A fejlett országokba általában nem kell oltás, de egy egzotikus úticélnál a tudatos felkészülés sok kellemetlenséget megelőzhet.
A nyári utazásokat sokan hónapokkal előre szervezik: megvan a repülőjegy, a szállás, a program, talán még az éttermek listája is. Az egészségügyi felkészülés viszont gyakran az utolsó helyre szorul, vagy teljesen kimarad. Pedig ahogy a radiocafé Egészségkód című műsorában Dr. Pék Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának infektológus szakorvosa beszélt róla, nem minden úti cél jelent ugyanakkora kockázatot, és nem mindegy az sem, hogyan, kivel és milyen körülmények között utazunk.
Egy egzotikus út nem ugyanaz
A szakember szerint a fejlett országok esetében sokszor valóban elegendő az útlevél, a bankkártya és az általános körültekintés. Ilyenkor a közegészségügyi-járványügyi helyzet nagyjából hasonló ahhoz, amit Magyarországon is megszoktunk.
Más a helyzet, ha valaki Ázsiába, Afrikába vagy Dél-Amerikába indul, különösen kevésbé fejlett térségekbe, vidéki környezetbe vagy olyan programokra, ahol nagyobb a fertőzések kockázata. Ilyenkor már nem pusztán az számít, melyik ország a cél, hanem az is, hogy az utazó mit fog csinálni ott. Egy nagyvárosi, szervezett buszos program teljesen más kockázatot jelent, mint egy dzsungeltúra, egy piacozással, utcai étkezéssel teli körutazás vagy egy szafari.
Dr. Pék Tamás szerint ideális esetben legalább 6–8 héttel indulás előtt érdemes felkeresni egy nemzetközi oltópontot, hogy legyen idő átgondolni a szükséges védelmet.
Mi kötelező, és mi „csak” ajánlott?
Sok utazó fejében az oltások még mindig úgy élnek, mint valami egzotikus extra, amelyet legfeljebb a túlzottan óvatosak kérnek. A valóság ennél árnyaltabb.
A beszélgetésben elhangzottak szerint egyetlen olyan oltás van, amely valóban kötelező lehet: a sárgaláz elleni. Bizonyos országok ugyanis megtagadhatják a belépést attól, aki nem tudja igazolni ezt a védettséget.
Minden más esetben ajánlásokról beszélünk, de ez nem azt jelenti, hogy ezek feleslegesek. A döntésnél azt mérlegelik, milyen betegségek fordulnak elő az adott térségben, mekkora a fertőződés esélye, milyen súlyos lehet a betegség, és mennyi kockázatot vállal maga az utazó.
A szakember külön kiemelte a hepatitis A-t, amely fejlődő országokba utazva mindenképpen számításba jön. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt két évben Közép-Európán belül éppen Magyarországon volt a legtöbb hepatitis A-eset, vagyis bizonyos fertőzésekhez már nem is kell feltétlenül messzire menni.
Szóba kerülhet a hastífusz elleni oltás is, főleg akkor, ha valaki kifejezetten kalandosan utazik, helyi piacokon eszik, és nyitott az utcai fogásokra. A tetanusz elleni emlékeztető oltás pedig akkor fontos, ha az utazó 5–10 éven belül nem kapott ilyet, különösen túrázás, sérülésveszélyes programok előtt.
A malária továbbra sem múlt el
Az utazással kapcsolatos fertőzésveszélyek közül a malária ma is kiemelt kockázat. Dr. Pék Tamás úgy fogalmazott, hogy ez továbbra is a világ leghalálosabb fertőző betegsége. A WHO szerint ma is emberek százmillióit érinti világszerte.
A maláriaveszélyes országok jól körülhatárolhatók, és ezekbe az úti célokba a szakember minden esetben javasolja a megfelelő profilaxis alkalmazását. Ez gyógyszeres megelőzést jelent, amelynek formáját egy utazás-egészségügyi konzultáción célszerű kiválasztani.
A szúnyogok elleni védekezés azonban legalább ennyire fontos. A maláriát terjesztő szúnyogok főként éjszaka aktívak, ezért rosszabb szálláskörülmények között különösen fontos lehet a szúnyogháló, a hálózsák és a megfelelő riasztószer használata. A dengue-lázat terjesztő szúnyogok viszont inkább nappal csípnek. A WHO dengue-tájékoztatója szerint a betegség világszerte egyre nagyobb probléma, és a klímaváltozás, valamint a nemzetközi utazások ezt Európa szempontjából is új helyzetbe hozzák.
A klímaváltozás átírja a térképet
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a fertőző betegségek térképe már nem ugyanaz, mint néhány évtizede. Dr. Pék Tamás példaként a nyugat-nílusi láz okozta agyhártyagyulladást és a dengue-láz európai megjelenését említette.
A logika egyszerű és nyugtalanító: ha a betegségeket terjesztő szúnyogok át tudnak telelni, ha megjelennek új területeken, és nem pusztulnak el a hideg hónapokban, akkor a kórokozók előtt is megnyílik az út. Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól minden európai nyaralás trópusi kockázatú lesz, de azt igen, hogy a korábbi éles határ „egzotikus” és „biztonságos” között egyre kevésbé egyértelmű.
Az ital, a jégkocka és az utazók hasmenése
Az utazási betegségekről sokszor a ritka, súlyos fertőzések jutnak eszünkbe, miközben a leggyakoribb gond továbbra is az utazók hasmenése. A szakember szerint a fejlődő országokba utazók nagyjából fele számol be legalább egy-két napos hasmenéses epizódról.
A megelőzés alapja prózai, de fontos: lehetőleg ne igyunk csapvizet, fogat is inkább palackozott ásványvízzel mossunk, és a jégkockával is legyünk óvatosak. Utóbbi különösen csalóka, mert hiába kerül a pohárba palackból töltött ital, a jég gyakran csapvízből készül.
Ha mégis jelentkezik a hasmenés, azt általában nem érdemes azonnal „megfogni”. A legfontosabb a folyadék- és ionpótlás. Erre jó megoldást jelentenek a patikákban kapható orális rehidratációs készítmények, amelyeket ásványvízben lehet feloldani. Az antibiotikum nem általános csodafegyver: a kórokozók többsége vírus, így sok esetben nem ez fogja megoldani a problémát. Bizonyos egyéni helyzetekben azonban orvos javasolhat előre felírt készítményt.
Gyereknek és időseknek még fontosabb a felkészülés
A családos utazásoknál a szakember szerint az első lépés az, hogy a gyerekek korhoz kötött kötelező oltásai rendben legyenek. Emellett azért is indokolt lehet külön tervezni, mert a világ több részén a kanyaró ma is endémiás, így egy afrikai vagy ázsiai út előtt bizonyos oltások időzítését előrébb lehet hozni.
Gyermekeknél a meningococcus elleni védettség kérdése is hangsúlyosabb lehet. Az idősebb utazók és a krónikus betegséggel élők esetében pedig nemcsak a fertőzések megelőzése a tét, hanem az is, hogy az esetleges alapbetegségek stabilan tarthatóak legyenek az utazás alatt.
Dr. Pék Tamás szerint indulás előtt mindenképpen érdemes felkeresni a kezelőorvost, átbeszélni a szükséges gyógyszereket, és ellenőrizni, hogy a teljes útra elegendő mennyiség áll-e rendelkezésre. Egy fertőzés ugyanis egy egészséges felnőttet nagyon eltérően visel meg, mint egy csecsemőt vagy 65 év feletti embert.
Az utolsó pillanatban sem feltétlenül késő
Bár a tudatos felkészüléshez idő kell, nem minden veszett el akkor sem, ha valaki későn kap észbe. A beszélgetésben elhangzott: a hepatitis A elleni oltás még az indulás előtti utolsó pillanatban is hasznos lehet, mert a vírus lappangási ideje viszonylag hosszú. Tetanusz-emlékeztető oltás is adható rövid határidővel.
A lényeg inkább az, hogy ne abból induljunk ki: „eddig sem volt baj”. Az utazás szabadságot jelent, de nem mentesít a következmények alól. Egy jól megválasztott oltás vagy egy időben kikért tanács sokszor nemcsak egy nyaralást, hanem komolyabb egészségügyi problémát is megelőzhet.
És talán ez a legfontosabb rendezőelv: nem minden úthoz kell különleges felkészülés, de minden utat érdemes komolyan venni annyira, hogy tudjuk, pontosan hová megyünk, és ott milyen kockázatokkal számolhatunk.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Pék Tamás: infektológus szakorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának munkatársa.
- Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika: a Semmelweis Egyetem gyermekellátó klinikai központja, ahol többek között gyermekinfektológiai szakellátás is működik.
- Hepatitis A: fertőző májgyulladás, amely jellemzően szennyezett étellel, itallal vagy rossz higiénés körülmények között terjed.
- Hastífusz: bakteriális fertőző betegség, amely főként szennyezett élelmiszerrel és vízzel terjed.
- Malária-profilaxis: megelőző gyógyszeres védekezés a malária ellen olyan országokba utazóknak, ahol a fertőzés reálisan jelen van.
- Dengue-láz: szúnyogok által terjesztett vírusfertőzés, amely elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken gyakori, de a klímaváltozás és az utazások miatt európai szempontból is egyre fontosabbá válik.
