Alkotója, Berg Judit a mesélt a Rumini-sorozat születéséről, az írói döntésekről, a diktátorkirályról és a gyerekirodalom morális dilemmáiról.
Hogyan lesz egy hatéves kislány makacs meseigényéből húsz éven át tartó könyvsorozat? Veiszer Alinda a radiocafé Százhold című műsorában Berg Judit íróval beszélgetett a Rumini-univerzum születéséről, a tudatos és ösztönös írói döntésekről, és arról, miért volt szükség egyszer egy diktátorkirályra a gyerekkönyvek lapjain.
Rumini születése
A Rumini-sorozat nem tervezett irodalmi vállalkozásként indult, hanem anyai túlélési stratégiaként. Berg Judit legnagyobb lánya, Lilu esténként megállás nélkül követelte az újabb és újabb meséket – és egyszer úgy döntött, egeres mesét szeretne. Az anyja nem volt elragadtatva a rágcsáló főszereplő ötletétől, de gyorsan megtalálta a kivezető utat:
ha már egér, legyen a világa emberléptékű, kalandos, tengerészes, titkos térképekkel teli.
Az első könyv karácsonyi ajándéknak készült. Berg Judit kinyomtatta a meséket A4-es lapokra, rajzolt hozzá egérkéket, lefűzte – és fel sem merült benne, hogy ez valaha megjelenhetne. A kiadói áttörés egy másik gyereknek köszönhető: a Pagony Kiadó akkori vezetőinek kisfia, Bálint magával vitte a kéziratot, ami annyira elbűvölte, hogy a szülők megváltoztatták addigi elképzeléseiket, és kiadták – „lesz, ami lesz” alapon. Bálint ma 26, Lilu 27 éves; mindketten művészlelkek, előbbi zenél, utóbbi dokumentumfilmeket készít. Lilu mind a mai napig elolvassa a kéziratokat, és beleszólási jogot formál – Berg Judit szerint joggal.
Ösztön és tudatosság
Az első két részben Berg Judit bevallása szerint semmit nem tervezett tudatosan – sem a témát, sem a szerkezetet. Mégis működött, mert mélyen belé ivódott minták vezérelték. Gyerekként sokat olvasott, és pontosan tudta, mi fogta meg és mi nem a 8-10-12 éves Juditkát. A párbeszédek, a kiszámíthatatlan fordulatok, a feszültség fenntartása, a narráció és a humor egyensúlya – ezek ösztönösen épültek be az írásba.
Ma már más a helyzet: a sorozat érettebb darabjainál Berg Judit előre megtervezi, milyen erkölcsi vagy filozófiai kérdést helyez a középpontba. A szabálykövetés határai, a hatalom természete, a különböző kultúrák egymás mellett élése – ezek mind tudatos döntések eredményei, amelyek mégsem teszik didaktikussá a szövegeket, mert a történet maga hordozza őket.
Egy szorongó kislánynak szánt bátor egér
Lilu kisgyerekként rendkívül szorongó természetű volt – képes volt azon aggódni, hogy elég jó kislány-e ahhoz, hogy kiérdemelje anyja szeretetét, bár erre semmi ok nem volt. Berg Judit ösztönösen olyan főszereplőt alkotott neki, akivel a lánya szívesen azonosulhat: egy olyan kis fickót, aki mindent mer, amire Lilu csak vágyakozik. A Rumini így nemcsak kaland lett, hanem egyfajta biztonságos tér is, ahol egy szorongó gyerek bátran mehet a hős nyomában, és hátha egy kicsit fel is szabadul.
A diktátorkirály és a kötelező papagájok
A sorozat egyik legjelentősebb politikai töltetű kötete a Rumini Datolya-parton, amelyben Herdál király betiltja a reggeli hírmondó papagájokat, és helyettük saját, kötelező propagandapapagájokat küld szét. Berg Judit elmondta: a kötet megírásakor kimondottan kiábrándult az itthoni politikai helyzetből, és szerette volna megmutatni az olvasóknak – egy teljesen világos, modern modellen keresztül –, mi történik akkor, ha egy uralkodó nem a közérdeket, hanem a saját boldogulását tartja szem előtt.
Szándéka szerint nem politikai harcos szeretett volna lenni, hanem gondolatot akart elültetni: a történet bekerül a hálószobákba,
a szülők és gyerekek együtt olvassák, és talán beszélgetnek róla.
Morális dilemmák a gyerekkönyvekben
Az egyik legizgalmasabb alkotói kérdés, amellyel Berg Judit szembesült: belehelyezhet-e kisgyerekeknek szóló könyvbe olyan konfliktust, amelynek nincs jó megoldása? A Rumini Datolya-parton egyik kulcsjelenetében Rumininek választania kell: megmenti a barátját, és ezzel egy egész nép pusztulását kockáztatja vagy hagyja meghalni a barátját. A dilemma megoldásában Marék Veronikával és Kovács Eszterrel, a Pagony főszerkesztőjével konzultált, és közösen arra jutottak: ilyen helyzet teremthető, de nagyon rövid időn belül feloldást kell adni.
Berg Judit a Harry Potter-sorozat kapcsán is kifejtette álláspontját: szerinte J. K. Rowling nem vette figyelembe, hogy az olvasók nem ugyanolyan tempóban öregednek, mint ahogy a könyvek megjelentek. Az első kötettel kezdő kisgyerek a negyedik rész végére traumatizálódhat, és ez szerinte írói felelőtlenség.
Hogyan változtak a gyerekek húsz év alatt?
Berg Judit tapasztalata szerint a gyerekek alapvető igényei – csoda, váratlanság, humor, feszültség – nem változtak. Ami változott: egyre rövidebb szekvenciákra vágynak. Az első Rumini-könyvek fejezetei még félórányi felolvasást bírtak el, ma már húsz perc az elfogadható határ. Ugyanakkor a mai gyerekek párhuzamos cselekményszálakat sokkal könnyebben kezelnek: a most készülő kötetben hat szálon fut a történet, és Berg Juditnak kétségei sincsenek, hogy az olvasók tökéletesen követni fogják.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Berg Judit: Magyar író, a Rumini-sorozat alkotója. Végzett magyartanár, munkásságát a kalandregények mellett képeskönyvek és meseregények is gazdagítják.
- Rumini: Berg Judit 2006-ban indult meseregény-sorozatának főszereplője, egy fiatal egér-tengerész, aki emberléptékű világban él és kalandozik.
- Pagony Kiadó: Magyar gyermekkönyv-kiadó.
- Kovács Eszter: A Pagony Kiadó főszerkesztője, a Rumini-kötetek szerkesztője.
- Marék Veronika: A Boribon- és Kippkopp-sorozatok szerzője, a magyar gyermekirodalom egyik meghatározó alakja.
- Százhold: A radiocafé irodalmi műsora, amelyet Veiszer Alinda vezet.
