Emirátusok hosszú éveken át a téli turizmus csúcsdesztinációi voltak. A szakma óvatos optimizmussal tekint a jövő télre. Az irodák visszahozták kínálatukba az ománi utakat, foglalások már érkeznek, és a dubaji repülőterek felé is megindult a forgalom. Ha a konfliktus addig lezárul, az egzotikus csomagok kereslete gyorsan visszaépülhet – az irodák addig is felajánlják a Kenyát, a Zanzibárt és más alternatívákat azoknak, akik most foglalnának télre.
Megéri szervezett utazást venni?
A konfliktus egyik legfontosabb tanulsága: a csomagutazás biztonsági hálót jelent. Ha az iroda nem tud teljesíteni – legyen szó kerozinhiányról, légtérzárról vagy bármilyen vis maiorról –, köteles visszafizetni az utas által befizetett teljes összeget, vagy elfogadható alternatívát ajánlani. Egyéni szervezésnél a repülőjegy, a szállás és az egyéb szolgáltatások lemondása, átfoglalása az utas feladata és kockázata – ami válsághelyzetben komoly idő- és pénzveszteséggel járhat.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Zakar Jozef: Az Invia online utazásközvetítő Magyarországért és Szlovákiáért felelős ügyvezető vezérigazgatója.
- Invia: Közép- és kelet-európai online utazásközvetítő platform, amely több ország utazásszervezőinek kínálatát gyűjti egy helyre.
- Hormuzi-szoros: A Perzsa-öböl kijárata, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének jelentős része halad át. A 2026-os iráni háborúban a szoros lezárása energiaárak emelkedéséhez és légiforgalmi fennakadásokhoz vezetett.
- Kerozinpótdíj: Az utazási csomag árán felül, a kerozinár- vagy árfolyam-emelkedés esetén az utazásszervező által felszámítható felár.
- Csomagutazás: Olyan szervezett utazási forma, amelyben a repülő, a szállás és egyéb szolgáltatások egy szerződéses csomagban szerepelnek.
